Kiárusítják a balatoni szabadstrandokat

  • narancs. hu
  • 2018. augusztus 3.

Belpol

Tempósan tűnnek el a Balaton szabadstrandjai, az idén már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok.

Online petíciót indítottak a magyar tenger melletti szabadstrandok megőrzéséért – adja hírül mai cikkében a Népszava. Az aláírásgyűjtés szervezői szerint a Balaton „sokak számára egyet jelent a szabad fürdőzéssel a természetes partszakaszokon, de 2018-ban már csak húsz településen fürödhetünk belépő nélkül”. A petíció elindítói azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabadstrandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, az elkövetkező öt évben nem csökken a jelenleg ingyenesen elérhető partszakaszok száma.

A Balaton-törvény 2016-os módosítása lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy „kiárusítsák” a szabadstrandokat, melyek helyén lakóparkok és luxusingatlanok épülhetnek. Holott két éve egy kormányinfón Lázár János egykori, Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette: a Balaton mindenkié, a tónak hozzáférhetőnek kell maradnia mindenki számára.

Az idén viszont már csak húsz olyan település akad a tó körül, ahol vannak ingyenes, fürdésre kialakított partszakaszok, fél tucat – Balatonkeresztúr, Balatonfenyves, Balatonboglár, Balatonszemes, Zamárdi és Örvényes – ráadásként elmondhatja magáról, hogy közigazgatási területén csak szabadstrandokat alakított ki az önkormányzat. Az utóbbi döntéssel amúgy az érintett települések lemondtak a Magyar Turizmus Zrt. strandfejlesztési pályázatán elnyerhető támogatásokról is, ugyanis a turisztikai cég csak megtérülő beruházásokat, vagyis fizetőstrand-fejlesztéseket dotál.

A part menti települések polgármesterei nem vitatják, hogy az ingyenes csobbanás állampolgári jog, ám egy szabadstrand fenntartásának költsége évi több tízmillió forintra rúghat – írta a Népszava.

Figyelmébe ajánljuk

Az elszalasztott lehetőségek városa: fejlődik, vagy csődközelben van Szolnok?

  • Massay-Kiss Andrea

Jó pár kihívással kell szembenéznie annak, aki 2024-ben Szolnok polgármestere lesz: a megyeszékhelyen korábban elkezdett beruházások egy része a mai napig nem készült el, vagy egész egyszerűen ígéret maradt, a lakosság csökken, kevés az igazából versenyképes vállalkozás, megszűnt a város közlekedési csomópont jellege, nincs önálló felsőoktatási intézménye.