mi a kotta?

A Sátán örül

  • mi a kotta
  • 2014. május 10.

Zene

"A Boszorkák - ez a darabom köznapi elnevezése, hogy úgy mondjam, beceneve, valójában 'Szentivánéj a Kopár hegyen' - mint látja, megkeresztelt darabocska. Ha emlékezetem nem csal, a boszorkák ezen a hegyen gyülekeztek, pletykálkodtak, fondorkodtak, és várták a legnagyobbat - a Sátánt. Megérkezésekor ők, ti. a boszorkák, kört alakítottak a trón körül, amelyen ott trónolt hatalmas kecskebak képében a Legnagyobb, s dicsőítő énekeket énekeltek neki.

Amikor a Sátán a boszorkák dicsőítésétől kellőképpen felgerjedt, parancsával megnyitotta a boszorkányszombatot, miközben kiválasztotta a neki tetsző boszorkákat, hogy kedvét lelje bennük. Így is csináltam meg. A címlapon feltüntettem a tartalmat: 1. A boszorkányok gyülekezése, tereferéik, pletykáik, 2. A Sátán érkezése, 3. A Sátán pogány dicsőítése és 4. Boszorkányszombat." 1867-ben a büszke Muszorgszkij körvonalazta ekképp egy barátjának az Éj a Kopár hegyen programját, még mit sem sejtve arról, hogy milyen nehéz sors is vár majd e művére, amelyet bár három változatban készített el, azért a világ csak azért is egy negyedik verzióban, Rimszkij-Korszakov átdolgozásában ismeri. Pénteken ez a boszorkányos alkotás fogja megnyitni a Pannon Filharmonikusok koncertjét, melyen aztán Várjon Dénes, Baráti Kristóf és Várdai István is ott muzsikál majd, méghozzá Beethoven Hármasversenyében (Nemzeti Hangversenyterem, április 11., fél nyolc). Beethoven e versenyműve 1803-ból való, s ezt a periódust idézi majd szombaton az "budai Danubia Zenekar programja is: a Beethoven-hősök panteonját, Prométheuszt, Coriolant, Leonórát és persze az Eroica szimfónia héroszát felvonultatva az új karnagy, Hámori Máté vezénylete alatt (BMC, április 12., hét óra).

Orosz művel, Rimszkij-Korszakov Nagy orosz húsvét című nyitányával indul majd, s aztán túlnyomórészt orosz művekkel fog folytatódni is a Fesztiválzenekar soros három hangversenye, két orosz vendéggel: Dmitrij Kitajenkóval és a hegedűs Szergej Krilovval (Nemzeti Hangversenyterem, április 12. és 14., háromnegyed nyolc, ill. április 13., fél négy). A középpontban az a Sosztakovics-szimfónia áll majd, amelytől 1945-ben azt remélték, hogy a győzelem megéneklésével igazi "szovjet Kilencedik" válik belőle. Ám a komponista veszélyes csalódást okozott a szovjet illetékeseknek, s ahogyan azt egy korabeli bírálat értelmezte: ebben a Sosztakovics-műben "mintha az öreg Haydn és egy amerikai őrmester, Charlie Chaplinnek maszkírozva magukat, grimaszokat vágva, idétlenül ugrabugrálva galoppoznának végig a szimfónia első részén". A koncertek A rózsalovag szvit valcersorozatával zárulnak majd, s keringőkben éppenséggel azon az estén sem lesz hiány, amely Fischer Annie (képünk megtévesztő, ám helytálló módon hegedűvel mutatja) születésének 100. évfordulóját ünnepli - három hónappal elébe sietve a születésnapnak. Nem kevesebb mint öt kiváló magyar zongorista játszik majd ezen az emlékkoncerten: Vásáry Tamás, Falvai Katalin, Prunyi Ilona, Kocsis Zoltán és Jandó Jenő (operaház, április 14., hét óra).

S végezetül a hétre jut még legalább két mitikus remekmű a zeneirodalom csúcsairól: a Máté-passió és A varázsfuvola. Az előbbit nem kisebb historikus szakember celebrálja majd, mint Ton Koopman, aki az Amszterdami Barokk Zenekar és Kórus meg a Budapesti Énekes Iskola vezénylőjeként lép elénk szerdán (Nemzeti Hangversenyterem, április 16., fél nyolc). A varázsfuvolát pedig Szinetár Miklós rendezésében és Kovács János zenei irányításával fogja felkínálni számunkra az Erkel Színház műsora: Miklósa Erikával, Rost Andreával és művésztársaikkal (április 12., hat óra).

Figyelmébe ajánljuk