Javaslat a kettős állampolgárságról: Mögöttes szándék

szerző
Seres László
publikálva
1998/15. (04. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A sajtóban először hivatalos MVSZ-javaslatként jelent meg az ügy, aztán kiderült, hogy egyszerű problémafelvetésről, társadalmi vitára való felszólításról van szó, lapzártakor talán már az egyéni írói munkásság részénél tartunk. Akárhogyan is, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke nagyot dobott a langyos kampányelőbe, amikor kettős állampolgárságot javasolt a külhoni magyaroknak. Csak az nem derült ki, hogy konkrétan ki és milyen szempontok alapján kapna itten magyar állampolgárságot.

A sajtóban először hivatalos MVSZ-javaslatként jelent meg az ügy, aztán kiderült, hogy egyszerű problémafelvetésről, társadalmi vitára való felszólításról van szó, lapzártakor talán már az egyéni írói munkásság részénél tartunk. Akárhogyan is, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke nagyot dobott a langyos kampányelőbe, amikor kettős állampolgárságot javasolt a külhoni magyaroknak. Csak az nem derült ki, hogy konkrétan ki és milyen szempontok alapján kapna itten magyar állampolgárságot.

Ha a határainkon túl élő magyarok életét nem is könnyítette meg alapvetően, arra azért jó volt a múlt heti Csoóri-javaslat, hogy ismét figyelt rá a fél média. Utoljára akkor volt ilyen, amikor fél éve azt mondta a Romániai Magyar Szónak, hogy "demokrácia csak olyan körülmények között lehetséges, ahol egykultúrájú nép él"; úgy másfél éve pedig odanyilatkozott, hogy "a Magyarok Világszövetsége soraiban a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van", amiből nagy hördülés lett, bár az 1996-os tisztújító MVSZ-közgyűlésen elmaradt a nagy szakítás, Csoóri pacifikálta az MVSZ anyagi ügyeit és antidemokratikus vezetési stílusát bírálókat. Egy, a mostani ügy szempontjából érdekes akkori nyilatkozatot azért idézzünk ide: Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára azzal bírálta az MVSZ-t a Magyar Hírlapban, hogy az "számos országban, például Romániában és Horvátországban nem az ottani magyarok legitim módon megválasztott szervezeteivel tart kapcsolatot, hanem az azokból kiszorult politikusokkal."

E nyilatkozatnak némi alapot adnak azon információink, amelyek szerint Csoóri határon túli útjain hajlamos megfeledkezni a "hallgattassék meg a másik fél" elvéről, és könnyedén felkap olyan javaslatokat, amelyek jó esetben csak az egyik féltől (mondjuk a romániai magyaroktól), rosszabb esetben az egyik fél egyik kis szárnyától (adott esetben: Katona Ádámtól, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetőjétől) származnak. Úgy tudjuk, az erdélyi magyarságon belül ő tér vissza rendszeresen a romániai magyaroknak adandó magyar állampolgárság kérdésére anélkül, hogy különösebben végiggondolt stratégiája lenne az ily módon felvetett megannyi kérdésre, például hogy hol adózzon és hol vonuljon hadseregbe a kettős állampolgár.

Katona természetesen nincs egyedül ezzel a gondolatkísérletével. "Új vasfüggönytől" tartó számos külhoni meg itthoni prominens magyar számos esetben kérte a kormányt,

találjon ki valamit

arra az (igen valószínű) esetre, hogy Magyarország előbb lesz tagja az Európai Uniónak, mint Románia vagy Szlovákia, így előbb vonatkoznak majd rá a schengeni szerződés határszigorítási rendelkezései, és nehogy véletlenül vízumkényszer válassza el az anyaországot a kívül rekedt véreinktől. Schengen tavaly nyár óta része az uniós jogrendnek, és gyakorlatilag a belső EU-államhatárok jelképessé válásával párhuzamosan életbe lépő, szigorúbb külső határellenőrzést (az EU nyugati ellenzői szerint: az önző, jóléti "európai erőd" védelmét a harmadik világ csóró bevándorlói elől) jelenti.

Kettős állampolgárságot javasolt például Patrubány Miklós, az MVSZ elnökhelyettese, Csoóri exriválisa a Magyar Nemzet egy tavaly januári számában, amikor - felkarolva egy az évi "magyar világkongresszus" határozatát - közölte: az új magyar alkotmánynak kellene arról rendelkeznie, hogy "minden magyar - éljen bárhol - jogosult legyen magyar állampolgárságra. A kettős állampolgárság ellenzőinek pedig figyelmébe ajánlom Horvátország alkotmányának idevonatkozó cikkelyeit". Ugyanez a határozat mondta ki azt is, hogy "a majdani új alkotmány hozzon létre kétkamarás parlamentet, amelynek felsőházában a határon túl élő magyar nemzeti közösségek is kapjanak képviseleti jogot".

Az idei februári Magyarország 2000 konferencián, valamint két hete Szekszárdon Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke vetette fel ismét a kettős állampolgárság lehetőségét, ugyanaz a Duray, aki a mostani Csoóri-javaslat után diszkréten visszakozott, és a szlovákiai Magyar Koalíció két másik pártvezetőjével együtt "megvalósíthatatlannak" tartotta saját elképzelését. Horn Gyula egyébként a Magyarország-konferencián azt mondta, "ebben a térségben" nem lehet ilyet javasolni, ehelyett a kormány több évre szóló ki- és beutazási vízummal gondolja megoldhatónak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást.

A bomba

április első hétvégéjén, a Magyarok Világszövetségének választmányi ülésén robbant. Az MVSZ több határozatot fogadott el, így egyebek között azt a felhívást is, amely szerint már a magyar-EU csatlakozási tárgyalások alatt "célzott különrendelkezésekkel" kell megszüntetni a szomszédos országokban élő magyarokat sújtó hátrányokat, ha országuk kimarad a bővítés első köréből. Az MVSZ-dokumentum, amelynek több passzusa lapunk Szüret rovatába kívánkozik ("A közösségi lét teremti meg az egyén kiteljesedésének elengedhetetlen keretét, vágyai beteljesedésének előfeltételeit"), kimondja azt is, hogy alanyi jogon kollektív jogok illetik meg "a Kárpát-medencében élő őshonos magyar nemzetrészeket". A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón vetette fel Csoóri a határon túli magyaroknak alanyi jogon járó kettős állampolgárságot és vele a választójogot.

A hét végén Csoóri már visszakozott: "félreértettek", közölte a Hírlappal, "szó sincs arról", hogy az MVSZ vagy ő ilyeneket javasolt volna, ők csak a "jogtechnikai feltételek" kidolgozását szorgalmazták, minden córeszért "egy ifjú újságíró jó szándékú, ám téves információszolgáltatása" a felelős.

A javaslat - tegyük fel, hogy mégis megtette - szépen kettéválasztotta a politikai spektrumot. Az MSZP és az SZDSZ egyöntetűen elvetette az ötletet, Tabajdi Csaba

zsákutcáról

beszélt, a szélsőjobb MIÉP-estül, Új Szövetségestül örömmel rámozdult, a kisgazdák "indokoltnak" tartották, az MDF és a Fidesz megfontolásra érdemesnek ítélte a javaslat "mögöttes szándékát". A kérdés csak az, hogy mi a mögöttes szándék. Európa ugyanis hátrál le a kettős állampolgárság gondolatáról, ami ma még van, az inkább a kivétel.

Horvátország alkotmánya 1990 óta, Szlovákia törvényei tavaly óta ismerik a kettős állampolgárságot. A horvát konzulátuson azt az információt kaptuk, hogy részükről abszolút nem probléma a horvát állampolgárság megadása mindazoknak, akik ezt kérik (Magyarországon eddig mintegy 100-120-an kérték), a külhoni horvátok még képviselőt is választhatnak a zágrábi parlamentbe, 12 ilyen hely van számukra fenntartva. A gond csak az, hogy hogyan mérik a horvátságteljesítményt. Nem elég beszélni a nyelvet, tudtuk meg, a konzulátus konkrét papírokat is kér: iskolai bizonyítványt, útlevelet, bármi komolyat. Az exjugó területeken élő horvátok a magyarországiaknál könnyebb helyzetben vannak, hiszen ott számon tartották a nemzetiségüket - mondták nekünk a horvát konzulátuson.

A pozsonyi parlament

által tavaly március 12-én elfogadott, "a külföldi szlovákok jogállásáról" szóló törvény értelmében mindenki állampolgárságot kaphat, aki "szlovák nemzetiségű vagy ilyen etnikai, nyelvi, kulturális tudattal rendelkező személy", bár ez a horvátokkal ellentétben nem jelent választójogot is. Hamberger Judit kisebbségi szakértő a Narancsnak elmondta: aki állampolgárságra pályázik, harmadik generációig visszamenően okirattal kell bizonyítania szlovákságát, ez lehet keresztlevél, születési anyakönyvi kivonat, ilyesmi, plusz egy helyi szlovák szervezetnek vagy két élő szlovák embernek is igazolnia kell az illető etnikumát. "Nyelvi-kulturális identitásnak" számít a "legalább passzív nyelvismeret", a "szlovák kultúrában való tájékozottság", valamint - a legszebb - "a szlovák etnikai társadalomhoz tartozás aktív megnyilvánulása" - mindez enyhén szólva is tág teret ad az identitás értelmezésének. Ennél talán csak az örményországi megoldás megalázóbb: az állampolgárjelöltnek előbb fél lábon állva ősi népdalokat kell elénekelnie, majd rövid kultúrtörténeti IQ-teszt után a hagyományos örmény fürdőkádkultuszról kell esszét írnia; az eljárás legtöbbször botrányba is fullad.

"A határainkon túl élő magyaroknak alanyi jogon járó magyar állampolgárságról szóló Csoóri-javaslattal az a legfőbb gond, hogy nem eléggé átgondolt, félreérthető, és nem is a megfelelő időpontban jött" - nyilatkozta a Narancsnak Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A javaslat

hamis reményeket

kelt olyan emberekben, akik számára minden át nem gondolt mondatnak megvan a következménye." Csoóri javaslata az agyelszívást, fiatal értelmiségiek elvándorlását generálhatja, azonkívül alaptalan támadásoknak, válaszlépéseknek is kiteheti a külhoni magyarságot, amelyet amúgy is igencsak sújt a többségi társadalom bizalmatlansága.

Törzsök Erika szerint a magyar vezetésnek már az EU-csatlakozási tárgyalások során, az érintett államokkal és kisebbségi magyar vezetőkkel együtt kell kidolgoznia olyan technikákat, EU-ajánlásokat, amelyek könnyítenek a magyarok helyzetén - mégpedig mindenhol az adott országnak és helyzetnek legmegfelelőbb technikákat. Leginkább persze a többszöri határátlépésre jogosító vízum vagy a külön határsáv jöhet szóba, amelyeket azonban etnikai diszkrimináció nélkül kell alkalmazni - az EU vezetői már most is határozottan elutasították a "vízumkedvezmény csak magyaroknak" elvet. "A legfőbb kérdés persze az, hogy ki a magyar. Ki milyen szempontok alapján kapná meg a magyar állampolgárságot a közös Európában, ahol annyi az etnikai keveredés?" - teszi fel a kérdést Törzsök Erika, és illusztrálásul beidéz egy ősi szlovák mondást, amely szerint "nem igazán szlovák az, akiben nincsen valamennyi magyar vér".

Bíró Gáspár nemzetközi jogász is

túl szubjektív

szempontnak tartja az etnikai kollektívához való tartozást mint az állampolgárság kritériumát. "Én mindig is azon az állásponton voltam, hogy nem regisztrált csoportok nem lehetnek jogalanyok. Egy szakszervezetnek például tudjuk, kik a regisztrált tagjai - egy nemzetnél ez problémásabb. Ki a jogalany?" Arról már nem is szólva, hogy Románia és Szlovákia valószínűleg bele se egyezne a magyar állampolgárság ilyetén történő kiterjesztésébe, hiszen hirtelen létrejönne egy nagyszámú privilegizált embercsoport, másféle érdekekkel. "Arra lesz csak valószínűleg lehetőség, hogy azok, akiket családi, baráti vagy üzleti szálak kötnek Magyarországhoz, és akik most többnyire kishatárátlépővel közlekednek, valamilyen más, kedvezményes eljárásban részesüljenek. Nemzetiségi alapon azonban természetesen nem lehet diszkriminációt alkalmazni" - mondta lapunknak a jogász.

Bíró utalt az Európa Tanács még el nem fogadott, 116. számú, a nemzetiségről szóló konvenciótervezetére, amely az egyes államok szabad elbírálására, parlamentjeire bízza, hogyan kezeli a "többszörös állampolgárság" (multiple nationality) kérdését. Az EU bővítésével, belső integrációjával azonban az unióban egyre értelmetlenebb lesz a kettős állampolgárság intézménye, adózni mindenki ott adózik, ahol dolgozik, és katonának is csak egy országban, ha behívják.

Speciel hadkötelezettség-ügyben igen "kézenfekvő és korszerű" javaslattal állt elő a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája: Kovács László azon problémázgatására, hogy hol teljesítenének katonai szolgálatot a kettős állampolgárok, a Liga a kötelező katonai szolgálat teljes eltörlését javasolja mindenhol, pláne, hogy az "fokozottan sújtja a nemzeti kisebbségeket". A kötelező katonaság eltörlésének folyamatát a Liga "történelmileg szükségszerűnek" nevezi - még az is lehet, hogy igazuk van.

Seres László

szerző
Seres László
publikálva
1998/15. (04. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra