A Mahir-hirdetőoszlopok engedélye: Kölcsönös tisztelet

szerző
Némedi András
publikálva
2001/37. (09. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Afővárosi önkormányzat által kiadott közterület-használati engedély - amely szabályozza a reklámhengerek elhelyezését - idén december 31-én jár le. Az illetékes szakbizottság augusztus 9-i ülésén az ügy előkerült, de döntés nem született az esetleges hosszabbításról, mint ahogyan az elutasításról sem. Tényszerűen egyelőre ennyit tudni. A Népszabadság közlésére mindenesetre rendkívül gyorsan - és érzékenyen - reagáltak az érintettek. Nem véletlenül: amikor MSZP-SZDSZ többségű testület dönt egy Fidesz közelinek tartott cégről, akkor - okkal, ok nélkül - mindenki politikai megfontolásokat sejt a háttérben.

Afővárosi önkormányzat által kiadott közterület-használati engedély - amely szabályozza a reklámhengerek elhelyezését - idén december 31-én jár le. Az illetékes szakbizottság augusztus 9-i ülésén az ügy előkerült, de döntés nem született az esetleges hosszabbításról, mint ahogyan az elutasításról sem. Tényszerűen egyelőre ennyit tudni. A Népszabadság közlésére mindenesetre rendkívül gyorsan - és érzékenyen - reagáltak az érintettek. Nem véletlenül: amikor MSZP-SZDSZ többségű testület dönt egy Fidesz közelinek tartott cégről, akkor - okkal, ok nélkül - mindenki politikai megfontolásokat sejt a háttérben.

A társaság mint a Simicska Lajoshoz, illetve más Fidesz közeli "vállalkozóhoz" köthető cégbirodalom része, az 1998-as kormányváltás után került reflektorfénybe. Kiderült ugyanis, hogy a ´98-as kampány idején a Postabank egyik cége a névérték több mint huszonötszöröséért, 380 millió forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a kft.-ben. Ez az üzletrész végül a bank rossz befektetéseit kezelő Reorg-Apport Rt.-hez került, ami felvetette azt a gyanút, hogy Princz Gábor ily módon szponzorálta a fiatal- demokraták választási hadjáratát: e gyanút az SZDSZ parlamenti frakciója meg is fogalmazta. 2000 őszén a Mahir csoport - élve opciós jogával - visszavásárolta az üzletrészt, amin aztán kisvártatva túl is adott.

Probléma egy szál se

Az MSZP és az SZDSZ nem gyakorolt politikai nyomást a közterület-használatot engedélyező fővárosi bizottságra a Mahir Cityposter reklámhengerei miatt - mondta a Narancsnak mind a szocialisták, mind a szabaddemokraták budapesti frakcióvezetője. Gy. Németh Erzsébet, illetve Bőhm András egybehangzóan állítja: ezzel kapcsolatos háttértárgyalásokról sem tudnak. Bőhm értelmetlennek tartja a híreszteléseket, miszerint a fővárost vezető koalíció biztosítékot szeretne, hogy a pártok egyenlő eséllyel kerülhessenek ki a köztéri plakáthelyekre a jövő évi választások során. Szerinte sem párt, sem önkormányzat nem köthet ilyen megállapodást magántulajdonban lévő kft.-vel; már egy esetleges próbálkozás is számtalan jogi aggályt vetne fel. Az SZDSZ frakcióvezetője szóbeli háttér-megállapodásnak sem látja sok értelmét, mivel a korábbi választások idején sem voltak olyan gondok, hogy valamelyik párt hirdetésének ne jutott volna hely.

A Mahir Cityposter vezérigazgatója, Győri Tibor hasonló szellemben nyilatkozott a Népszabadságban, mondván, hogy korrekt a kapcsolata a városvezetéssel, és fel sem merült bennük, hogy a hosszabbítás eldöntésekor politikai szempontok is játszhatnak. Megjegyezte viszont: ha úgy érzik, hogy a konkurens cégekhez képest hátrányosan kezelik őket, a jogérvényesítés keretein belül a végsőkig el fognak menni.

A fővárosban a Narancs által megkeresett képviselők a két frakcióvezetővel egybehangzóan állítják: nincs Mahir-ügy. Ennek ellenére senki nem csodálkozik, hogy a "nem létező" ügy politikai vonatkozásai előtérbe kerültek. Mi több, a városházi tisztviselők is úgy érzik: a háttérben politikai játszma folyik, amiben viszont nem akarnak állást foglalni.

Ez történt

A fővárosi közterület-használatot engedélyező várostervezési és városképvédelmi bizottság augusztus 9-i ülésén került a képviselők elé a Mahir Cityposter Kft. hároméves szerződéshosszabbítási kérelme. A cég több mint 500 világítható reklámhengerére 1998-ban kötött szerződés ez év december 31-én jár le. A Narancs információi szerint a 11 tagú bizottság hét jelen lévő képviselője közül hárman igennel szavaztak egy nem ellenében, hárman pedig tartózkodtak, amikor a Mahir-reklámhengerek kerültek napirendre: így a "bizottság határozatot nem hozott" megállapítás került az ülés jegyzőkönyvébe. A tájékozódást nehezíti, hogy - az Alkotmánybíróság tavaly novemberi, a főváros közterület-használati rendeletét érintő döntése miatt - a városképvédelmi bizottság a korábbiakkal ellentétben nem mint tulajdonos dönt, hanem önkormányzati hatósági ügyként kezeli a kérelmeket. Vagyis a tárgyalás és az esetleges vita zárt ülésen történik, csak a döntés nyilvános; az előterjesztést, illetve a szavazás eredményét utólag sem lehet megnézni a jegyzőkönyvben. A szocialista Bihary Gábor, aki jelen volt az augusztus 9-i ülésen, a Narancsnak elmondta: szerinte a szavazás eredménye úgy értelmezhető, hogy nem született döntés, tehát az ügynek ismét a bizottság elé kell kerülnie. Állítása szerint augusztus 9-én még utalás formájában sem kerültek elő politikai kérdések. A nemmel szavazó, illetve a tartózkodó szabaddemokrata és szocialista képviselők városképi kérdéseket firtattak. Azt sem tartották időszerűnek, hogy egy decemberben lejáró megállapodást augusztusban meghosszabbítsanak.

A Mahirnak több mint 500 reklámhengerre van engedélye. A képviselők az utolsó percben kapták meg az előterjesztést, nem volt tehát idejük, hogy végignézzék. Elképzelhető azonban, hogy több reklámhenger helyével kapcsolatban indokolt lehet a változtatás, hiszen az elmúlt három évben sokat változott a város, így a városképi szempontok sem feltétlenül ugyanazok, mint annak idején. Információink szerint a városházán elkészült egy új, kétéves hosszabbítást javasló előterjesztés, amely elvileg már a jövő héten a bizottság elé kerülhetne.

Ej, ráérünk erre még!

A fővárost semmi nem sürgeti, bőven ráérünk novemberben dönteni - mondta a Narancsnak Ráday Mihály. A bizottság SZDSZ-es alelnöke szerint a reklámhengerek ügyében az egyik leglényegesebb kérdés az, hogy egy cég megtarthatja-e monopolhelyzetét Budapesten. A fővárostól az elmúlt években több reklámcég kapott engedélyt közterület-használatra, de ez az első eset, hogy mindegyiknek egyszerre jár le a szerződése. Ezért is lenne fölösleges, ha az egyik megállapodás meghosszabbításáról jóval a többi előtt döntene a bizottság. Ráday Mihály leszögezte: a maga részéről nem vett részt sem gazdasági, sem politikai megbeszéléseken az üggyel kapcsolatban, nem is tud róluk, de nem csodálkozna, ha mégis lettek volna ilyenek. Egyrészt a reklámcégeknek üzleti szempontból is fontos, hogy hol és mennyi helyet kapnak meg, s a forgalmas fővárosi területek értékesebbek, mint a kerületi utak. Másrészt vannak olyan reklámhordozók - mint az óriásplakátok -, amelyeket a fővárosi szabályozás szerint tilos belterületen elhelyezni, míg például a reklámhengerekre a belvárosban is lehet engedélyt kapni. Az sem meglepő - véli Ráday -, hogy sokan politikai hátteret is sejtenek az ügy mögött: jövőre parlamenti és önkormányzati választások is lesznek, a pártoknak sem mindegy, helyhez jutnak-e egy-egy frekventált területen.

A városképvédelmi bizottság egyébként kezdeményezi, hogy a fővárosi közgyűlés ismét módosítson a jelenleg érvényes rendeleten. Jelenleg a főváros kénytelen még saját szándékaival, illetve a városképi szempontokkal szemben is meghosszabbítani szerződéseket. Korábban az önkormányzat tulajdonosként elbontathatta azokat a pavilonokat, reklámtáblákat, amelyeknek nem hosszabbították meg az engedélyét. Most ez csak bírósági per után lehetséges, s a bíróságok túlterheltsége miatt egy ilyen eljárás évekig is eltarthat.

Némedi András

Szakértő szemmel

A közterületi reklámfelületeknél nemcsak a helyszín, a forma, a méret számít, hanem az is, hogy a reklámcég kitől bérli a felület helyét. Ez alapján különbséget tesznek az önkormányzatok és a magántulajdonú bérbeadók között.

Minden közterülettel bíró önkormányzat külön rendelkezik arról, hogy milyen módon értékesíti felületét. A szabályok esetenként különbözők; a reklámcég által fizetendő bérleti díj a fentiek függvényében változik, de egy átlagos hónapban hozzávetőleg 10-20 ezer forint. A hirdetési felületet már a reklámberendezést tulajdonló cég adja bérbe a hirdetőknek, ennek összege azonban tág határok között mozog: havi 40 ezertől akár 120 ezer forintig is terjedhet. Reklámtáblákat igen ritkán kötnek le egy évre előre, általában csak egy-három hónapra.

Az önkormányzatokkal kötött szerződésekre nincs általános szabály; az egyedi szerződésekben a bérlet időtartamáról, a bérleti költségről, a szerződés meghosszabbításának a feltételeiről van szó. Ugyanígy nincs bevett gyakorlata annak, hogy az önkormányzatok mennyi időre szerződnek a reklámcégekkel, illetve annak sem, hogy a lejáratkor írnak-e ki pályázatot. Amennyiben igen, az aktuális bérlőnek többnyire előnye van.

A Mahir Cityposternek elsősorban hirdetőoszlopai és City Light táblái vannak (utóbbiak az aluljárókban elhelyezett, kivilágított táblák), amelyek jellegükből adódóan eltérnek a hagyományos óriástábláktól, s ez befolyásolja az árukat is. A közterületen elhelyezett hengerek egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon sok közülük olyan belvárosi helyen van, ahova óriástáblákat nem lehet elhelyezni.

Az érintett területeken reklámfelületeket bérlő cégekkel három évre szerződött a fővárosi önkormányzat; ezek idén december 31-én járnak le. Az óriástáblákkal foglalkozó reklámcégek mindegyike levelet kapott, miszerint a főváros nem kívánja meghosszabbítani a velük kötött szerződéseket. Az okokat és a főváros terveit a Magyar Közterületi Reklámszövetség eddig nem tudta kideríteni.

"Természetesen megpróbálunk a kialakult helyzet ellen lépéseket tenni, hiszen mindannyiunknak az az érdeke, hogy a szerződéseket meghosszabbítsák. Ha pedig egy cég megkapja az engedélyt, feltételezhető, hogy a többiekkel is hasonló módon járnak el" - mondta lapunknak Hidvéghy Melinda, a Magyar Közterületi Reklámszövetség óriásplakát-szekciójának vezetője, aki egyben az Outdoor Rt. vezérigazgatója is (cégét szintén értesítette a főváros, hogy szerződésüket jövőre nem hosszabbítja meg). Hidvéghy Melinda hozzátette: a közterületi reklámfelületek többsége ma már magántulajdonban lévő területeken van, de a hirdetőoszlopok például kivétel nélkül önkormányzati tulajdonú területen állnak, és ezeket a helyeket egytől egyig a Mahir Cityposter bérli.

H. I.

szerző
Némedi András
publikálva
2001/37. (09. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra