Fókusz (Protect-B mérgezés Kazincbarcikán)

publikálva
1996/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Néhány nap alatt mintegy harminc - többségében roma - gyereket szállítottak a kazincbarcikai kórházba azzal a gyanúval, hogy ettek a város különbözô köztereire kihelyezett patkányméregbôl. A gyors orvosi beavatkozást és az ellenméreg beadását követôen mindegyik gyermek tünetmentessé vált. Szakemberek véleménye szerint a véralvadást okozó, a Zizi cukorkához hasonló méregbôl nagyjából hárommaréknyit kell megenni ahhoz, hogy mérgezést okozzon.

A patkányirtást végzô vállalkozó, aki a kazincbarcikai polgármesteri hivataltól pályázat útján nyerte el a munkát - állítása szerint - szabályosan járt el, mert a Protect-B elnevezésű szert a Bábolna Rt. által külön erre a célra gyártott biztonságos, figyelmeztetô felirattal is ellátott dobozaiban helyezte ki a városban. Néhányan cáfolták a vállalkozó nyilatkozatát, mondván: a többségében cigány családok által lakott Hámán Kató úton a könnyebben hozzáférhetô kartondobozokban helyezte el a mérget, és bár ezeken a dobozokon is volt a mérgezô tartalomra utaló szöveg, a gyerekek ezt nem vették figyelembe, vagy nem tudták elolvasni. A vállalkozó és a város jegyzôje egyaránt hangsúlyozta, hogy az egész városban hasonlóan helyezték el a mérget: a játszóterekre például nem, csak a környékükön lévô bokrok alá tettek a mérget tartalmazó dobozokból. A városi önkormányzat visszautasította a kazincbarcikai cigány kisebbségi önkormányzat "fasiszta provokációt" hangoztató nyilatkozatát. Az illetékes úgy nyilatkozott: nem érzik felelôsnek magukat, mert a helyi sajtó útján tájékoztatták a lakosságot; a polgármester is elismerte azonban, hogy a Hámán Kató út környékén valószínűleg nem kísérik figyelemmel a helyi rádió és tévé adásait. A mérget gyártó Bábolna Bio Kft. képviselôjének nyilatkozatából egyébként kiderült: a méreggel bevont zab- vagy búzaszemeknek valóban édes ízesítése van, ezen a jövôben változtatni kívánnak.

Kedvezô Eurimages-döntések

Legújabb döntésével tizenkét európai koprodukcióban készülô játék- és négy dokumentumfilm elkészítéséhez nyújt támogatást összesen 7,8 millió márka összegben az Eurimages, az Európa Tanács filmalapja. Három magyar részvétellel készülô mű van a támogatást elnyert játékfilmek között.

Az ASP Productions 1,7 millió francia frankot kap a mintegy 10-11 millióból, belga-francia-magyar koprodukcióban, Michel Tournier regénye alapján készülô, A vörös törpe című filmhez, a rendezô Yvonne Lemoine. Nyáron forgatják, nyolc-tíz hétig, ebbôl körülbelül öt héten át Magyarországon, elképzelhetô, hogy magyar szereplôk is lesznek benne, Anita Ekberg azonban biztosan. "Afféle flamand börleszk lesz" - mondja a stúdió nevét adó André Szôts.

Az Objektív Filmstúdió közreműködésével Óratorony címmel készül cseh-török-magyar film a török Ömer Kaner rendezésében, a viszonylag kis költségvetésbôl 1,1 millió frank jön az Eurimages-tól. Rózsa János stúdióvezetô-helyettes szavai szerint "par excellence török téma, nemzetközi mondandóval"; a film hangmérnöke és hangosítása lesz magyar, esetleg az utómunkák egy részét végzik majd itt.

A Focus Film német-magyar-török produkciója, a Baris Pirhasan által rendezendô Fűrészporos mesék a költségvetés 12 százalékát, 1,3 millió frankot kap az Eurimages-tól. Hat héten át forgatnak majd nálunk, lesznek magyarok a szereplôk között és a stábban is. Szekeres Dénes ügyvezetô igazgató elmondása szerint "lírai történet, egy nevesincs diktatúrában, fôhôse egy kiskatona, aki nem akar részt venni egy kivégzésben, és egy vándorcirkuszban keres menedéket".

Az Eurimages 1988-as alapítása óta 250 millió márkányi összeggel segítette 460 európai koprodukció megvalósulását. A támogatás elnyerésének elôfeltétele, hogy három ország vegyen részt a gyártásban. Az említetteken kívül 50 ezer frank támogatást is megszavaztak az Esti Kornél csodálatos utazása lengyelországi forgalmazásához is.

- szt -

Kertész Imre Németországban

Sorstalanság című regényének német megjelenése alkalmából felolvasókörutat szervezett Kertész Imrének a Rowohlt Berlin kiadó. Az Auschwitzot megjárt kisfiú szemszögébôl írott mű a tavasz egyik meglepô kritikai sikere Németországban: a Die Zeit szerint a koncentrációs táborokról szóló legmegrendítôbb tanúságtételek egyike a Sorstalanság, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint lenyűgözi és feldúlja olvasóját. Hatásában szerepet játszik Christina Viragh fordítása is; a könyv ugyanis 1990-ben nem megfelelô színvonalú fordításban már megjelent egyszer a német piacon.

"Ötven évvel ezelôtt idehurcoltak, ütlegeltek és rugdostak — mondta Kertész a Der Spiegelnek adott hosszú interjúban. — Most visszajövök, felolvasok az embereknek a könyvembôl, barátságosan meghallgatnak, megtapsolnak. Abszurd világ ez, egyszerűen csak abszurd."

A német hetilap kérdéseire Kertész Imre beszélt a Sorstalanság hazai sorsáról (az egyik nagy állami, irodalmi kiadó visszautasította, a másik 1975-ben, ötezer példányban kiadta, két-három hét alatt eltűnt a boltokból, de mint kiderült, nem elfogyott, hanem más, hasonló témájú könyvekkel együtt raktárba rejtették), s bírálta Steven Spielberget, aki - Kertész szerint - a Schindler listájában hamis képekkel ábrázolta Auschwitzot, amirôl csak úgy lehet beszélni, "ha az ember megsebzi az olvasót vagy a nézôt", míg Spielberg mozijából "gyôztesen jön ki a nézô".

Alkotmányozás Dél-Afrikában

Május 9., helyi idô szerint délelôtt tíz óra a határidô, ekkorra kellett (volna?) megszületnie az új alkotmánynak. Négy nappal korábban a szöveg nagy része már készen állt, néhány kérdés viszont reménytelenül nyitottnak látszott. Buthelezi zulu vezetô Inkatha Szabadság Pártja már réges-rég kivonult a megbeszélésekrôl, és most már természetesen régen késô teljesíteni - az átmeneti alkotmányba egyébként belefoglalt - követelését, hogy az alkotmányozási folyamatot kísérjék végig nemzetközi megfigyelôk.

A vezetô kormánypárt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) hol lojális, hol a kormányzattal radikálisan szembeforduló szövetségese, a COSATU szakszervezeti szövetség április utolsó napján általános sztrájkkal tiltakozott az alaptörvény egy tervezett passzusa ellen, amely a sztrájkjog ellensúlyozásaként lehetôvé tenné a munkavállalóknak, hogy munkabeszüntetéses konfliktusok idején kizárhassák munkahelyükrôl a sztrájkolókat, ami a bérfizetés szüneteltetésével járna. A COSATU emellett tovább faragná a tartományok amúgy sem túl szélesre méretezett jogköreit, valamint eltörölné a halálbüntetést.

A jelek szerint a munkaügyi vita rendezôdik - lényegében a szakszervezetek javára -, és így az ANC alighanem képes lesz megbékíteni a szakszervezeteket. Ebben az esetben egyetlen lényeges vitakérdés marad, ez pedig az egy tannyelvű iskolák fenntartásának a lehetôsége. A fehér kisebbség mérsékelt és liberális nemzeti pártja - a kormánykoalíció tagja - ragaszkodik hozzá, hogy fennmaradjanak a csak afrikaans, vagyis a hollandból elfejlôdött búr nyelven oktató állami iskolák. Ezekbe értelemszerűen túlnyomórészt a fehérek járatják a gyerekeiket, és az ANC szerint fenntartásuk a faji megkülönböztetés továbbélését jelentené.

Ha netán az utolsó pillanatig sem sikerül megegyezésre jutni, az átmeneti alkotmány értelmében népszavazásnak kell döntenie az ország végleges alaptörvényérôl, mégpedig hatvanszázalékos többséggel. Ha nincs meg a többség, új választások következnek - de eddig aligha fejlôdnek az események.

Kutya-világkiállítás

Bár az Expo meghiúsult, talán Barsiné Pataky Etelka számára is nyújt némi vigaszt, hogy Bécs és Budapest közösen rendezik a kutya-világkiállítást. A június 6-9-ig tartó World Dog Show-ra már nem lehet nevezni; ez egyébként Magyarországon határidôtôl függôen 3-4-5 ezer forint, Ausztriában 80-100-120 DM volt.

A magyar szervezôk máig is büszkén emlékeznek az Európa-kiállításra, melyre százezer nézô látogatott ki, a világkiállításra is legalább ennyit várnak. A benevezett kutyák száma 7500 felett van, ebbôl körülbelül 2000 a külföldi. Kuriózum, hogy angol kutyát is neveztek: Angliából kutyát kihozni viszonylag könnyű, vissza azonban csak fél év karanténnal vihetô.

A korábbi magyar sikerek miatt nem volt különösebben nagy harc a kiállítandó fajták elhelyezéséért. Magyarországra került az összes olyan csoport, melyben érdekeltek a magyar fajták: a pásztor, a vadász és az ôrzô-védô-hegyipásztor fajtacsoport mellett Budapesten lesz a kopók csoportja is (utóbbi az erdélyi kopó miatt). A hôgutaveszély miatt Budapesten a versenyzôket jóval több árnyas terület várja, a rekordmennyiségű kaka eltakarításáról pedig egyrészt a gazdáknak osztogatott lapátkák, másrészt a növelt létszámú takarító személyzet hivatott gondoskodni.

A különbözô fajtacsoportok elhelyezésén már csak azért sem volt nagy huzakodás, mert az osztrákok nem tartják igazán nagy becsben saját kutyafajtáikat, melyek a mérsékelt publicitás ellenére azért léteznek: ilyen az osztrák pincher vagy az osztrák drótszôrű magashegyi kopó (steierische rauhaarige Hochgebirgsracke - nyomdahibáért felelôsséget nem vállalunk). És ha már a soha nem hallott nevű kutyáknál tartunk, számos olyan fajta lesz megtekinthetô, melyek legtöbbször még a vastagabb szakkönyvekbôl is hiányoznak. Ilyen a stabihon, a dunker, a holland smooshund, a kras-medencei juhászkutya, az ogar polski (ami nem is agár, hanem kopó) és a gammel dansk vizsla.

- w -

publikálva
1996/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra