"Mennyi pénzért ölné meg a magyar miniszterelnököt?" - 2001 tavaszán ezzel a kérdéssel zárta egy állítólagos bérgyilkossal készült interjúját Frei Tamás. A bérgyilkosról később kiderült, hogy zöldségeskofa Moszkvában, de ennek már nem volt jelentősége. A műsort sugárzó RTL Klub igazgatósága néhány nappal később tartotta menetrendszerű ülését, és az asztalnál korábban nem tapasztalt feszült légkör uralkodott. A megjelentek azonnal menesztették Freit, de a botrány a riporteren túl magával sodorta a programigazgató Gyöngyössy Bencét és a vezérigazgató Piller Andrást is.
Az 1996-os médiatörvény értelmében egyetlen külföldi cég sem lehetett többségi tulajdonosa kereskedelmi csatornának, ezért az 1997-es induláskor az üzemeltető M-RTL Rt. tulajdonosi köre igen sokszínű volt. A német Bertelsmann csoport 49 százalékos tulajdonjogait képviselő CLT-Ufa SA mellett 20 százalékos részesedése volt a holland Pearsons Netherlands B.V.-nek. Ők azért vállaltak szerepet, mert ezzel fontos műsorgyártói lettek az új tévének. Mivel a törvény azt is előírta, hogy maximum a cég 75 százaléka lehet külföldi kézben, hazai befektetőre is szükség volt. A Matáv Rt. 25 százalékos tulajdonhányadot vásárolt magának, abban bízva, hogy a tévés műsortartalmakkal könnyebben tudják értékesíteni induló szélessávú online szolgáltatásaikat. Pénzügyi befektetőként 6 százalékos részesedésre tett még szert a magyar Raiffeisen Bank is. 2001 tavaszán, a botrányt követő igazgatósági ülésen így egy sor vezető megannyi különböző érdeket képviselve vette körül a tárgyalóasztalt az M-RTL székházában - a megjelentek abban azonban egyetértettek, hogy a cég következő vezérigazgatója Dirk Gerkens legyen.
| ||
Gerkens az RTL Klub megalapításakor, 1997-ben érkezett Magyarországra. Ekkor már évek óta a többségi tulajdonos Bertelsmann AG alkamazásában állt. 1992-ben, alig 24 évesen lett a német konszern barcelonai könyvkiadójának vezérigazgató-helyettese. Fiatal kora óta világpolgárként jár-kel Európában: édesapja német, édesanyja spanyol, tanulmányait a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen végezte - közgazdaságtant és újságírást tanult -, később a madridi egyetemen európai jogból szerzett diplomát. Nemcsak németül és spanyolul beszél tökéletesen, de angolul, franciául és olaszul is. (Magyarországi tartózkodása során megtanulta a magyart is, de bizonytalanul és nem szívesen beszéli a nyelvet. Ügyfeleivel angolul tárgyal, a Narancsnak is angolul nyilatkozott.) A barcelonai munka után 1995-ben az RTL luxemburgi főhadiszállásán kapott pozíciót, két évvel később itt érte a felkérés, hogy vegyen részt a társaság magyarországi állásainak kiépítésében. Gerkens a "magyar meló"-ra egyszerű megbízatásként emlékszik: ha Kínába hívták volna, akkor valószínűleg oda megy - mondta lapunknak. A magyar leányvállalat igazgatója a belga Jean-Charles De Keyser lett, Gerkens pedig az igazgató főtanácsadójaként kapott munkát. De Keyser "consiliere"-jeként az üzleti stratégia megtervezése és a hirdetőkkel való kapcsolattartás volt a feladata. Az RTL Groupban magas beosztást élvező De Keyser inkább átmeneti állomásként tekintett Magyarországra, keveset tartózkodott az országban, így a cég operatív irányításában Gerkensnek kezdettől megkerülhetetlen szerepe lett. A Luxemburgba visszatérő De Keysert magyar kinevezettek követték, aminek az volt az oka, hogy a tévé vezetését az indulástól rengeteg kritika érte, amiért az általuk képviselt, illetve sugárzott szellemiség "nem elég magyar". Gerkens azonban mind Kavas István, mind az őt követő Piller András vezetése alatt motorja maradt az RTL Klub működésének. 2001 tavaszán már otthonosan mozgott a piac szereplői között, és kézenfekvőnek látszott, hogy őt jelöli a menedzsment a cég élére. Az ügyfeleknek is kedvező volt, hogy olyasvalaki ül a vezetői székbe, akit már ismernek. Első vezetői periódusában Gerkens még mindig inkább átmeneti megbízásként tekintett feladatára: évekig a Kempinski Hotelben lakott - csak néhány éve bérel lakást Budapesten. Európa-szerte is szokatlan, hogy külföldi cégvezető tizenkét évig vezessen sikeresen egy helyi médiavállalkozást, de Gerkensben sosem ingott meg a bizalom, sem kollégái, sem a luxemburgi felettesei részéről.
Az istálló
A tévé mindennapjaiban az új igazgató kinevezése nem hozott földindulásszerű változást. Az egyetlen szükségszerű karrierlépés az volt, hogy a műsorigazgató helyét a Fókusz magazinműsor addigi főszerkesztője, Kolosi Péter foglalta el. Egy televíziónál ez az egyik legfontosabb pozíció, Gerkens mégsem egy tapasztalt külsősre, hanem egy tanult belsős kollégára bízta a munkát - ami nem volt véletlen. Míg a fő konkurens Tv2 indulásától a magyar televízióban szocializálódott műsorvezetőkre és műsorkészítőkre épített, az RTL-hez 1997-től rutinos, a kereskedelmi tévézésben jártas belga és német szakemberek érkeztek, és képeztek ki addig jobbára ismeretlen műsorkészítőket. Kolosinak volt már tévés tapasztalata, mégis ő volt ennek a műhelynek az első "prototípusa", és máig ő alakítja a tévé programtervét. De a németek nem csupán technológiát adtak az alkalmazottak kezébe, ösztönözték egy egyedi munkakultúra kialakítását is - éppen emiatt nehéz manapság is elcsábítani szakembereket az RTL Klub vezetői köréből. Míg az elmúlt évtizedben a Tv2-nél tucatjával váltották egymást az igazgatók, addig az RTL-es vezetők többsége legalább tíz éve a cég alkalmazásában áll. A szívós tárgyalópartnerként ismert Vidus Gabriella például 2000 óta van a társaságnál: mielőtt a tévé kereskedelmi igazgatója lett, a salesosztályt vezette. (A Marketing & Média mind Kolosit, mind Vidust a magyar média tíz legbefolyásosabb szereplője között tartja számon.) Kaszó Klára ügyvéd lassan tizenöt éve intézi az M-RTL Zrt. jogi ügyeit, Kotroczó Róbert 1999 óta van a tévénél és 2001 óta hírigazgató. Gerkensnek elévülhetetlen érdemei voltak a csapat egyben tartásában; elsősorban a stratégiai döntésekre, illetve a hirdetőkkel való kapcsolattartásra fókuszál, és csak legritkább esetben sétál a stúdiókhoz. "Nemigen érdeklik a műszaki kérdések, se a politika napi menete. De ha helyzet van, akkor átfogó képet akar alkotni, és meg akarja érteni a konkrét szituációt" - mondta róla egyik munkatársa. Nagy szabadságot hagy a kollégáknak, kifejezetten megköveteli az önállóságot. Olyan atmoszférát teremtett a cégen belül, hogy beosztottai egyszerre tartanak tőle, és igyekeznek megfelelni neki. Egy korábbi vezetés alatt előfordult, hogy a reggeli értekezleten egyedül a vezérigazgató jelent meg időben. Ez Gerkens idejében elképzelhetetlen lett. Fegyelmezésre ugyanakkor nincs szükség: mindenki pontosan tisztában van az elvárásokkal. Ha levél érkezik a mobilra, arra a munkatárs akkor is válaszol tíz percen belül, ha épp a Karib-tenger partján éri az üzenet.
A trojka
Ahhoz, hogy ilyen sokáig a társaság élén maradhasson, Gerkensnek a házon belül fontos kompromisszumokat kellett megkötnie. Az RTL Klub sorsát meghatározó stratégiai döntéseket hosszú évek óta hárman hozzák: Dirk Gerkens, Róbert Ákos és Rákosi Tamás. Az egykori producer Róbert 1998-ban tanácsadóként kapott állást a tévénél, később produkciós igazgatóként működött, mielőtt Piller, majd Gerkens helyettese lett. Már Gerkens színrelépésekor megkerülhetetlen vezetője volt a társaságnak. A legfontosabb szerződések nem léphetnek érvénybe a jóváhagyása nélkül, szignója hiányában vaskosabb kifizetésekre sem kerülhet pecsét. Fontos feladata van a politikai kapcsolatok ápolásában is. A médiatörvény vagy épp a reklámadó esetében Gerkens és Róbert - kiegészülve az aktuális kérdés megvitatásába bevont egy-két középvezetővel - közösen alakították ki a hivatalos álláspontot, amit a tárgyalásokon már rendre Róbert képviselt.
Róbert Ákost baráti kapcsolat fűzte Szalai Annamáriához, a médiahatóság elnökéhez, és Vidus Gabriellával az oldalán ő egyeztetett Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárral is a reklámadó ügyében. Utóbbinál döntő érv volt, hogy ha lesz adó, az súlyos leépítésekhez vezethet a társaságon belül, amit nehéz lesz politikailag vállalni. (Politikai kérdésekben Gerkens és Róbert számára nagy segítség, hogy az igazgatóság elnöke, a magyar származású osztrák Andreas Rudas az RTL Group alelnöke is egyben. Rudas a napi döntésekben kevésbé, viszont a stratégiai kérdések eldöntésében részt vesz, gyakran segít értelmezni a luxemburgi vezetésnek a nemritkán érthetetlennek látszó magyar kormányzati manővereket.)
A szintén Belgiumban nevelkedett Rákosi Tamás De Keyser idején került a tévé közelébe, de csak Gerkens vezetése alatt vált az RTL Klub életének megkerülhetetlen alakítójává. A 2001-ben alapított IKO Production gyártócége szinte egyből az RTL Klub legfontosabb produkciós beszállítója lett. 2003-ban az IKO megvásárolta a Raiffeisen 6 százalékos részesedését, egy évvel később pedig közös, 31 százalékos holdingot hoztak létre az időközben Magyar Telekommá alakult Matávval. Rákosi ezzel úgy lett a tulajdonosi kör legerősebb hazai embere, hogy közben a gyártói oldalon ő volt a cég egyik legfontosabb beszállítója is egyben. 2003-ban az IKO romániai cégei hozták létre azokat a kábelcsatornákat, amelyek később az RTL kábeltévécsaládjának a vázát adták. Ezeken zömében az RTL Klubon kifutott vagy csomagban megvásárolt, de nem közölt műsorok futottak, a reklámidőt pedig kezdettől az RTL, illetve az RTL 2005 óta működő kereskedőháza, az R-Time értékesítette. Az RTL Klub tehát gyakorlatilag Rákosi cégein keresztül kezdte kiépíteni kábeltévé-hálózatát, amelyet Rákosi később - miután az új médiatörvény erre lehetőséget teremtett - értékesített a tulajdonos RTL Groupnak. Noha Rákosi formálisan már nem tulajdonosa a tévének, és nem tagja a menedzsmentnek sem, értesüléseink szerint máig nagy ráhatása van az M-RTL Zrt. életét meghatározó döntésekre.
Részben azért is, mert ismerőik szerint Gerkens, Róbert és Rákosi kapcsolata igen sajátos: barátok és partnerek is egyben, akik hosszú ideje dolgoznak egymás mellett, kiismerték egymás üzleti praktikáit, ismerik egymás történeteit, és emiatt bizonyos tekintetben függnek is egymástól. A piaci érvényesülés terén erős csapatot alkotnak: Gerkens jól ismeri a nagyobb médiaügynökségeket vezető kört, a kereskedelmi kamarák vezetőit és a nemzetközi ügyfeleket, Rákosi otthonos a nagy magyar hirdetők és állami cégvezetők köreiben, Róbert pedig a politikai kapcsolatokat egyengeti.
A profi
Az analóg frekvenciák szűkössége miatt a kereskedelmi tévék már az indulásukkor kimagasló befolyású tényezői lettek a magyar nyilvánosságnak. Gerkens ezt gyorsan felismerte: "Be akartam bizonyítani, hogy el tudok vezetni egy piacvezető médiavállalkozást. Megmutatni, hogy fel tudok építeni egy sikeres televíziót Magyarországon. Ez egy ritka és fontos lehetőség volt" - mondta a Narancsnak. Gerkens és Kolosi szigorúan tartotta magát azokhoz az RTL-es sztenderdekhez, amelyek a nyugati piacokon korábban sikerre vezettek. A Németországban évek alatt csiszolt műsorstruktúra kezdettől az erősebb vásárlói potenciállal rendelkező fiatal korcsoportokra koncentrált, és a Nyugaton bevált recept nálunk is működött: a saját gyártású sorozat, a Barátok közt, a Legyen Ön is milliomos! vetélkedő, a Mónika-show nagyon hamar a nézettségi toplisták élére állt.
Az RTL vezetését épp emiatt is támadták sokan, még piacon "innen" is: főleg azért, amiért nem vett tudomást arról, hogy mekkora hatása van az átlagos közízlésre. "Egy ügyfelem mesélte, hogy amikor a Győzike-show ment a tévében, az áruházából elfogytak a zebracsíkos kanapék" - szemléltette véleményét egy médiaügynökségi vezető. Gerkens szerint viszont akik így vélik, azok nincsenek tisztában a kereskedelmi televíziózás alapvetéseivel. "Társadalmi felelősséget egy kereskedelmi tévén aligha, maximum a közszolgálati műsorszolgáltatókon lehet számon kérni. Ez egy profitorientált vállalkozás, és engem azért tartanak itt, hogy hozzam a tőlem elvárt számokat. Ráadásul a magyar RTL-es műsorok sémái, illetve a műsorstruktúra gyakorlatilag semmiben nem különbözik a nyugati testvércsatornák programjaitól" - érvelt beszélgetésünk során Gerkens, akinek a célok érdekében néha fájdalmas lépéseket is vállalnia kell. A 2008-as válság beköszöntével például nem számítottak a korábbi barátságok, az RTL Klubnál is jelentős elbocsátásokra került sor. Gerkens fegyelmezetten végrehajtotta a leépítést, és a magyar RTL úgy tudta tartani az eredményeit, hogy közben az RTL Groupon belül itt került sor a legnagyobb arányú költségcsökkentésre.
E szigorú gazdálkodás eredményeként a luxemburgi központ a közelmúltban pluszforrásokat szavazott meg a magyar vezetésnek a műsorstruktúra fejlesztésére. Gerkens sikereinek híre ment az RTL Groupon belül, és kapott is ajánlatokat: hívták a görög RTL élére, de akadt állítólag holland és belga megkeresés is. Gerkens azonban maradt, és ami még szokatlanabb: engedték, hogy maradjon. A médiapiacon jártas informátor arról beszélt a Narancsnak: nem szokás ilyen sokáig helyén hagyni egy ekkora cég vezetőjét, mert a tapasztalat szerint ennyi idő alatt minden gépezetben kialakulnak a korrupciós csatornák, amiken keresztül elfolyik a pénz. Gerkens azonban mindig hozta az eredményeket, és a válság csak megerősítette őt a pozíciójában. Ő maga azt mondja: sosem gondolkodott azon, mennyi időre érkezett, közben pedig megkedvelte Magyarországot - román származású feleségével tavaly itt házasodott meg. Ellenlábasai szerint viszont egyszerűen csak beleszeretett a saját szerepébe, hiszen Nyugat-Európában, egy új közegben közel sem lehetne akkora király, amekkora most Magyarországon.
A játékos
Egy 25 milliárdos árbevételű médiakonszern sikeres vezetésében az ügyfelekkel való kapcsolatok menedzselése kardinális kérdés. Gerkens jó nemzetközi kapcsolatai különösen a kinevezése utáni években kamatoztak sokat, amikor egyre több, a londoni reklámvilágból kiszorult középvezető landolt a közép- és kelet-európai országok leányügynökségeinél. (A 2000-es évek közepéig élt a mondás, hogy a fontos médiaügyletek többsége a belvárosi ír kocsmában, a nemzetközi közönségéről ismert Beckett's-ben dőlt el.) Az RTL-es ügyfélpartik egy időben legendásnak számítottak, és Gerkens mindig remekül megértette magát mind a nemzetközi, mind a magyar ügynökségi vezetőkkel. "Ez a hátbaveregetős, összekacsingatós stílus egyszerűen része az ügynökségi kapcsolatoknak. Gerkens tudja, hogy fontos a jó viszony, mert minden egyes eladott reklámperc számít. Szereti magát exponálni ezeken a bulikon, és jól is áll neki" - mondta erről egy médiaügynökségi vezető. Közeli viszonyt ápol több befolyásos ügynökségi döntéshozóval, gyakran vitorlázik együtt például Gulyás Jánossal, a MEC Médiaügynökség vezetőjével, de jó barátjaként ismert a brit Jonathan Cooper, az OMD médiaügynökség igazgatója is. Partnerei szerint meggyőzően érvel, és jóban van a számokkal, visszamenőleg is emlékszik minden statisztikára. Szeret alkudozni, de hirtelen haragú emberként nehezen viseli, ha valaki trükközni próbál. Az analóg sugárzás lekapcsolásáról szóló tavalyi egyeztetés során például úgy győzte meg tárgyalópartnerét, hogy szó nélkül felállt az asztaltól, és távozott, amikor az Antenna Hungária akkori igazgatója, a francia Jean-Francois Fenech az előre egyeztetetthez képest egy teljesen új megállapodás-tervezettel hozakodott elő.
Gerkens tisztában van vele, hogy ő a legnagyobb hal a tóban, és elvárja, hogy ezzel a partnerei is tisztában legyenek. Akitől megkapja a kellő tiszteletet, és akinél az érdeke azt diktálja, annak szívesen segít. Gerkens ugyan tagadja, de a szóbeszéd szerint 2010-ben ő járt közben Nyerges Zsoltnál azért, hogy a Magyar Villamos Művek jó barátjának cégére, a szerb Bosko Spasojevic vezette Vikaki ügynökségre bízza reklámköltéseinek a megszervezését. (Ekkoriban még úgy tűnt, hogy Rákosi az Infocenternek adja el kisebbségi tulajdonrészét, Nyerges pedig be is ült a tévé igazgatóságába.) Akivel viszont összerúgja a port - különösen, ha konkurenciáról van szó -, azzal szemben hajlandó akár a végsőkig is elmenni. A 2000-es évek elején egy értékesítési megállapodás körüli vita után nagyon megorrolt a magyar Viasatot tulajdonló MTG Group regionális vezetőjére, Yggerst Mortensenre. Gerkens ezért több ügynökséget is meggyőzött arról, hogy lehetőleg máshol költsék el reklámpénzeiket, ami miatt abban az évben a Viasat3 fojtogató helyzetbe került. A vele nem szsimpatizáló ügyfelek szerint Gerkens más szinten i szívesen fitogtatja a hatalmát. A médiaszemélyiségek között tapasztalható "kakaskodó" attitűd vezetett odáig, hogy egy médiás partin nyilvánosan összeverekedett a producer Árpa Attilával. Akik azonban közelről ismerik, azt mondják róla: szó sincs hatalommámorról - Gerkens csupán igazi játékos, aki imád nyerni, és még inkább gyűlöl veszíteni. Nagy pókerjátékos és fanatikus Real Madrid-szurkoló hírében áll: ha teheti, szívesen utazik ki Las Vegasba néhány éjszakára, vagy a spanyol fővárosba meccset nézni. Munkáját kérdésünkre úgy írta le, mint a sakk és a póker keverékét: tudni kell stratégiában gondolkodni, de legalább ilyen fontos, hogy az ember érezze, mikor és mekkora kockázatot vállalhat. Gerkens nem tagadja, hogy nehezen viseli a vereséget - akár a kártyaasztalnál, akár a pálya szélén. Egy meccs szerinte sosem a dicsőségről vagy a büszkeségről, hanem a győzelemről szól. Magyarországon pedig számtalan meccs vár még rá, ezért esze ágában sincs lelépni. Mint mondja: "Csak a számok számítanak. Nem a presztízs miatt vagyunk itt, hanem az üzlet miatt."
