Uszodai erőszak Magyarországon: a Turi-ügy

Bot, papucs, békaügetés

  • Simon Andrea
  • 2022. február 9.

Belpol

Arról, hogy Turi György kamaszkoruktól kezdve módszeresen alkalmazza versenyzőivel szemben a fizikai és lelki erőszak változatos formáit, mindenki tudott a magyar úszó­sportban, aki látta dolgozni: vezetők, edzők, bizonyára sok szülő is. Ám az uszodai erőszak egyéb fejezeteihez hasonlóan sokáig az ő történetét is mély hallgatás övezte. A múlt év végén a Magyar Úszó Szövetség vizsgálóbizottságot hozott létre a feltárás érdekében. Lássuk, mire jutottak.

A Kőér utcában történtekről Szepesi Nikolett könyvéből értesülhetett először a laikus nyilvánosság. A 2013-ban megjelent, Én, a szexmániás című „botránykönyvében” az egykori úszónő tényszerűen számolt be arról, hogy a Kőbánya SC-ben (a volt Bp. Spartacus, Kiss László műhelye) a magát Cárnak hívó Turi György edző milyen pszichikai és fizikai terrorban tartotta tanítványait, az egyesületi masszőr, Bacsa István (Kicsi bácsi) pedig miképp molesztálta őket szexuálisan – még a 2000-es években is. Mégsem indult széles körű, mindent feltáró vizsgálat, sőt 22 tanítványa nyílt levélben állt ki a mester mellett (a névsorban Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes vagy Risztov Éva neve nem szerepelt).

„Egerszegi Krisztina is kapott pofonokat. Más is. Elismerem, ha szükségét éreztem, eljárt a kezem, de csakis a sportolók érdekében. Nevelési célzattal. Ne úgy képzelje el, hogy ütöttem-vertem ezeket a gyerekeket. Azok az el-elcsattanó pofonok szükségesek voltak, és ezt még Niki is elismerte. Természetesen ma már más világ van, a társadalom szigorúbban ítél meg egy-egy ilyen esetet, szóval ezt a módszert kiiktattam a pedagógiai eszköztáramból” – nyilatkozta Turi 2013-ban a Blikknek. Nem tagadta, hogy párszor megütötte Szepesit is (aki 2008-ban még olimpikon volt), ám „ha bármi visszásságot tapasztalt volna, páros lábbal rúgja ki a masszőrt”. Szepesi ellenben azt állította, amikor a szülők többször is jelezték az edzőnek, hogy valami nem stimmel, a második alkalommal Turi azt felelte: „Varrjátok be a pinátokat, ne nyavalyogjatok.”

A Cár tetteit 2021 őszén, aktív úszópályafutása végeztével Cseh László hangosította fel újra, és kért bocsánatot Szepesitől a Turi melletti kiállás miatt. Minden idők legsikeresebb nem olimpiai bajnok úszója a 24.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy úgy látja, egykori mestere tetteinek célja az volt, hogy megtörje a versenyzőket, mert onnantól nem lesz önálló gondolatuk, gondolkodás nélkül csak azt csinálják, amit az edző mond, teljesen átadják magukat, és csak így lehet a maximális teljesítményt kihozni belőlük, így lehet biztosan eredményt elérni. Ez volt Turi sajátos módszere, mindenkire ugyanaz vonatkozott. „Nem telt el úgy edzés, hogy valaki ne sírt volna”; lelki terrorban voltak, ami rosszabb volt, mint mikor gumikötelezéskor adott egy kokit az edzője egy farúddal. Cseh után több, egykori kőbányás úszó (Kozma Dominik, Dara Eszter, Reményi Diána, Bernek Péter, meg Orsovai Péter monológban, Szilágyi Liliána utalásokkal, Kiss Noémi pedig már korábban, lapunkban is) előállt saját, Turival kapcsolatos lelki, verbális és fizikai bántalmazásokról szóló történetével.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.