"Az ügyészség hozott anyagból dolgozik" (Turi András, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal helyette

szerző
Somos András
publikálva
2001/40. (10. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyar Narancs: Székely Zoltán úgy véli, ellene koncepciós per folyik. E szerint országgyűlési képviselők számára is kényelmetlenné vált, hogy ő a csatornaberuházásokkal kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit felelősségre akarta vonni. Szerinte egy ilyen ügy szereplője Balla Dániel, aki kapóra jött politikai ellenfeleinek, majd az ügyészségnek is, amely szerv - állítja Székely - "betanította" a vállalkozót arra, hogyan csalják őt csapdába.

Magyar Narancs: Székely Zoltán úgy véli, ellene koncepciós per folyik. E szerint országgyűlési képviselők számára is kényelmetlenné vált, hogy ő a csatornaberuházásokkal kapcsolatos bűncselekmények elkövetőit felelősségre akarta vonni. Szerinte egy ilyen ügy szereplője Balla Dániel, aki kapóra jött politikai ellenfeleinek, majd az ügyészségnek is, amely szerv - állítja Székely - "betanította" a vállalkozót arra, hogyan csalják őt csapdába.

Turi András, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal helyettes osztályvezetője a Székely-ügyről

azzal vádolta a vele szembeni büntetőeljárást irányító ügyészeket, hogy 22 rendben megsértették a törvényeket. ("Senkitől nem félek", Magyar Narancs, 2001. szeptember 20.) Sódor István fővárosi főügyész - aki Székely szerint valótlant állított azzal, hogy egy tévéinterjúban kijelentette: az ügy gyanúsítottját nem hallgatták le engedély nélkül - nem kívánt további részleteket elárulni. Turi András, a büntetőeljárás indulásakor, 2000 októberében még a Fővárosi Főügyészség, ma a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal osztályvezető ügyésze a Székely Zoltán elleni bizonyítékok ismertetése nélkül - ez a bírósági tárgyalás stratégiai pontját képező vádbeszéd elhangzása előtt az ügyészség számára célszerűtlen volna - annyit azért sejtetett, hogy a képviselő Gellért Szálló előtti tettenérését rögzítő hang- és képfelvétel mellett más perdöntő bizonyíték is van a birtokukban arról, hogy Székely hivatalos személyként fontos ügyben megszegve kötelességét kétszer is elkövette a vesztegetés bűntettét. Mégpedig azzal, hogy az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló és Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat pénzeinek felhasználását ellenőrző bizottságainak elnöki tisztségeire hivatkozva, vagyoni előnyt kért a csatornaberuházásban érintett emődi polgármestertől és fogadott el Balla Dániel szigetszentmiklósi vállalkozótól.

Turi András: Nem szeretnék az ügyből személyes kérdést csinálni. Ügyész vagyok, tehát közszereplő: a támadásokat is el kell viselnem. A bíróság majd eldönti, hogy a képviselő a rendelkezésre álló adatok alapján bűnös-e. Az effajta vádaskodások véleményem szerint egyébként is a terhelt védekezésének részét képezik. Valójában egészen egyszerű ügyről van szó: Balla Dániel úgy érezte, hogy amennyiben ő nem tesz semmit, nagyon sok pénzt kell kifizetnie úgy, hogy annak semmi nyoma nem marad. Balla Dániel nem nálunk jelentkezett - az eljárás lezárása után azt is elmondhatom, hogy miért a rendőrségen -, ez utóbbi szerv pedig jelezte nekünk, hogy valaki elmondta a már ismert történetet Székely úrral kapcsolatban, de az illető nem tett feljelentést. A háttérben nem volt országgyűlési képviselő, mármint Székely Zoltánon kívül.

MN: Balla Dániel tanúvallomásában azt mondta, s Székely Zoltán szerint ezt az ügyészség is elismerte, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság végzett először lehallgatást. Sérelmesnek tartja, hogy ez mentelmi joga felfüggesztése előtt történt.

TA: Az alkotmány szerint a mentelmi jog egyrészt a képviselő sérthetetlenségét biztosítja, tehát hogy az általa képviselői minőségben elmondottak és a szavazata miatt ne lehessen felelősségre vonni. Másrészt azt, hogy országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény elkövetése esetén a büntető- és szabálysértési eljárás megindításának előfeltétele, hogy ahhoz az Országgyűlés hozzájáruljon. Például az Egyesült Államokhoz képest a hazai mentelmi jogi szabályozás széles körű. Ám éppen arról nem szól az egyébként részletező törvény, hogy lehet-e képviselővel szemben a büntetőeljárást megelőzően titkos tevékenységet végezni. A képviselői jogállásról szóló törvény kimondja, hogy képviselőt csak tettenéréskor lehet őrizetbe venni.

MN: Ha a bűnügynek iktatószáma van, az azt jelenti: már megindult az eljárás. A Balla Dániel meghallgatásáról készült jegyzőkönyv szerint Székely Zoltán ügyének már akkor volt iktatószáma, amikor még fel sem függesztették a mentelmi jogát.

TA: Önmagában a szám nem jelent semmit. A büntetőeljárás akkor indul meg a képviselő ellen, amikor olyan nyomozási cselekményekre kerül sor, amelyek őt érintik.

MN: A titkos információgyűjtés egy képviselőről nem nyomozati cselekmény?

TA: Az nem része a büntetőeljárásnak. Ez azért vakvágány, mert a kérdés az, hogy végzett-e lehallgatást a rendőrség a mentelmi jog felfüggesztése előtt. Erről már Sódor István fővárosi főügyész úr is nyilatkozott, én is megerősítem: nem végzett senki lehallgatást. Ha egy bejelentés valóságtartalmát ellenőrizni kell, akkor a bejelentő - az illető kérésére, illetve hozzájárulásával - nyilvános helyen tervezett találkozóra ellátható olyan technikai felszereléssel, amellyel megbízható információt lehet szerezni. A lehallgatás - akár telefoné, akár más nyilvános távközlési eszközé - minden érintett fél tekintetében titkos és bírói engedélyhez kötött. Ha lett volna lehallgatás, az államtitkot képezne, de mivel nem volt, elmondhatom az igazat, vagyis hogy nem hallgattuk le a képviselőt. A tettenérés előtt próbáltunk olyan adatokhoz jutni, amelyek alátámasztják a bejelentést: azt, hogy nagy összegű pénzt kell fizetni bizonyos támadások elhárítása miatt Székely Zoltánnak. Ehhez valóban kértük a rendőrség segítségét, hiszen a szükséges technikai berendezésekkel akkoriban csak ők rendelkeztek.

MN: Megkapta-e Székely Zoltán a róla készített hangfelvételeket? A Narancsnak azt fejtegette, hogy többször kérte, de nem kapta.

TA: A jegyzőkönyvekből kiderül, mi mindent tártak kollégáim Székely Zoltán elé. ´rizetbe vétele előtt valóban készültek hangfelvételek a Balla-ügyben. A tettenéréskor készített felvétel rossz minőségű, mert olyan helyszínen vették fel a beszélgetést, ahol a villamos és más ott levő berendezések bezavarták a rögzítő technikát. Csak nyilvános helyen használhattuk a hangfelvevőt, mert zárt helyhez már bírói engedély kell.

MN: Hogyan fordulhatott elő, hogy október 12-én 12 óra 55 perckor érkezett Balla Dániel feljelentése, és nem egészen 24 perc leforgása alatt befejezték a meghallgatását, és átadták neki a 20 millió forintot?

TA: Balla Dániel rendőrségen tett bejelentését több fázisban ellenőriztük. Így jutottunk el oda, hogy Balla és Székely megállapodtak a Gellért Szállóban tartandó találkozóról. Tudtunk erről és arról is, hogy a görög étteremben korábban is találkoztak már.

MN: Itt állítólag rádió adó-vevőn keresztül egy másik felvétel készült.

TA: Ez valóban egy speciális technika volt, de az adó-vevő kifejezés nem fedi le azt. Balla Dániel félt, ezért kérte, hogy rögzítsük a beszélgetésüket. Ez is nyilvános hely volt, így ehhez sem kellett bírói engedély. Hogy egy diktafont adnak oda valakinek vagy egy olyan szerkezetet, amelynél a mikrofon és a hangrögzítő berendezés nem egy házban van, az ebből a szempontból mindegy. De a pénzre kérdezett rá: ekkor már sűrűn tartották egymással a kapcsolatot, ezért mi is felkészültünk, és a bizonyításhoz egy régóta használt módszert alkalmaztunk, a bankjegyek sorszámának a rögzítését. Figyelnünk kellett, hogyan alakul a pénz útja, s ezt így tudtuk elérni törvényes eszközökkel.

MN: Székely Zoltán a kezdetektől kitart amellett, hogy ő a tettenéréskor nem fogta meg a pénzzel teli táskát.

TA. Erre nem szeretnék kitérni, majd a bíróság eldönti, hogy megfogta-e.

MN: Több ügyész kollégája felkereste azokat a polgármestereket, akikről Székely Zoltán - még vizsgálóbizottsági elnökként - azt jelentette be 2000. február 25-i sajtótájékoztatóján, hogy feljelenti őket azért, mert a csatornaberuházások kapcsán visszaélésekre bukkant. Ahogy hallani lehet, a kollégái által felvett jegyzőkönyveknek nincs közük a vádiratban említett ügyekhez.

TA: A tettenérést követően csak a Balla Dániellel kapcsolatos részre kaptuk meg a mentelmi jog felfüggesztését. Az őrizetbe vétel után azonnal nem végezhettünk további nyomozási cselekményeket, mert a képviselők jogállásáról szóló törvény a tettenért képviselő esetén is csak az őrizetbe vételt engedi meg, a továbbiakhoz a mentelmi jog felfüggesztése szükséges. Az őrizetbe vételt követő 24 órán belül ki kell hallgatni a gyanúsítottat, ám ennyi idő alatt Magyarországon a mentelmi jog felfüggesztését nem lehet elérni. Úgy döntöttünk ezért, hogy szabadon engedjük az elfogott képviselőt. Ezt követően kerültek hozzánk olyan adatok - és ezekben már más országgyűlési képviselők is szerepelnek - , hogy Székely Zoltán más csatornaberuházásokban érintett polgármestereket és vállalkozókat is megkeresett hasonló okból. A lényeg az volt, hogy ha nem teszik, amit Székely Zoltán mond, akkor a képviselő kellemetlenkedni fog a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat pénzeinek felhasználását ellenőrző bizottság révén. Ezeket az információkat ellenőriztük, így jutottunk el több polgármesterhez, nem csak az emődihez. A polgármesterek egyike-másika jelzett a szóban forgó képviselőknek, ők pedig átadták az információt. Kaptunk jelzést köztisztviselőtől is. E jelzések összecsengtek, például a tekintetben is, hogy hol kell találkozni Székely Zoltánnal. Így hallgattuk meg tanúként az emődi polgármestert, s amikor elegendő terhelő adathoz jutottunk, kezdeményeztük az újbóli parlamenti kiadatást. Ezt a Ház megszavazta, ezt követően vettük Székely Zoltánt őrizetbe, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.

MN: Akkor a mentelmi jog felfüggesztése előtt mégis folyt nyomozás Székely Zoltán ellen, hiszen a tanúmeghallgatások nyomozati cselekmények.

TA: A büntetőeljárási törvény szerint nyomozást bűncselekmény alapos gyanúja miatt lehet elrendelni, míg a gyanúsítás a személyre szóló alapos gyanú közlése. Csak az utóbbit, a gyanúsítást akadályozza a mentelmi jog a felfüggesztésről szóló döntésig. Akkor már folyt egy eljárás Székely Zoltán ellen. ´t érintő nyomozási cselekményeket az újabban feltárt magatartásokkal kapcsolatban nem lehetett végezni. Amikor úgymond a személyre szóló alapos gyanú is felmerült, akkor újra indítványoztuk mentelmi joga felfüggesztését.

MN: Nerpel Zsolt ügyész úrtól kellene megkérdeznem: igaz-e, hogy ügyvédjén keresztül fenyegette Székely Zoltánt azzal, hogy sokáig börtönben marad, és ha nem lesz már képviselő, előszedik az ügyeit?

TA: Nem érdemes megkérdezni. Székely Zoltán többször kért engem a kihallgató helyiségbe, és ilyen panasza nem volt. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetőjével is jártam nála, és akkor sem említette ezt. Az egyébként egy érdekes helyzet, ha egy ügyész a védőügyvéden keresztül fenyegetni tud. Ilyenkor ugyanis valószínűleg az ügyvédben nem bízik a gyanúsított. Ha azt mondja az ügyész a védőnek: letekerem a gyanúsított orrát, akkor az ügyvéd hevesen tiltakozhat, és jegyzőkönyvbe vetetheti a kijelentést, vagy - ha olyan a viszony - azt mondhatja: ezt nem gondolja komolyan, ügyész úr! Az elég valószínűtlen, hogy egy komoly védő, ha ügyfelét megfenyegetik, nem él a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségekkel: nem tiltakozik, nem veteti jegyzőkönyvbe, nem tesz feljelentést. Neki ugyanis a gyanúsított érdekében kell eljárnia. Ezért is nem kárhoztatom az ügyvédeket akkor, amikor kiállnak a nyilvánosság elé azzal, hogy hogyan bánnak a védenceikkel.

MN: Székely Zoltán szerint sorozatosan nem válaszol az ügyészség a panaszaira. Ezt - teszi hozzá - egy országgyűlési képviselővel nem lehet megtenni, mert neki joga van a válaszhoz.

TA: Rengeteg dolgot sérelmezett az eljárás során, ezeket mint panaszokat és észrevételeket mindig továbbítottuk az elbírálásra jogosult szervnek. Amikor e döntésekkel sem volt elégedett, ezeket mint felügyeleti panaszokat bírálta el az ügyészség. Nem emlékszem olyan alkalomra, hogy elmulasztottuk volna továbbítani a beadványait. Törvényeink értelmében az előzetes letartóztatásban ugyanannyi joga van egy országgyűlési képviselőnek, mint a többi gyanúsítottnak. Székely Zoltán nem képviselőként intéz kérdéseket a hatósághoz, hanem gyanúsítottként. És ez egy eltérő státus. Az kétségtelen, hogy Székely Zoltán nem működött egy hullámhosszon az eljáró ügyésszel, úgy képzelte, hogy őt kivételezett helyzet illeti meg.

MN: A vádirat egyes helyeken kicsit elnagyoltnak tűnik. Azt írják benne, hogy az emődi polgármester "valamely alkalomból" kereste fel Székelyt a Parlamentben 1999 nyarán; ám június első két hetét leszámítva nem is volt ülés. Székely önök szerint arra utalt, hogy jelentős befolyása van a bizottságokban, és jó lenne, ha ezért ez és az történne. A szóban forgó bizottságok viszont csak szeptemberben álltak fel.

TA: A vádiratot nem mi készítettük, hanem a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban készítették.

MN: Székely Zoltán szerint a Balla Dániellel folytatott beszélgetés során elhangzottak országgyűlési képviselők nevei. Ezeket viszont nem olvasta a kazetta leiratában. A felvételt nem hallgathatta meg. Ebből arra következtet, hogy a felvétel mégis sikerült, ám csak az van rajta, ami a "koncepcióba vág".

TA.: Azt is mondta, hogy letöröltük. A magnófelvétel eredeti állapotában rendelkezésre áll.

MN: Csak ő nem kapja meg.

TA: Nem kaphatja meg. Mert ez egy bizonyítási eszköz, a bíróság majd meghallgatja. Meghallgatását azonban ő és védője is kérhette, és leírt formában is a rendelkezésére állt.

MN: Polt Péter a házelnöknek szóló átiratában említ egy videofelvételt. Igaz-e az, hogy ezt még sem a nyomozó ügyész, sem a legfőbb ügyész nem látta? Székely és az ügyvédje, bár szerették volna, nem jutottak hozzá.

TA: Határozottan emlékeszem, hogy az ügyészek látták. Ha Székely Zoltán nem, akkor kérhetné. A videofelvételen az látható, hogy az ügyészek a Gellért téri tettenéréskor mit tesznek. Arról van felvétel, ahogy előkerül a gépkocsiból a táska, benne a húsz "dokumentummal". Ezek alapján azt állítom, hogy a szükséges bizonyítékok megvannak. Polt Péter legfőbb ügyészt nem vezettük félre, elmondtuk neki, mi áll rendelkezésre - például a lefoglalási határozat a 20 millió forintról, hogy egyet említsek. Védekezhet persze Székely Zoltán a gyanúsítás ellen, amit mi mindig meg is vizsgálunk. Ha az derülne ki, hogy az ügyészség elképzelései alaptalanok, nekünk az a dolgunk, hogy ezeket az elképzeléseket azonnal elvessük.

MN: Székely Zoltán az első képviselő, akit tetten értek a nyomozók. Az ügy a közvélemény számára egy fontos üzenet lehet, hogy nincsenek előjogok.

TA: Huszonöt éve vagyok a pályán, amely számomra többek között arról szól, hogy nincsenek előjogok. Ha a bűncselekmény bizonyítható, rangtól és beosztástól függetlenül bíróságra vittük az ügyeket. Az ügyészség olyan, mint a szakács: hozott anyagból dolgozik. Nincs felderítő apparátusa, ezért csak feljelentés vagy hivatalos közlés esetén tudunk eljárni; más felderítő szervek átadják nekünk az információkat, amelyek alapján büntetőeljárást indítunk. Székely Zoltán persze mondhatja, hogy az ügyészség önigazoló eljárást folytat. Hiszem, hogy ügyében az egyetlen törvényes utat választottuk, amikor ellenőriztük Balla Dániel közléseit. S amikor eljutottunk a tettenérésig, akkor azt előkészítettük és eredményesen végrehajtottuk. Az ügyészséget nem erősíti, de nem is gyengíti egy képviselővel szembeni eljárás. Ez az ügy azért rendhagyó, mert míg a képviselő tavaly októberi szabadon engedése után rengeteget nyilatkozott, mi nem szólalhattunk meg mentelmi jogának sérelme nélkül. Előbb hallottuk a médiában Székely Zoltán védekezését, mint hogy azt jegyzőkönyvbe mondta volna. Ebben valóban újat hozott a Székely-ügy.

Somos András

szerző
Somos András
publikálva
2001/40. (10. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra