"Kritikámat a gyakorlatba is átültettem"

Kálmán László nyelvész, a fideszes népszavazási kérdések "átfogalmazója"

Belpol

Három fideszes népszavazási kérdéssel azonos tárgyú, de más megfogalmazású kérdéseket nyújtott be az Országos Választási Bizottságnak (OVB) egy állampolgár. Mivel a nagy leleplezést a jobboldal villámgyorsan elvégezte - az akció mögött ki más, Gyurcsány Ferenc áll -, mi kénytelenek voltunk kevesebbel beérni: megkérdeztük Kálmán Lászlót.

Magyar Narancs: Nyelvészként mi a véleménye a fideszes kérdésekről?

Kálmán László: A kérdések pontatlansága és célzatossága jól érzékelhető, de azért e megállapítást nem nevezném mély nyelvészeti meglátásnak. Mindenesetre azzal, hogy ugyanazon tartalmat ellenkező irányba fogalmaztam át, a kérdés semmivel sem lett "rosszabb". Azon kéne elgondolkozni, hogy ha mindkét fajtát föltennék szavazásra, nyilván nagyon sokan szavaznának igennel mindkettőre. A fideszes fölvetésre is, hiszen nyilvánvaló, hogy gyógyszert a patikában kell vásárolni, meg az enyémre is, hiszen miért ne juthatnánk hozzá bizonyos nem vényre kapható gyógyszerekhez a patikákon kívül máshol is. Mindez jól mutatja, hogy a megfogalmazás mennyit számít: ha valakinek nincs határozott véleménye ezekben a kérdésekben, mind a két fölvetés szimpatikusnak tűnhet.

MN: És a másik két kérdés?

KL: Azoknak a pontatlanságai nem tudom, hogy szándékosan-e, de teljesen értelmetlenné teszik magukat a kérdéseket. Például semmi értelme nincs annak, hogy maradjanak-e állami vagy önkormányzati kézben az egészségügyi intézmények, mivel azok számos részlege már most is magánkézben van. A kérdés ebben a formájában eleve abszurd, mert egy olyan előfeltevésre épül, ami egyszerűen nem igaz. Persze ha pontosan kérdeznek, mondjuk egyetért-e ön azzal, hogy csakis állami és önkormányzati kézben lévő egészségügyi intézmények működhessenek, akkor világos lenne, hogy az "igen" a már privatizált egységek visszaállamosításával járna. A földkérdés pedig egy 2002-es dátumra meg egy 1994-es törvényre hivatkozik - nem hiszem, hogy az átlagszavazó tudná, pontosan mire is vonatkozik az adott törvény. Érdemes megemlíteni a "családi gazdálkodó" használatát; a "családi" jelző hangulata pozitív, azt sugallja, hogy nem ám nagyvállalkozókról meg egyéb "gyanús" elemekről van szó. Az én kórházas kérdésemben is van egyébként egy ilyen hangulati elem: minden önkormányzat szabadon választhassa meg, hogyan kívánja működtetni az egészségügyi intézményét. A "szabadon" szó ugyancsak rokonszenvet kelt, vagyis ez a megfogalmazás is tendenciózus, csak a Fideszéhez képest a másik irányban: de erre is ugyanolyan jó szívvel lehet igent mondani. Az ilyesfajta nyelvi trükközésekre egyébként a parlamenti ad hoc bizottságok elnevezései a legjobb példák.

MN: Amikor a névadás már sugallja a vizsgálat végeredményét? Például a "közpénzen törvénytelen megfigyeléseket elrendelő" típusú fordulatok?

KL: Igen, amikor a "tetves gazember legutóbbi üzelmeinek kivizsgálására felálló bizottság" nevet adja magának a testület. Ebben a műfajban ezek a legkirívóbb jelenségek, de azért a mostani népszavazási kérdések sem rosszak. Egy glosszában mindenképpen megírtam volna e kérdések manipulatív jellegét, de így, hogy a kérdések elévülése miatt az ölembe pottyant a lehetőség, kritikámat a gyakorlatba is átültethettem.

MN: Hogyan viseli, hogy hirtelen magára szakadt a nyilvánosság?

KL: Jobban szerettem volna elkerülni. Mondhattam volna az először jelentkező HírTv-nek is, hogy hagyjanak békén, de teljesen váratlanul ért, hogy kiszivárgott a nevem. És ha már tudták a címemet, tudnak később is kellemetlenkedni. Ha viszont már kiderült, hogy ki vagyok, biztonságosabbnak láttam, ha mindenhová elmegyek nyilatkozni, és a csapból is ez folyik. És így nehezebb félreértelmezni a gondolataimat.

MN: Az egyik tévéműsorban azt mondta, nem veszi komolyan a fenyegető telefonhívásokat és leveleket. Most mégis szempontként említette a biztonságot. Van önben félsz?

KL: A félsz túlzás, de arra fölkészültem, hogy mondjuk sípolós emberek jelennek meg a lakásom előtt. A Fidesz az OVB-nek küldött e-mailjeimet is megszerezte, azokon rajta van a címem, úgyhogy semmi nem érne meglepetésként. Úgy vélem azonban, pár nap múlva lecseng ez a téma is, ahogyan az ennél fajsúlyosabb dolgok is csak néhány napig uralják a médiát. Az újabb érdeklődéseket hárítom már, hiszen elmondtam mindent, amit erről akartam és tudok mondani. Mindenesetre érdekes, hogy a korábbi akcióimból nem lett ekkora ügy. Félreértések elkerülése végett, az sokkal megnyugtatóbb volt számomra.

MN: Milyen korábbi akciók?

KL: Például 2002-ben, a két választási forduló közötti nagy hisztéria idején Áder János sajtótájékoztatót tartott arról, hogy az egyik börtönben miként szavaztak az elítéltek. Én pedig följelentettem Ádert a választási titok megsértése miatt, hiszen a legkisebb egység, aminek az eredményét nyilvánosságra lehet hozni, az a szavazókör. Ha egyetlen urna tartalmával teszik ugyanezt, az nagyon gáz, hiszen adott esetben pontosan belőhető, ki hogyan voksolt. A nevemet akkor is közölte a sajtó, mégse sokan kerestek, amit persze egyáltalán nem bántam. De gyűjtöttem aláírásokat annak idején a nyelvtörvény ellen is, vagy a Szabó Istvánt védőkön ironizálva írtam egy tréfás petíciót.

MN: Amikor beadta kérdéseit az OVB-nek, végiggondolta, hogy mi lehet ennek a következménye?

KL: Semmi ilyenen nem gondolkodtam. Az kétségtelenül bennem volt, hogy semlegesíthetem a másik három kérdést, és a két kérdéssor kiöli egymást. De ha már, akkor azt gondolom, a Fidesz is jobban járna, ha az én kérdéseim mennének át, ugyanis sokkal érthetőbbek. A küldéskor inkább technikai jellegű problémákkal foglalkoztam, például meg kellett szereznem az űrlapokat, a kísérőlevelet. Meg azon morfondíroztam, hogy - miután az egyik hírrádió félóránként ismételgette, hogy Pokorni Zoltán délután 4-kor újra beadja az OVB-nek az első három népszavazási kérdést - mi van, ha pontosan 4-kor küldöm, és mi van, ha 15.59-kor.

MN: Egyik nyilatkozatában aggályosnak nevezte, hogy a népképviselet elve felülírható a közvetlen demokrácia eszközeivel.

KL: Igen, bár ebbe nem akarok belemászni, mert nem értek hozzá. Engem igazából az zavar, hogy a Fidesz a 2002-ben elvesztett választások óta módszeresen azon dolgozik, hogy minden állami szerv és az egész képviseleti demokrácia iránt megingassa a közbizalmat. Az esztergomi vízszennyezés idején a fideszes polgármester nem fogadta el az állami tisztiorvosi szolgálat véleményét, hanem magánlaboratóriumot bízott meg a vizsgálattal. Mint a legtöbbünkben, bennem is van persze egy adag távolságtartás az állami intézményekkel szemben. Az viszont nonszensz, amivel a Fidesz a megvert újságírónő ügye kapcsán jött elő, hogy ne a rendőrség nyomozzon, mert az a kormány irányítása alatt áll. Egy bűnügyben ne a rendőrség nyomozzon, hanem egy "független" nem is tudom, mi? Nyilván nem gondolták, hogy ez lehetséges, de számukra ez is jó alkalom volt arra, hogy az emberekben a bizalmatlanság érzetét keltsék. Mussolininek volt a stratégiája a puccs előtti fölkészülési időszakban az, hogy következetesen megrendítse az emberek bizalmát valamennyi közintézményben.

MN: A nemrég szabad jelzést kapott másik három fideszes - a tan-, a vizit- és a kórházi napidíjra vonatkozó - kérdés átfogalmazása is fölmerült önben?

KL: Persze. De azon még nem gondolkodtam, hogy adott esetben milyen formában cikizzem azokat. Ez most már attól is függ, mi lesz a mostaniak sorsa az OVB-n.

Kérdések és magyarázatok

Annak az oka, hogy a Fidesz mostanság arról tart sajtótájékoztatót, hogy a 16 óránál 1 perccel van-e később 16 óra 1 perc, végső soron a népszavazási törvényben keresendő. Az eredetileg hétkérdésesre tervezett referendumból (lásd: Kérdéses kérdések, Magyar Narancs, 2006. november 2.) végül is hat maradt, ám a hatból három-három kérdést más időpontokban hitelesített az OVB: a gyógyszerforgalmazásra, a kórház-privatizációra, a termőföldre vonatkozóakat hónapokkal korábban, a tan-, vizit- és kórházi napidíjra vonatkozóakat a napokban (lásd: A tartozás, Magyar Narancs, 2007. június 28.). A korábban szabad jelzést kapott kérdésekben a Fidesz megkezdhette volna már az aláírásgyűjtést (minimum 200 ezer hiteles szignó kell darabonként), de - érhetően - egy szavazólapon kívánja szerepeltetni mind a hatot. Így be kellett várni a vizitdíjas pakkot is, ám közben az első adag aláírásgyűjtési határideje (négy hónap) múlt hétfőn délután négykor lejárt. A hírrádiók aznap folyamatosan nyomatták, hogy Pokorni Zoltán pontban 16.00-kor újra benyújtja a termőföldes csomagot.

Kálmán Lászlónak, mint azt több helyen elmondta, a többször megismételt hír adta az ötletet: 4-kor ő is elküldi e-mailen a kérdéseit az OVB-nek. A levélindítás időpontja valóban 16.00, a fogadói oldal 16.01-kor regisztrálta a küldeményt. (Horribile dictu: amíg a fideszes delegációtól átvették az irodában a papírokat, aláírtak stb., simán eltelhetett a hivatalos regisztrációig akár másfél perc is.) Azóta elkötelezett és független szakértők, no meg politikusok hada vitatkozik azon, számít-e az időbeni sorrend, vagy pedig az OVB-nek valamennyi azonos tárgyú beadvánnyal foglalkoznia kell. Az izgatottság érthető: a Fidesz 2010-es stratégiájában fontos szerepe van a népszavazásnak, s e fordulat egy nem kalkulált kellemetlenség a számára.

Az állampolgári beadvány gazdájának kilétére gyorsan fény derült: a nyelvész lakásán először a HírTv jelentkezett. Kálmán László ezután a KlubRádiónak nyilatkozott, majd egymást érték tévéfellépései. Ezeken még csak valószínűsítette, hogy az OVB-től kerültek ki az adatai, utóbb viszont, hogy a Fidesz sajtótájékoztatón mutogatta e-mailjét (Kálmán adatait kitakarva), a választási bizottság fideszes delegáltja, Bordás Vilmos elismerte, hogy tőle került az ellenzéki párthoz az elektronikus levél. Az MSZP lemondásra szólította föl Bordást, a Fidesz pedig részben azzal védi emberét, hogy törvényesen cselekedett, újabban meg azzal, hogy az OVB miért nem satírozta ki Kálmán nevét, amikor a levelet Bordás rendelkezésére bocsátotta.

A harcias fideszes önigazolások arról a tényről viszont hallgatnak, hogy a HírTv kereste meg először a beadványozót annak lakásán. Mi több, a Fidesz a tényeket megmásítva arra hivatkozott, hogy Kálmán maga fedte föl a kilétét, amikor a "kormány közeli rádióban" szerepelt. Ez nyilvánvaló hazugság (bocsánat: "kommunikációs trükk"), hiszen a nyelvész éppen a hírcsatorna jelentkezése után kezdett nyilatkozatdömpingbe a lapunknak is elmondott megfontolásból. Elvileg persze elképzelhető, hogy a HírTv-nek az OVB szabaddemokrata vagy szocialista delegáltja szivárogtatott. Esetleg maga Kálmán László.

Ugyanarról - másképp

A Fidesz kérdése: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, ökormányzati tulajdonban?"

Kálmán László kérdése: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?"

Fidesz: "Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?"

Kálmán László: "Egyetért-e Ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni?"

Fidesz: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 1994. évi törvény szerinti családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?"

Kálmán László: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?"

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?