A Főpolgármesteri Hivatal 2009-es számítása szerint 290 millió forintot kell ráfizetnie a fővárosnak a XVI. kerületi Mátyás király utca 2005-ben elvégzett felújítására. Akkor ugyanis politikai nyomásra megváltoztatták a műszaki tartalmat, és változatlan összegért 370 méterrel hosszabban aszfaltoztattak a Strabaggal. A főváros tisztában volt azzal, hogy mit kér; éppen ezért még a munka kezdete előtt felmentést adott a Strabagnak a jótállási kötelezettsége alól.
A Strabag a Mátyás király utca Budapesti út és Szent Korona utca közötti szakaszának felújítását bruttó 48 millió forintért vállalta el 2005-ben. Közvetlenül a főváros, közvetve a kerület ösztönzésére a szerződéses áron 900 méter helyett 1270 méteren, azaz az utca teljes hosszában végezte el a rekonstrukciót, a Szent Korona utca szakaszhatár helyett a Csömöri útig. A megrendelő főváros lehetetlent várt el a kivitelezőtől: részleges pénzügyi fedezettel teljes útfelújítást. Hogyan keletkezett hát aszfalt a semmiből plusz 370 méterre? Sehogy. A Strabag mutatványa annyiból állt, hogy nem aszfaltozott a szerződés szerinti vastagságban, az alapozás sem lett teljes, a felszínen azonban minden szépnek és kifogástalannak tűnt. Az út használói nem tudták, hogy a vállalt 900 méter kettős réteg helyett 1270 méteren terítettek egyrétegnyi aszfaltot.
A meghibásodások jelei
nem sokkal a 2005. júliusi forgalomba helyezés után megmutatkoztak. A 2006. augusztus 29-i garanciális utófelülvizsgálat három helyen észlelt repedezettséget, kátyúsodást, süllyedést. Másfél évvel később a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. a Budapesti út és a Rákosi út között, a felújított utca felén az útpálya 30-40 százalékát találta hibásnak, közel 60 helyen süllyedt meg. A 2009. márciusi szakértői vizsgálat 124 tétel hibát rögzített: többféle repedést, deformációt, bomlást, süllyedést, kátyúsodást. Azóta az út állapota tovább romlott, teljes újjáépítése vált szükségessé.
Hogyan történhetett meg mindez? A fővárosi önkormányzat döntéshozói, közlekedési ügyosztálya a Strabaggal és a lebonyolító KÖMI Közlekedési Iroda Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel sorozatos törvény- és jogszabálysértést követtek el - derül ki a főpolgármesteri hivatal belső ellenőrzésének vizsgálatából.
A főjegyző által elrendelt belső ellenőri jelentés rámutatott arra, hogy elmulasztottak szerződést módosítani a jelentős többletmunka kapcsán, s ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt. Szintén felveti a törvénysértés gyanúját, hogy kevesebb aszfaltot építettek az útba. Az útfelújításhoz kapcsolódó engedélyokiratot nem igazították ki, ezzel a fővárosi közgyűlés azon vonatkozó rendeletét vették semmibe, ami ezt kötelezővé teszi, ha az eredeti tartalomtól több mint öt százalékkal eltérnek. A közlekedési ügyosztály mindettől függetlenül a megváltoztatott műszaki tartalomra bocsátotta ki a munkakezdési engedélyt.
A Strabag, aligha meglepő módon, a tartalékkeretet mind elfogyasztotta. Ebben nem akadályozta az a körülmény, hogy a pótmunkákra rendelkezésre álló keretet csak műszaki szükségszerűségből, a szerződésben szereplő eredeti szakaszhatárok között lehetett volna felhasználni. Az építési naplóból megtudható: nem így történt. A Szent Korona utcán túl, a Csömöri útig terjedő munkákhoz igényelték a 4 millió forintot. "A pótmunka ilyen módon történő megrendelése nem felel meg a vállalkozási szerződésben előírtaknak" - állapították meg a revizorok 2008. augusztus 12-i keltezésű vizsgálatukban. Az ellenőrök az át nem adott dokumentumok hiánya miatt azt sem tudták nyomon követni, hogy a kivitelező valójában milyen munkát végzett a tartalékkeret terhére. Egyáltalán: az egész felújítás tényleges jellemzőit nem tudták feltárni.
A jogi keretek átlépésével együtt a kivitelezés szabályait se tartották kötelező erejűnek a beruházás szereplői. A Strabag, csakúgy, mint a Városligeti fasoron, a műszaki ellenőr kéréseinek, utasításainak több esetben nem tett eleget, késedelmesen teljesített, vagy nem kellő kapacitással dolgozott. (A Városligeti fasori esetet részletesen lásd: Megmagyarázni mindent lehet, Magyar Narancs, 2009. november 5.) Erről a KÖMI által delegált műszaki ellenőr, Kovács Péter bejegyzései tanúskodnak az építési naplóban. A Strabag rátett egy lapáttal a szabálytalanságok kupacára, amikor 2005. július 5-re, a szerződésben vállalt határidőre készre jelentette a Mátyás király utca felújítását. Az építési napló szerint aznap még az aszfaltozáshoz sem láttak hozzá. "Bejelentése a szerződésben szereplő kötbér elkerülését szolgálta" - vonták le a következtetést a revizorok.
Miközben elvileg tehát befejeződött a munka, a műszaki ellenőr lázasan igyekezett a Strabagot ráncba szedni. "Mint már többször jeleztem, a jelek szerint eredménytelenül és hiábavalóan, a XVI. kerületi Mátyás király utcában
engedély nélküli és szakszerűtlen
munkavégzés folyik. Kátyúzás címszó alatt tömörítetlen, laza, koszos, szemetes, egyenetlen felületre terítenek aszfaltot. Az így elterített aszfaltréteg az alaptól el fog válni. Az autóbuszöblök újonnan épített burkolatalapja elfogadhatatlan, szakszerűtlenül készült, amelyet nem fogadok el továbbépítésre alkalmasnak."
A július 5-i kész állapotnak két tény is ellentmond: az egyik az, hogy a pótmunkákra vonatkozó igényüket e napon jelentették be, továbbá létezik egy tíz nappal későbbi műszaki ellenőri levél is, amely azt taglalja, hogy az aszfaltosokon kívül senki sem dolgozik, miközben még tengernyi munka van hátra. Ezek hiányában a műszaki átadást megkezdeni nem lehet. "Valamennyi, a szabvány szerint elvégzendő vizsgálathoz ragaszkodom, és nem lesz elég csak a papír, a mintát is látni akarom" - rögzítette felháborodottan az ellenőr.
Július 18-án, amikor a Strabag jelentése szerint már 13 napja készen volt az út, a műszaki átadás-átvétel azért nem kezdődhetett meg, mert a hiányzó tételeken és hibás teljesítéseken kívül a kivitelező egyetlen bizonylatot, megvalósítási tervet sem adott át. A vállalkozói szerződés azonban kiköti, hogy az átadás-átvétel csak akkor indulhat, ha a bizonylatokat, minőségtanúsítási dokumentációt az aktus előtt minimum öt nappal átadták.
Az út átadása, a vállalkozói díj kifizetése előtt halmozódó akadályok azzal hárultak el, hogy a lebonyolító nem akadékoskodott tovább. 2005. július 26-án a KÖMI jegyzőkönyvbe nyilatkozta, hogy a kivitelező az útfelújítási munkát értékcsökkenés nélküli minőségben, a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelő határidőre elvégezte, vállalt kötelezettségeinek hiánytalanul eleget tett. Később a revizoroknak feltűnt a fordulat, ahogyan néhány nap alatt elillant a műszaki ellenőr aggályoskodása - ám az ellentmondást ők sem tudták feloldani.
A "szélsőségesen" viselkedő műszaki ellenőr az utca 2009. márciusi állapotfelmérésekor viszont megosztotta véleményét a főváros megbízásából vizsgálódó Alfa Manzárd Mérnökiroda Kft.-vel. Arról beszélt, hogy a főváros az utak állapota miatt erős politikai nyomásnak volt kitéve: a legtöbb útfelújítási feladat előkészítetlen volt, a látható cél pedig a hibák gyors eltüntetése volt. "Ez a beruházás is előkészítetlen volt, amit még tetézett az a feltehetőleg politikai nyomásra született döntés, hogy az útfelújítás hosszát megnövelték, de az egyik aszfaltréteget elhagyták, hogy a beruházás beleférjen a szerződött összegbe" - közölte a KÖMI akkori, ma már nem ott dolgozó szakértője.
Az utat július 20-án helyezték forgalomba a szerződés szerinti július 5-e helyett, a Strabagnak azonban ezúttal sem kellett kötbért fizetnie. Ezt csak a revizorok tartották volna szükségesnek: megállapították a Strabag szerződésszegését, és azt is, hogy a közlekedési ügyosztály elmulasztotta a késedelmes teljesítés okán a napi kötbért kivetni, miközben a Strabag naponta egymillió forint kötbért, maximum a szerződéses ár 20 százalékát, 7 millió forint kifizetését vállalta. A rossz minőségű munka miatt a jótállási garanciát sem érvényesítette a főváros, jóllehet a revizorok szerint a felújított útszakasz még jótállási időszakon belüli meghibásodásához a szakszerűtlen, engedély nélküli munkavégzés is hozzájárult, az állagromlásért a kivitelező felelős. Összegzésük lesújtó: nem lehet megállapítani, hogy a Mátyás király utcát végül is mely szakaszhatárok között milyen technológiával újították fel. (A közlekedési ügyosztály ebben az esetben sem tudta átadni a revizorok által kért dokumentumokat, holott öt éven át meg kell őrizni őket.)
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2008. május 13-án átküldte a Strabagnak a 2008. április 25-i bejáráson összeírt hibalistát - az eseményen a Strabag egyik képviselője sem jelent meg. A Csordás Mihály helyére érkező Kerényi László Sándor közlekedési ügyosztályvezető a Strabagot 60 hónapos jótállási kötelezettségére figyelmeztette 2008. december 23-án. A Strabag 2009. január 30-án reagált a megkeresésre: a 2005. június 21-i jegyzőkönyv 4. pontjára hivatkozva elzárkózott ettől. A jegyzőkönyvnek e pontjában az olvasható, hogy a KÖMI képviseletében Kovács Péter, a Strabagtól Kornyik Zoltán, a közlekedési ügyosztály részéről Bódi Miklós "pontosították az útfelújítás műszaki tartalmát", vagyis megtoldották a felújítandó részt a Csömöri útig, az aszfaltréteget egyúttal a felére csökkentették. Kivételt csak a Rákosi úti csomópont előtti 85-85 méteren hagytak, ahol vállalták, hogy az eredeti kiírás szerinti két rétegben aszfaltoznak. A gyatra minőségnek a jótállás esett áldozatul. "Az alépítményi hibákra visszavezethető meghibásodás esetén a kivitelező mentesül a szerződésben rögzített 60 hónapos jótállási időszak kötelezettségeinek eme kritériuma alól" - fektették le írásban a jelenlevők. Az irat jogszerűségét a revizorok szerint megkérdőjelezi, hogy a közlekedési ügyosztály munkatársának nem volt jogosultsága sem kötelezettségvállalásra, sem nem vállalásra. (Nota bene: a Strabag részben annak köszönhetően nyerte el a megbízást, hogy a leghosszabb jótállási időt vállalta.)
"Nem vitatjuk, hogy a jegyzőkönyvben foglalt szerződésmódosítás érvényessége formális szempontból kérdéses. Kétségtelen azonban, hogy a műszaki tartalom módosítását a megrendelői oldal kezdeményezte. A Ptk.-ban foglaltak alapján nem vitatható, hogy a megrendelőnk és megbízottja is felelős azért, hogy a meghosszabbított pályaszakaszon egyrétegű burkolat készült, s a tervezett pályaszerkezetre vonatkozó jótállást itt nem kérheti számon" - hárították el a jótállást végleg Appelshoffer József és Szebeni Lajos, a Strabag igazgatóságának tagjai 2009. január 30-án.
Ki feleljen
a Mátyás király utcára elpocsékolt tízmilliókért? Az Alfa Manzárd szakemberei elsődlegesen a politikai döntéshozók felelősségét vetik fel kontrolljelentésükben, nevet mindazonáltal nem említenek. Úgy látják, a hibák kialakulásában nem a kivitelező és a lebonyolító szakszerűtlen munkája vagy hibás utasításai játszottak közre, hanem a beruházás előkészítetlensége. (Kerényi László Sándor a 2008. március 14-i bejáráson megjegyezte: többek között a Mátyás király utca felújítása is a 2006-os választások egyik áldozata volt.)
A kivitelező és a lebonyolító, akik "normál körülmények" között felelősek a munka minőségéért, ez esetben tehát nem felelősek. Nem hibáztathatók azért a műszaki hiányosságért sem, hogy megoldatlanul hagyták a csapadékvíz-elvezetést. Ami - jegyzik meg az ellen-őrök a jelentésükben - folyamatosan alááztatja az alépítményt, a pályaszerkezet ezért megy tönkre. A mérnökiroda szerint a tudatlanságnak is felróható a több százmilliós kárt okozó rekonstrukció. "A kivitelező a vállalt feladatot elvégezte, a műszaki tartalommal kapcsolatos döntés hibás volt, ezt írásban is a beruházó tudomására kellett volna hozni" - szögezik le a szakemberek.
Csapadékcsatornával együtt a Mátyás király utca újrafelújításának költségét az Alfa Manzárd 255 millió forintra becsülte, a Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya arról tájékoztatott, hogy 296 millió forintba kerül. A városháza ugyancsak nem talált felelőst sem házon belül, sem házon kívül, legfeljebb az úttestet magát. "Az elkészült független műszaki szakértői jelentés szerint a Strabag Zrt. a teljes körű útburkolat felújítására nem kötelezhető, hiszen a burkolat jelenlegi állapotát nem az általa elvégzett munka rossz minősége, hanem a pálya szerkezetének gyors és jelentős romlása, a forgalmi követelményeknek nem megfelelő teherbírási képesség okozta. A hibák kialakulásában döntő szerepe volt a rossz csapadékelvezetésnek, ami miatt a víz az alépítményt folyamatosan áztatja."
A KÖMI-ben szerettük volna megkérdezni Kovács Pétert, mi magyarázta szakvéleményének látványos tartalmi változását. A Mátyás király utca felújításának ellenőre azonban már nem dolgozik a cégnél. A vezérigazgatói titkárságon arról tájékoztattak, hogy a Mátyás király utca miatt a főváros folytatott vizsgálatot, ennek tartalmát azonban nem ismerik, ezért erről nem tudnak nyilatkozni. A KÖMI a referenciái között egyébként hivatkozik a 2005-ös budapesti útfelújítások lebonyolítói feladataira.
Büntetőjogi következménye
sem a Városliget fasor, sem a Mátyás király utca felújításának nem lett, nyomozások nem indultak. A 2006-ban a főváros által jogtalanul igényelt, majd visszafizettetett milliók miatt ugyanakkor egy éve nyomoz a Vám- és Pénzügyőrség. A nyomozás elrendeléséig hosszú utat futott be a két fideszes fővárosi képviselő, György István és Papcsák Ferenc feljelentése. A Központi Nyomozó Főügyészségen 2008. június 2-án tettek feljelentést jogosulatlan gazdasági előny megszerzését vélelmezve. Másnap a főügyészség megállapította illetéktelenségét, a feljelentést a Fővárosi Főügyészséghez küldte.
A főügyészség kiemelt gazdasági ügyek osztálya június 5-én nem tartotta magát jogosultnak intézkedni, az aktát a budapesti V. és VIII. kerületi ügyészségnek továbbította. A kerületi ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el, a feladattal a Vám- és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Nyomozó Hivatalát bízta meg. A VPOP a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése gyanúját július 11-én megalapozatlannak találta, mert álláspontjuk szerint ez csak abban az esetben lehetséges, ha a központi pénzügyi támogatást valaki úgy szerzi meg, hogy ennek érdekében valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy valótlan tartalmú, hamisított okiratot használ fel. (Demszky Gábor 2007 szeptemberében maga nyilatkozott úgy, hogy pontosan nem ismerték, milyen hosszúak és szélesek a felújítandó utak.) György István július 31-én panaszt adott be az elutasító határozat ellen. A képviselő a beadott szakvélemények, a belső revizori vizsgálat, a főjegyzői átirat alapján ismét felveti, hogy valótlan adatokkal pályázott a főváros. Az V. és VIII. kerületi ügyészség alaposnak találta a panaszt. Augusztus 18-án hatályon kívül helyzték a VPOP elutasítását, mivel a feljelentést nem értékelte körültekintően.
A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács a történtek ellenére a fővárost nem zárta ki soron következő pályázataiból, annak ellenére, hogy egy kis Pest megyei község, Kocsér esetében - nagyon hasonló ügy után - ehhez a szankcióhoz folyamodott, a település három évig nem indulhat ilyen jellegű pályázatokon.
A cikk elkészültét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet oknyomozó programja tette lehetővé. A sorozat teljes szövegváltozata elérhető a www.oknyomozo.hu oldalon.
