Dirk Gerkens: „Minket nem lehet megfélemlíteni”

  • narancs.hu
  • 2015. január 26.

Belpol

A magyar médiapiac legbefolyásosabb embere állítja: megfenyegették, ezért külföldre költöztette családját. De az RTL Klub vezérigazgatója nem az a típus, aki könnyen feladná.

Megfenyegették a családját, ezért külföldre költöztette szeretteit – nyilatkozta a Business Weeknek Dirk Gerkens. A kereskedelmi csatorna vezetőjéhez a részletesebben nem ismert tartalmú fenyegetések „barátain keresztül”, illetve e-mailben jutottak el, ezért maga is otthagyta lakását, szállodába költözött, és testőröket fogadott. Lépését úgy indokolta: „Ez nem Oroszország vagy Mexikó. De jobb félni, mint megijedni.”

false

 

Fotó: Németh Dániel

Gerkens az RTL Klub megalapításakor, 1997-ben érkezett Magyarországra, és tizenhárom éve vezeti az RTL-csoport magyar portfólióját. Nem lesz könnyű dolga annak, aki el akarja ijeszteni. Korábbi nyilatkozataiból legalábbis egy elszánt küzdő képe rajzolódik ki.

2013-as portrécikkünkben emlékeztettünk, milyen szokatlanul hosszú ideje vezeti a magyar RTL-t: „Gerkens sikereinek híre ment az RTL Groupon belül, és kapott is ajánlatokat: hívták a görög RTL élére, de akadt állítólag holland és belga megkeresés is. Gerkens azonban maradt, és ami még szokatlanabb: engedték, hogy maradjon. A médiapiacon jártas informátor arról beszélt a Narancsnak: nem szokás ilyen sokáig helyén hagyni egy ekkora cég vezetőjét, mert a tapasztalat szerint ennyi idő alatt minden gépezetben kialakulnak a korrupciós csatornák, amiken keresztül elfolyik a pénz. Gerkens azonban mindig hozta az eredményeket, és a válság csak megerősítette őt a pozíciójában. Ő maga azt mondja: sosem gondolkodott azon, mennyi időre érkezett, közben pedig megkedvelte Magyarországot – román származású feleségével tavaly itt házasodott meg. Ellenlábasai szerint viszont egyszerűen csak beleszeretett a saját szerepébe, hiszen Nyugat-Európában, egy új közegben közel sem lehetne akkora király, amekkora most Magyarországon.”

Tavaly júniusban, a reklámadóval kapcsolatban pedig arról beszélt a Narancsnak adott interjúban, hogy érték fenyegetések korábban is: „...egyes befolyásos emberek azt gondolhatták, hogy az adó kivetésével eladósorba kényszeríthetik és körön belül tudhatják az RTL-t is. Tévedtek. Részei vagyunk a legnagyobb európai tévétársaságnak, amelyet a világon is a legnagyobbak között tartanak számon. A magyar RTL az RTL Group profitjának körülbelül egy százalékát jelenti. Nyugodtan mondhatnánk, hogy ennyiért nem érdemes harcolni. De mi nem így működünk. Szeretjük ezt a piacot, rengeteget fektettünk bele, jogaink vannak ezen a piacon, és ezekért meg is fogunk harcolni.” Az interjú készítője, Rényi Pál Dániel visszakérdezett: kik azok a „befolyásos emberek”, akik szemet vetettek az RTL-re? Ugyanazok, akik bekebelezték a Tv2-t? A válasz: „Nem, mások. Maradjunk ennyiben.”

Az interjú mindenesetre így zárul: „Az biztos, hogy minket nem lehet megfélemlíteni. Az RTL marad Magyarországon.”

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.