A kormány látszólag két ütemben vezette be az új rezsiárrendszert. A Magyar Közlönyben erről kiadott szövegen érződik, hogy az első vonatkozó bejelentést követő felhördülés után finomítottak az eredeti változaton, különösen az áramárnál. Először Németh Szilárd rezsibiztos még az általa – ki tudja, minek alapján – számított piaci árat ígérte a sok szakember szerint manipuláltan kalkulált éves átlagos fogyasztási limitet átlépőknek. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sietett is hozzátenni: úgy elszaladtak (természetesen a háború, de még inkább az EU „oktalan” szankciói miatt) a piaci gáz- és áramárak, hogy ezt már nem tudja kompenzálni a költségvetés. Ez egyébként azon kevés alkalmak egyike volt, amikor egy kormánytag elismerte, hogy a rezsicsökkentés számláját valakinek állnia kell – leginkább az államot tápláló adófizetőknek. Vagyis az államháztartással kapcsolatos gondok magyarázhatják, hogy miért nyúlt hozzá az Orbán-kormány a sokat reklámozott rezsicsökkentéshez. Az első körben a domináns egyetemes szolgáltatónál, az állami tulajdonú MVM-nél jelentkező hiányt már nem tudta volna kigazdálkodni a kormányzat, ezért mindenképpen növelni kellett a rezsibevételeket. A vélt politikai kockázatok miatt persze nem szüntették meg teljesen a kedvezményeket.
Mennyi az annyi?
Az új rezsiszisztéma hármas árrendszert vezet be: az alap rezsicsökkentett ár mellé lép a „versenypiaci költségeket tükröző, a lakossági fogyasztó által fizetendő forgalomarányos rendszerhasználati díjakat tartalmazó” lakossági piaci ár nevű öszvér. A villamos energia ára évi 2523 kilowattóra fogyasztásig marad 36 forint (ez a rezsicsökkentett kedvezményes ár), az e feletti fogyasztásnál 70,10 forint/kilowattóra a még mindig kedvezményes „lakossági piaci” (a valós piaci ár 268 forint lenne, hangzik az állítás). A földgáznál már jóval nagyobb az ugrás: évi 1729 köbméteres (vagyis havi 144 köbméteres) fogyasztásig marad a kedvezményes köbméterenkénti 102 forintos ár, az ezt meghaladó fogyasztásnál köbméterenként 747 forint lesz az új lakossági ár – igaz, ennek kiszámítását bonyolítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendelete által emlegetett ún. jelleggörbe (lásd erről keretes írásunkat). Ez utóbbinál is magasabb a ténylegesnek mondott piaci ár (kb. 1020 forint köbméterenként), amit a rezsicsökkentésből kiszorulók egyre növekvő csapata fizet. A kormány ugyanakkor a bejelentés egyik kevesebb figyelmet kapó („apró betűs”) részében azt is kikötötte, hogy decemberben felülvizsgálja a rezsicsökkentés rendszerét. Attól tartunk, amennyiben az energiapiaci tendenciák nem javulnak, komoly valószínűsége van a további „finomításoknak”, aminek eredményeként mind a fogyasztási határok, mind az azokért fizetendő kedvezményes árak változhatnak. A kormány alighanem azzal kalkulál, hogy az egyszerre, hirtelen adagolt sokkhatásnál jobban eladható a lépcsőzetes változás.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
