Kamupártok 2. rész – Új Dimenzió Párt

Választás 2014

Problémák vannak, konkrét program még nincs. Nem is az a lényeg, hanem egy elfelejtett társadalmi réteg – a fiatalok – ügyének képviselete, a figyelem felkeltése, no meg a sport és az egészséges életmód. És hogy jön mindehhez Zuschlag János? Sorozatunk második részében az Új Dimenzió Pártot (ÚDP) mutatjuk be.

„Az ÚDP nem nyugszik bele, hogy semmibe vegyék a fiatalokat. Mindenkinek be kell látnia már végre, hogy a fiatalok jövője nélkül Magyarországnak sincs jövője” – áll e rövid, ám annál velősebb mondat a szintén rövid, ám velősnek korántsem mondható, „a párt bemutatkozása” névre keresztelt programszerűségben – kétszer is, bizonyára a nyomatékosítás miatt.

false

Az Új Dimenzió Párt 2013 végén alakult, Facebook-oldaluk január eleje óta aktív, lájkolóik száma már majdnem eléri a hétszázat, alapítói között pedig „csupa fiatal, sorsába bele nem törődő, a fiatalokért tenni akaró, sorsukat szívén viselő emberek találhatók”. Ahhoz képest, hogy a párt csupán néhány hónapos, tevékenységét az év elején kezdte, máris országos listát és 49 helyen egyéni jelöltet sikerült indítania, amiért közel 170 millió forintnyi támogatás ütötte a markukat. Persze meg is dolgoztak érte, fiatal rajongóik közül aktivistákat szerveztek, akik némi költségtérítés fejében nagy örömmel és szorgalommal gyűjtögették az ajánlásokat. „A baráti körön belül gyorsan elterjedt a hírünk, az országos elismertséghez azonban még sokat kell dolgoznunk” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Nagy Gábor, a párt szóvivője. Tekintve, hogy a Heti Válasz nyomán hírbe hozták mind őket, mind az Új Magyarország Pártot Zuschlag Jánossal, talán az országos hírnév is gyorsabban jött a vártnál. Nagy Gábor szerint persze az ÚDP-nek semmi köze a közelmúltban szabadult, egykori MSZP-s parlamenti képviselőhöz, elmondása szerint legalábbis „mi nem kértük, hogy segítsen nekünk, vagy tanácsot adjon”.

Sok segítségre bizonyára nem is volt szükség, a párt honlapján a „Bízz a jövőben! Bízz magadban! Tarts velünk!” csatakiáltás mellett egy világosan és rendkívül egyszerűen megfogalmazott célkitűzés szerepel, miszerint „nem kérünk sokat, de amit kérünk, azt mindenkinek kérjük”, és itt ugrik a majom a vízbe, azaz legyen ingyenes képzés és továbbképzés, otthon- és munkahelyteremtés és ingyenes wifi minden közterületen. És rendben, hogy ezt az ÚDP mindenkinek kéri, de mégiscsak a fiatalok pártjának tartják magukat, így a célcsoport valamelyest szűkül. „Először is a 16–21 éveseket – és a szüleiket – kívánjuk elérni, hiszen ők a pályaválasztók. Az addig rendben van, hogy elmennek ezek a fiatalok egyetemre, de nem mindegy, hogy mire, sok ugyanis a büfészak, mint például a kommunikáció, a kulturális menedzser vagy a rekreáció – mondta az ÚDP szóvivője, majd hozzátette: – Aztán meg kell szólítanunk a 21–25 éves egyetemista réteget is, hogy egyrészt olyan szakok irányába tereljük őket, amiből meg is tudnak élni, másrészt olyan ösztöndíjprogramokban gondolkozunk, melyek lejárta után visszajönnek a diákok.” A harmadik réteg pedig a 25 év felettiek, akik nem tudnak saját vállalkozásba kezdeni, mert nincs hozzá meg a kellő tőke. Mint azt láthatjuk, a fiatalság itthon tartása fontos célja az ÚDP-nek, mint ahogy megannyi más pártnak is, Nagy Gábor szerint azonban ők abban különböznek, hogy cserébe semmiféle elkötelezettséget nem várnak el a fiataloktól.

A pályakezdők támogatásának másik szegmense az állami és önkormányzati lakások rendszere, mely lakásokat először is társadalmi munkával felújítanák, majd bőséges lakhatási hozzájárulással megtámogatva a fiatalok részére bocsátanák. „A vidékről a nagyvárosba felköltözni kényszerülő huszonévesek sokszor rá vannak kényszerülve, hogy másokkal költözzenek össze, a bérleti díjak ugyanis magasak, a szociális körülmények pedig sok esetben nem is 21. századiak” – magyarázta Nagy. A harmadik és szintén fontos pont a munka, a munkához jutás. „Az az egyik legnagyobb baj, hogy kevés fiatal gondol manapság a hiánymunkákra, mint perspektíva. Kevés van például szakápolókból, mezőgazdasági mérnökökből vagy ácsokból. A mezőgazdasági munkáknak igenis vissza kell adni a becsületét, és organikus, családi gazdaságokat kell létrehozni” – mondta el a szóvivő. Hogy az, aki mégsem ezek iránt a szakmák iránt érdeklődik, mit csináljon, arról nem szól a fáma.

Ahogy arról sem, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kívánják megreformálni a felsőoktatás büfészakjait, a lakhatási támogatásokat vagy úgy alapból az emberek gondolkodását. Az viszont bizonyos, hogy a fiatalokat érintő problémákról magvas gondolatokat osztanak meg mind honlapjukon, mind a Facebook-oldalukon. Vegyük például a káros szenvedélyek közül a dohányzást, mellyel kapcsolatban az ÚDP felhívja figyelmünket arra, hogy komoly betegségek kialakulásához, sőt, akár halálhoz is vezethet! Jaj! Ráadásul „nem ritka azoknak a száma, akik már az általános iskola alatt túl vannak az első szál cigarettájukon”. (Minden idézet betűhű – F. Zs.) De ne gondoljuk, hogy ez az egyetlen veszélyforrás, az internet világa szintén sok csapdát rejteget az ártatlan felhasználók számára. „A csalók melegágyának számít az internet, hiszen szemrebbenés nélkül kicsalják a gyanútlan emberek adatait, visszaélnek vele és átverik őket.”

A szabadidőnk eltöltése sem mindegy, hol és hogyan történik, a kisebbekre azért kell odafigyelni, mert „manapság egyre korábban kezdenek egymás iránt érdeklődni a fiatalok, nem ritka, hogy már általános iskolában is tapasztalható”, a nagyobbakra pedig azért, mert a feszített munkatempó miatt sokszor elmarad a lazítás. És hogy a nesze semmi, fogd meg jól üzenete mégis pozitív legyen, a Továbbtanulás vagy munka? című posztban elolvashatjuk, hogy „végső soron mindegy, hogy mit választanak a fiatalok, hiszen addig jó míg van választási lehetőségük és az Új Dimenzió Párt azért dolgozik, hogy a fiataloknak mindig legyen választásuk és higgyenek a jövőben”.

A kampány során figyelemfelkeltő akciókra, szórólapokra, kis füzetekre és „olyan megmozdulásokra számíthatnak tőlünk a választók, melyek rádöbbentik őket, hogy van ám itt üzenet is!” – vázolta fel az elkövetkezendő három hét terveit Nagy. Szerinte a párbeszéd egy jó kezdet, de ugyanúgy szükség van a konkrét és mély programok kidolgozására, ráadásul munkájukat ideológiamentesen próbálják véghezvinni, azaz „programok mögé kívánunk beállni és nem akarjuk, hogy a jobb vagy a baloldalhoz soroljanak bennünket”.

Javaslataikkal szeretnék elárasztani a parlamentet, bár tudják, hogy egyelőre naiv elképzelés a bejutás és egy erős 2 százalék megszerzésével már boldogok lennének, 2018-ban azonban már a parlamenti küszöb a cél. „Ebben a kampányidőszakban talán elmegy annak a híre – a külföldön élő fiatalokhoz is –, hogy itt csinálunk valamit, de tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat lesz” – mondta el az ÚDP szóvivője, aki biztos abban, hogy egy alulról szerveződő vidéki párt hitelesebben tud efféle üzeneteket közvetíteni.

Hogy pontosan miféléket, azt meg még van időnk megtudni.

Kamupártok 1. rész – Összefogás Párt

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.