"Nem csak az történt, hogy mi kisebbségbe kerültünk (...), arra nem számítottunk, hogy gazdasági kérdésekben a gátlástalanság lesz úrrá. Ismertük az erőszakos ügyvéd (dr. Balogi László - a szerző) praktikáit. Tudtuk, hogy éhesek a maroktelefonos posztmenedzserek..." - írja a Budai Demokrata 1995/6-os számában Koncz Imre második kerületi szabad demokrata képviselő, a kerületfejlesztési bizottság elnöke, aki szerint a II. kerületi önkormányzat "legnagyobb erényének - hogy ugyanis botrány nélkül működött" - "a Balogi-klán" vetett véget.
A drágább nyer
A "Balogi-klán" áldatlan tevékenysége - bírálói szerint - tavaly júniusban, az Áldás utcai iskola felújításával vette kezdetét. Erre a munkára a II. kerületi önkormányzat nyílt pályázatot írt ki. A képviselő-testület - a konzervatív képviselők többségi szavazatával - úgy döntött, hogy a Confector Kft.-t bízza meg a munkával, annak ellenére, hogy ezt egy másik cég, az Office and Home Rt. százmillió forinttal olcsóbban végezte volna el. Botka Imre, az MDF II. kerületi frakcióvezetője a Confector Kft. ajánlatának elfogadását azzal magyarázta, hogy ez a cég nyújtotta be a legmegbízhatóbb, igaz, nem a legolcsóbb pályázatot. "De mi van az árnyékban?" - teszi fel a kérdést a Budai Demokrata már idézett cikkében Koncz Imre. A megbízható Confector két testvér egymillió forintos káeftéje, mely az alaptőkén kívül vagyonának mondhatja még az egyik fivér 450 ezer forintra taksált rozzant Ladáját, s a másik házilag barkácsolt, 50 ezer forintra értékelt famegmunkáló gépét. Ehhez képest napi 110 ezer forint késedelmi kötbért vállaltak. A koalíciós képviselők azt is tudni vélik, hogy a Confector győzelmét a Makovecz Imrével való jó kapcsolatának is köszönheti. Hab a tortán, hogy végül is a kerületi SZDSZ-MSZP támogatta polgármester szavazatával kapott többséget a "drágább" pályázóval kötendő szerződéshez szükséges költségvetés-módosítás. Póta Gyula polgármester úgy látta, hogy a konszenzusnak nem volt esélye, márpedig a tanításnak szeptemberben el kellett kezdődnie.
Cimbalom utca 7/B
Dr. Balogi, akit korábban "az önkormányzatok és az egyházi oktatás kölcsönös érdekeinek érvényesüléséért kifejtett eredményes tevékenységéért" a Magyar Köztársaság Kiskeresztjével tüntettek ki, 1994 decemberében az MDF, a KDNP és a Fidesz polgármesterjelöltjeként tisztességet, hozzáértést és jogszerűséget ígért választóinak. A lakáspolitikában is pozitív eredményeket ért el irányításával az önkormányzat. "A bérlakások elidegenítése terén a lehetőségekhez és a megkésett törvényi szabályozáshoz képest sikerült rendet teremtenünk. Szabályozott, visszaélésektől mentes ügymenetmodellt alakítottunk ki (kiemelés a szerzőtől), ami az elidegenítési folyamat fölgyorsulásához vezetett" - írta programnyilatkozatában.
Ezt azonban képviselőtársai közül sokan másként vélik. Kiderült ugyanis, hogy az alpolgármester intenciói nyomán az önkormányzat a nagy telkeken épült villákat - az elidegenítési rendeletek sorozatos megsértésével - áron alul értékesítette. A tízmilliókban kifejezhető vagyonvesztésért a testület - MDNP-s képviselőit leszámítva - a kerületi lakásprivatizációt kezdetektől irányító Balogi Lászlót teszi felelőssé. Az első szálka a képviselő-testület szemében a Cimbalom utca 7/B alatti háromlakásos ingatlan értékesítése volt. Azt kifogásolták, hogy az alpolgármester a rózsadombi romos bérház elidegenítésekor semmibe vette azt az önkormányzati rendeletet, amely kötelezően előírja a telekmegosztást, ha ezáltal egy ingatlanon több építési telek alakítható ki. Ilyenkor csak a házhoz tartozó földrészletre jár a bérlőknek a fizetési kedvezmény, míg a leválasztott építési telket piaci áron értékesítheti az önkormányzat. Ezt megelőzően a telket az önkormányzat felkínálja megvételre a korábbi bérlőknek. Természetesen a Cimbalom utcaiak is élni kívántak ezzel a lehetőséggel. A telek megosztása meg is történt Balogi alpolgármester utasítására 1994-ben, majd az önkormányzat el is kerítette az építési telekként értékesíteni kívánt részt. Ezek után nem volt akadálya a mintegy egyharmadára zsugorodott házas ingatlan értékesítésének.
Az alpolgármester mindeddig a rendelet szellemében járt el, bár az önkormányzati tulajdonú ingatlan megosztására a jogok gyakorlására jogosult képviselő-testület hozzájárulása nélkül került sor. Ám ezt követően - anélkül, hogy ehhez a képviselő-testület jóváhagyását kérte volna - a földhivatalnál a megosztási kérelmet visszavonta, s a széljegyzet törlését kérte. Ezzel a lakásbérlők elől elhárult az akadály, hogy osztatlanul és kedvezményes ötvenszázalékos vételáron megvehessék az egész ingatlant, így 25 év alatt 25 milliót kell kifizetniük érte. Amennyiben az önkormányzat a leválasztott telekrészt a Rózsadombon szokásos 20 ezer forintos négyzetméterenkénti ingatlanáron értékesíti, 50 millió forint bevételre tehetett volna szert. A birtokunkban lévő dokumentumok szerint 4-5 millió forintos vesztegetési kísérlet áll a Cimbalom utcai elidegenítés hátterében.
Képviselői interpellációra adott válaszában 1996. február 8-án a területmegosztási kérelem visszavonását azzal indokolta Balogi, hogy az ingatlan az úgynevezett BX jelű barlangos területen fekszik, amelyre a II. kerületi Tanács VB még 1986-ban telekalakítási és építési tilalmat rendelt el. Ez a hivatkozás azonban Póta Gyula polgármester szerint valótlan, mert a BX azt jelenti, hogy az ingatlan barlangos terület mellett fekszik, amelyre nem áll fenn építési tilalom, csupán a beépítési feltételeit szigorították. A Cimbalom utcai ház új tulajdonosai egyébként három házból álló mini luxuslakótelepet szándékoztak a jutányosan vásárolt telekre emelni.
Diplomatalakások
Az alpolgármester felmentését kezdeményező fegyelmi vizsgálatot egy háromtagú pénzügyi bizottság ellenőrzése nyomán szavazták meg a második kerületi képviselők. Az ellenőrök a Diplomáciai Testületeket Ellátó Igazgatóság, illetve a diplomatalakásokat értékesítő CD Hungarytól átvett lakások ügyében feltárt szabálytalanságok miatt indítványozták az alpolgármester felelősségre vonását. 1994. november 29-én az önkormányzat elfogadta dr. Balogi előterjesztését, amely 14 lakás és 1 garázs megvásárlására vonatkozott a CD Hungarytól, összesen 75 millió 685 ezer forint értékben. A képviselő-testület korábban úgy határozott, hogy a jó helyen fekvő diplomatalakásokat csak a testület egyedi döntése alapján és kizárólag lakásgazdálkodási célokra lehet felhasználni. A vételár cserealapjaként az önkormányzat két Balogh Ádám közi telket ajánlott fel, ezzel szemben Balogi - testületi felhatalmazás nélkül - három Hidász utcai telekkel fizetett a lakásokért. 1995 áprilisában az alpolgármester újabb csereszerződést kötött a CD Hungaryval, és - ismét csak saját elhatározásából - a Balogh Ádám közi telkeket másik hat diplomatalakásra cserélte, de a korábban pályázati értékesítésre kijelölt telkeket a megszabottnál csaknem kétmillió forinttal alacsonyabb áron vette számításba.
Mint az ügyet részleteiben először tálaló Magyar Hírlap (Fegyelmi vizsgálat a II. kerületben, ´96. július 4.) megállapítja: az önkormányzat húsz darab - közte nyolc gellérthegyi - öröklakáshoz jutott, ám időközben kiderült, hogy a cserére váró kerületi bérlők csak kedvezményesen megvásárolható lakásokba hajlandók átköltözni. Mivel a teljes áron megvett lakásokat nem akarta az önkormányzat később elkótyavetyélni, árukat 10 százalékkal megtoldva, tavaly májusban megbízott, két - a kerületi lakásprivatizációban részt vevő - céget az ingatlanok eladásával. Közülük az Evetex Kft., amely öt lakás értékesítésére kapott megbízást, megismerve a "portékát" és a körülményeket, nyomban visszaadta a becsült értékükön eladhatatlannak ítélt lakásokat. A másik, a Város FM Kft. szívességből vállalta a megbízást, mert az önkormányzat fontos üzleti partnere.
A kft azonban egy hónapon át hiába próbálkozott a volt szocialista követségi alkalmazottak elszállásolására szolgáló, lelakott ingatlanok értékesítésével. Ekkor, két nappal az ingatlan továbbértékesítését sújtó kétszázalékos illeték bevezetése előtt, a Város FM Kft. 50 millió forint alapáron megvett a 12 lakásból 11-et. Csodák csodája ezt követően a lakások hamar elkeltek. Egyebek mellett Zeley István, a Város FM Kft. ügyvezetőjének fiai, Semjén Zsolt KDNP-s országgyűlési (korábban II. kerületi) képviselő, Erdei Éva, az önkormányzati ellenzéki oldal jogi tanácsadója, valamint Balogi László elvált felesége is vásárolt a lepusztult ingatlanokból. Végeredményben az önkormányzat nevében dr. Balogi László alpolgármester mintegy százmillió forint értékben "szerzett" lakást, holott felhatalmazása csak 75 millió forint értékű ingatlan megszerzésére szólt. Ebből eleddig 56 millió forint értékű lakás került értékesítésre, a fennmaradókból pedig biztos nem szerezhető meg a hiányzó 44 millió forint. Az önkormányzat elvesztette öt darab értékes, részben beépítetlen telek tulajdonjogát.
Információink szerint a Cimbalom utca 7/B privatizációja körüli visszásságok, valamint a diplomatalakások és önkormányzati ingatlanok hatáskört meghaladó, önkényes cseréje miatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, továbbá különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt folyik eljárás dr. Balogi László alpolgármester ellen.
Kátyúzók
Miután nyilvánosságra került a dr. Balogi László elleni fegyelmi vizsgálat, egyre több, úgynevezett "lakossági bejelentés" érkezett az önkormányzathoz. Az egyik arról számolt be, hogy a második kerületi Csibor utca egyik önkormányzati telkét fölmurvázták, lebetonozták, aztán a PUHI-TÁRNOK nevű kft nehézgépei foglalták el. Ez a cég nyeri el évek óta a kerület útjainak kátyúzására kiírt tendereket. Mindig az övék a legjobb ajánlat. Mondani sem kell talán, mekkora előnnyel indul egy ilyen pályázaton az olyan vállalat, amelynek a kerületben van a telephelye. Amikor utánanéztek ennek, kiderült, hogy az önkormányzati feladatokat végző egyik cég, a BUDÉF Kft. igazgatója adta évi 31 ezer forintért telephelyül a PUHI-TÁRNOK-nak az ingatlant. A BUDÉF Kft. feletti tulajdonosi felügyeletet - hatáskörénél fogva - az alpolgármester gyakorolja, a képviselő-testület korábban őt javasolta a cégbe felügyelőbizottsági tagnak, ahol aztán a felügyelőbizottság elnökévé választották.
Informátoraink szerint a BUDÉF Kft. működött közre az alpolgármester Guyon Richárd utcai lakásának felújításánál, míg a hálás kátyúzók (PUHI-TÁRNOK) 300 méternyi utat aszfaltoztak dr. Balogi nagymarosi nyaralójához.
"Jóhiszeműen és utasításra cselekedtem"
Dr. Balogi Lászlónak nincs tudomása arról, hogy ellene büntetőeljárás folyna. Eddig legalábbis sem gyanúsítottként, sem pedig gyanú közlése nélkül nem hallgatták ki. Bár az önkormányzat alkalmatlanság megállapítása iránt indított pert ellene, a munkavégzés alól sincs felfüggesztve.
Elismeri, hogy az Áldás utcában valóban drágább ajánlat nyert a megalapozottabb műszaki tartalom és a referenciák alapján, többségi szavazattal. Ugyanakkor nagyon érdekesnek tartja, hogy az az Office and Home Rt. volt a Confector Kft.-vel szembeállítva, amely az önkormányzatnak ez idáig csak kárt okozott. Az előző ciklusban preferált cég nyerte meg sorra a beruházásokat, ám ezeket Balogi szerint határidőre és költségkereten belül gyakran képtelen volt befejezni. Súlyos tízmilliókkal tartozik ma is az önkormányzatnak. "Lehet, hogy hibát elkövettem, de bűnösnek semmiképpen nem érzem magam" - hangsúlyozza a Cimbalom utca 7/B ügyével kapcsolatban. Tény, hogy visszavont egy telekmegosztás iránti kérelmet, ám ennek dr. Balogi szerint három oka volt. Először, hogy építésre alkalmatlan barlangos területről volt szó, "és miután az ingatlan bérlői kérték, hogy ne kerüljön megosztásra, ez teljesíthetőnek látszott". Az alpolgármester állítja, hogy háromszor próbálta ezt az ügyet a kerületfejlesztési bizottság (ennek elnöke Koncz Imre képviselő) elé vinni, ám ez mindannyiszor meghiúsult. "Ebben pedig szerintem szándékosság állt fönn." Dr. Balogi második indoka, hogy vételi jog alapján eladott ingatlanra nem lehetséges a vételi kérelem beérkezése után - az állandó bírói gyakorlat alapján - a telek utólagos megosztása. "A harmadik indokot még nem kívánom nyilvánosságra hozni."
A diplomatalakásokkal kapcsolatos védekezését is a bíróság előtt kívánja előadni a II. kerületi alpolgármester. Annyit azonban megjegyzett, hogy a képviselő-testület álláspontját nem fogadja el, mert jogsértést nem követett el, az önkormányzatnak pedig semmiféle vagyonvesztést nem okozott. Egyébként ez utóbbi a képviselő-testület fegyelmi határozatában nem is szerepel, ott kizárólag hatáskörtúllépésről van szó. Dr. Balogi viszont úgy véli, hogy hatáskörét nem lépte túl, "amit tettem, azt jóhiszeműen és utasításra cselekedtem".
A PUHI-TÁRNOK nevű céggel ő a nyaralójához utat nem építtetett, ilyen lakossági bejelentésről sincs tudomása. "Hogy kivel építtettem, az az én saját dolgom." Az alpolgármester Guyon Richárd utcai lakásának felújításán valóban a BUDÉF Kft. asztalosa dolgozott, de azt a munkát leszámlázták, és ő kifizette. "Arról viszont nekem van tudomásom, hogy nemcsak az én, de más II. kerületi önkormányzati képviselő lakásán is dolgozott a BUDÉF Kft."
Tódor János
