A szerk.

Mérföldkő

A szerk.

Hogy milyen pártalelnök volt Pokorni Zoltán, arról ugyan lehetnek elképzeléseink, de inkább nem idézzük fel őket, hiszen a működésével kapcsolatos információk többsége még a maga idejében is csak a közvetlenül érintettek körében bírhatott némi jelentőséggel (bár efelől is vannak kétségeink). Mégis ebből a semmilyen alelnökségből mára valami érdekessé vált: Pokorni figurája. A halk szavú, ám nehéz életű tanárember, aki legalább egy gondosan kiválasztott szemüvegkeret erejéig képes volt gondolkodásra utaló tüneteket produkálni.

Hogy milyen volt Lázár János alelnöksége, nos, az – ha mondhatunk ilyet – még érdektelenebb. Sajnos neki a figurája sem ér túl sokat, hisz a lendületes, hatékony megoldó ember fazonját Kubatov Gábor a listáival majdnem olyan jól hozza, mint ő.

2015 decemberének a közepén csak az számít, hogy milyen volt Pelczné Gáll Ildikó alelnöksége. Hát, az olyan volt, hogy még ő sem tudott róla (egy darabig, aztán persze olvasta az újságban. Jenő és Lujza országa. Psota Irén: Jenőőőőő, azt írja az újság, hogy alelnök vagyok…, Major Tamás meg dob erre egy hátast). Pelczné Gáll Ildikó múltbéli alelnöksége azért fontos, mert az ország ma szerfelett nehéz időket él, össztüzek alatt áll, s a XXVI. kongresszus ismét alelnökének választotta őt – e nehéz, férfias időkben a törékeny asszonyt. (Mondja valaki, hogy a Fidesz nem engedi érvényesülni a nőket. Pelczné rendesen megszülte a három gyermekét, a kis Kövér-unokákat, majd levezetésül alelnöknek állt. Ahogy kell.)

Az újrázó Pelczné Gáll Ildikó mellett a tisztújító kongresszus még Kubatov Gábort, Gulyás Gergelyt és Németh Szilárdot választotta alelnöknek – bízvást állíthatjuk, hogy egyhangúlag. S Pelczné alelnöki praxisa mellett ez a közfel­kiáltással felérő egyszólamúság lesz még nagy hatással az előttünk álló mindennapokra.

A párt XXVI. kongresszusán Orbán Viktor elnök úr, Magyarország miniszterelnöke tisztelettel elfogadta, hogy tagtársai ismét őt jelölik egyedül elnöknek. Mondotta, hogy részéről okés a dolog, s akkor már maradna miniszterelnök is egy darabig, mert ugyan vannak olyan egyéniségek a Fideszben, akik el tudnák végezni e munkát, de a „járt utat nem akarjuk elhagyni a járatlanért”, hisz nehéz időket élünk és a legfontosabb az egység…

„Vannak olyan egyéniségek a Fideszben.” Nos, tisztelt Fidesz-szavazó, szavazna ön a Fideszre, ha a következő választásokon Németh Szilárdot jelölnék miniszterelnöknek? És ha Kubatov Gábort? Vagy milyen lenne, ha Pelczné Gáll Ildikó arról értesülne reggeli kürtős kalácsa mellett a Magyar Időkből, hogy ő lett – az ön szavazatával – a miniszterelnök? Gulyás Gergelyt már hagyjuk is.

Mindebből kiderül, hogy a XXVI. pártkongresszus bizony történelmi jelentőségű a Fidesz történelmében. S nem azért történelmi, mert Lázár hazaszökött róla, s nem is azért, mert a főnök kataton arccal delirált hosszan a csatatérré vált Európáról, s ígérte enyhén habzó szájjal, hogy még több rendőrt küld az országra. Nem, nem ezekért, hanem azért, mert Orbán a tagság lelkes helyeslése mellett itt alakította át a Fideszt vígan prosperáló piramisjátékból betéti társasággá, ahol ő az egyetlen beltag, s mindenki más csak kültag: a nevét adja a vircsafthoz, de köze semmi. Vagy el tudja bárki is képzelni Rezsi Szilárd egy önálló gondolatát? Na, ugye!

Ilyenformán nemcsak a Fidesz életében mérföldkő a XXVI. kongresszus, de a Guinness rekordok könyvébe is simán be fog kerülni: egy kongresszuson még soha ennyi tagot nem zártak ki egy pártból sem – beleértve a Szovjetuniót is.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?