magyarnarancs.hu: Pénteken Miskolcon járt Bayer Zsolt. Milyen volt a fogadtatása?
Dancs Mihály: Én nem tudtam elmenni, úgyhogy csak másoktól hallottam róla. Állítólag telt ház volt a miskolci Művészetek Házában, nem utolsósorban jelen volt a polgármester is. Bayer végig uszított a cigányok ellen. (A rendezvényről lásd Boldog születésnapot, Bayer úr! című keretes írásunkat.)
| Boldog születésnapot, Bayer úr! A Magyar Hírlap publicistája a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének meghívására érkezett a borsodi megyeszékhelyre, Zárug Péter Farkas politológussal, a Kik támadják Magyarországot és miért? című könyv szerzőjével, a miskolci egyetem adjunktusával együtt. Pesty László dokumentumfilmes betegség miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak. (Pesty cigányokról szóló filmjéről írásunkat lásd itt, egykori portrénkat róla mint Demszky tanácsadójáról pedig itt.) A „politikai talk show”-nak otthont adó Művészetek Háza majdnem annyi néző befogadására alkalmas, mint a Miskolci Nemzeti Színház nagyszínpada. A terem dugig megtelt, legalább hatszázan voltak kíváncsiak a békemenet motorjára. Kriza Ákos polgármester a beszélgetés előtt születésnapja alkalmából köszöntötte Bayer Zsoltot. Váradi Gábor, a miskolci cigány nemzetiségi önkormányzat tagja úgy foglalta össze Bayer megszólalását a magyarnarancs.hu-nak, hogy végig a cigányok elleni uszítás folyt. Azt említette, amikor Bayer részigazságokból általánosítva fejtegette, hogy falvak ezreiben félnek az idősek, hogy a cigányok bemennek hozzájuk lopni és bántalmazzák őket. „Panaszuk miért nem hallatszik el Brüsszelig?” – szította a hangulatot a publicista. „Szörnyű volt hallgatni. És senki nem volt a vezetők között, aki azt mondta volna, hogy álljon le. Szinte féltünk ott lenni. Jobbnak láttuk még a vége előtt elmenni a helyszínről” – idézte fel Váradi. |
magyarnarancs.hu: Miskolc és egész Borsod megye kedvelt terepe a szélsőjobbnak, vagyis a cigányságnak sokszor kell reagálnia olyan helyzetekre, amelyekben akarata ellenére meg van szólítva. Tudják-e mozgósítani a helyi romákat?
DM: Miskolcon közel húszezer roma él, Budapest után a legtöbb. Borsod megyében pedig százezerre tehető a cigányok száma. Nem csoda, hogy itt támad leginkább a szélsőjobb. Miskolcon körülbelül tíz szegregátum van, vagyis olyan városrész, ahol elkülönülten élnek a romák, egy kisebb hányaduk pedig nagyjából asszimiláns életet él. A szegregátumokban élőket könnyebben meg tudjuk szólítani. Például, amikor október 17-én a Jobbik Magyar Élet Menete címen felvonulást rendezett az Avason, akkor könnyebb volt mozgósítanunk a mi válaszdemonstrációnkra a szegregátumokban élőket, mint az avasiakat, illetve a többi asszimilálódott romát. Az avasiak bezárkóztak, a gyerekeiket sem vitték aznap óvodába meg iskolába. (A két demonstráció kapcsán írt publicisztikánkat lásd itt.) A telepieknek kevesebb a vesztenivalójuk, ők könnyebben jönnek. Azok, akik a városban elszórva élnek, nem akarnak látványosan cigányok lenni. Ők egyébként általában szociálisan jobb, pontosabban kevésbé rossz helyzetben vannak, korábban sikerült valahogy megkapaszkodniuk. Most már rájuk is jellemző a lecsúszás. Egyébként a legtöbb Kanadába vándorolt cigány közülük került ki. A szegregátumban élők viszont lakhelyüknél fogva úgyis látványosan cigányok, de azért is könnyebb őket rábeszélni arra, hogy mozduljanak a szélsőjobb ellen, mert ott erősebb a közösség, van összetartó erő.
magyarnarancs.hu: A cigány önkormányzatnak van kapcsolata a helyi vezetéssel?
DM: Formális a kapcsolat, és ráadásul politikai alapon megy. Ha a cigány önkormányzatban lungo dromos ül, akkor inkább szóba áll vele a helyi vezetés, míg ha baloldalinak mondott a cigány politikus, akkor még annyi kapcsolat sincs. Minket, civileket egyáltalán nem hajlandó észrevenni a városvezetés. Az októberi jobbikos vonulás előtt a cigány önkormányzat kereste a polgármestert, a hivatalból valaki fogadta őket, de csak annyi történt az egyeztetésen, hogy le akartak beszélni bennünket a demonstrációról. Miközben Veszprémben, hasonló helyzetben a polgármester azt mondja, hogy nem kér a szélsőjobból, addig Kriza Ákos október 16-án kiadott egy közleményt, amelyben éppúgy szélsőségnek titulálta a DK-t és minket, mint a Jobbikot, és az egészet politikai haszonlesésnek állította be. Azóta egyszer találkozott a cigány önkormányzat a városvezetéssel, de az is csak formális esemény volt. Nem hallgatnak meg minket, nem vitáznak velünk, a városvezetés megoldási javaslatai a szélsőségek megnyerését szolgálják. Nem valódi megoldásban gondolkodnak, hanem fenyítésben, erőben. A héten a képviselő-testület döntött arról, hogy nem épül meg Miskolcon a Világsátor. (Közel 2 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott, a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációját elősegítő kutatási-oktatási-kulturális-módszertani központról van szó, amelyről a Jobbik terjesztette el, hogy roma kulturális központ lett volna, ahol elszállásolták volna a Kanadából hazatért cigányokat. A párt népszavazási kezdeményezés keretében 25 ezer aláírást gyűjtött össze a Világsátor ellen. – G. I.) Ugyanezen a képviselő-testületi ülésen hozták létre az új városi rendészeti szervet, amelynek nagyobb hatásköre és szélesebb jogosítványai lesznek, mint a közterület-felügyeletnek vagy a mezőőri szolgálatnak, amelyeket eddig is örömmel használtak az avasiak vegzálására.
magyarnarancs.hu: Helyi lakóközösségekkel van kapcsolatuk?
DM: Cél, hogy legyen, de egyelőre nem jellemző. Az egyetem társadalomtudományi karán néha vannak beszélgetések, ennyi.
magyarnarancs.hu: Mit vált ki a helyi roma érdek-képviseleti tagokból és a civil aktivistákból az, hogy a város vezetése egyre keményebb eszközöket alkalmaz?
DM: Miskolc az egyetlen város Magyarországon, ahol a cigányság nem megosztott. Régebben a kisebbségi politikusok közül volt egy-kettő, aki Kriza embere volt, de ez, ami most folyik, már számukra sem vállalható. Ezzel együtt egyre radikálisabban gondolkodnak a kisebbségi képviselők és mi, aktivisták is. Ugyanaz a cigány önkormányzat, amelyik korábban együttműködő és alázatos volt, már tüntetést szervez. A tárgyalókészségünk nem vezet semmire. Az aktivisták napi kapcsolatban vannak a cigánytelepeken élőkkel, beszélgetnek velük a tárgyalási kísérletek, a párbeszéd kudarcairól, így aztán az egész roma közösség forrong. Nem jó irányba megy ez így. Szociálisan pedig egyre inkább kiszolgáltatottak az emberek. Most a közmunkát lecsökkentették 8 óráról 6-ra, vagyis az eddigi 47 ezer helyett 36 ezer forintot lehet keresni. Ezeknek az embereknek nincs választásuk, aláírattak velük egy papírt, hogy ha nem fogadják el ezt, akkor kivonják magukat az összes szociális ellátás alól.
magyarnarancs.hu: Ön személyesen, aktivistaként hogyan éli meg mindezt?
DM: Polgárjogi mozgalmárként a békés megoldás mellett tettem le a voksomat. Most azonban azt látom, hogy ennek a módszernek itt nincs foganatja. A megyében már sokan mondják, hogy radikális eszközöket kell választani, mert másképp nem érti meg a többségi társadalom, hogy ez így nem mehet tovább. De függ attól is, hogy a Jobbik milyen irányba mozdul. Várható, hogy a masírozás kifullad, és durvább módszereket keresnek. Akkor mi is radikalizálódni fogunk, de remélem, erre nem kerül sor.
