Polgármesterek rács mögött: Rájuk kenték

szerző
Varga Béla
publikálva
2001/48. (11. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Víz van, csatorna nincs. A legtöbb kistelepülésen évek óta ez a helyzet. A kilencvenes évek elején a folyóvizet bekötötték, de a csatornázás elmaradt. Míg a vízellátottság Magyarországon 95 százalékos, a csatornázott háztartások aránya az 50 százalékot sem éri el, ami nemcsak az Európai Unióban, de Közép-Európában is kirívóan rossz aránynak számít. A kistelepülések önerőből képtelenek finanszírozni a milliárdos beruházásokat, így állami támogatásra van szükségük. A Belügyminisztérium (BM) önkormányzati céltámogatások formájában ad is nem kevés pénzt, általában a költségek 50-60 százalékát fedezi, a maradékot azonban az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Ez az úgynevezett önrész, ami most annyi fejfájást okoz két tolnai és tizenkét szabolcsi polgármesternek. Az APEH nyomozói mindannyiukat jogosulatlan gazdasági előnyszerzéssel gyanúsítják, vagyis azzal, hogy az általuk vezetett települések csak papíron tudták az állami forintok mellé odatenni a saját forintjaikat.

Víz van, csatorna nincs. A legtöbb kistelepülésen évek óta ez a helyzet. A kilencvenes évek elején a folyóvizet bekötötték, de a csatornázás elmaradt. Míg a vízellátottság Magyarországon 95 százalékos, a csatornázott háztartások aránya az 50 százalékot sem éri el, ami nemcsak az Európai Unióban, de Közép-Európában is kirívóan rossz aránynak számít. A kistelepülések önerőből képtelenek finanszírozni a milliárdos beruházásokat, így állami támogatásra van szükségük. A Belügyminisztérium (BM) önkormányzati céltámogatások formájában ad is nem kevés pénzt, általában a költségek 50-60 százalékát fedezi, a maradékot azonban az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Ez az úgynevezett önrész, ami most annyi fejfájást okoz két tolnai és tizenkét szabolcsi polgármesternek. Az APEH nyomozói mindannyiukat jogosulatlan gazdasági előnyszerzéssel gyanúsítják, vagyis azzal, hogy az általuk vezetett települések csak papíron tudták az állami forintok mellé odatenni a saját forintjaikat.

Csőbe húzott önkormányzatok

A Tolna megyei Faddon, Gerjenben és Dunaszentgyörgyön október közepe óta vizsgálódik az adórendőrség. A nyomozást állítólag az egyik kivitelezésre pályázó, de utóbb alulmaradt cég feljelentésére kezdték meg. Az APEH munkatársai nem sokat teketóriáztak, november 16-án a kihallgatás után nyomban előzetesbe helyezték Fadd és Gerjen első emberét. A két polgármester a péntek éjszakát már a megyei kapitányság egyik cellájában töltötte. Másnap ismét kihallgatták őket, de aztán hétfőig semmi sem történt, mégis csak a harmadik nap mehettek haza. 72 órát töltöttek rács mögött.

A polgármesterek még mindig nem értik, mire volt jó ez a látványos akció. Azt mondják, ez a beruházás pont úgy zajlott, ahogy az ilyenkor szokott. A Belügyminisztériumnál megpályázták a csatornaépítéshez felvehető 1,1 milliárd forintos céltámogatást, a képviselő-testületek pedig garanciát vállaltak arra, hogy meglesz mellé a szükséges önerő is. Összesen 700 millió forint hiányzott.

A saját erő nagy részéhez hozzájuthattak más állami forrásokból, például a környezetvédelmi alapból, a vízügyi alapból vagy a megyei területfejlesztési alapból. Ezzel csak az a gond, hogy a különböző állami támogatási rendszereket elfelejtették összehangolni, így az önkormányzatok soha nem mehetnek biztosra: előre nem tudják, mert nem tudhatják, mennyi pénzt nyernek meg, és főképp mikor jutnak hozzá. Márpedig ez kulcskérdés: az államkincstár csak akkor utalja el a már megnyert céltámogatást, ha a munkát a vállalkozó már elvégezte, és a bankszámlán ott az önkormányzat által vállalt rész. Ha nem érkeznek meg időben a pályázati pénzek, akkor nincs meg időben az önrész, ha pedig nincs meg az önrész, akkor elvész a céltámogatás is. És akkor kezdődhet minden elölről - és a szart a falusiak továbbra is a kert végében csordogáló patakba engedik.

A különféle állami pályázati rendszerek összehangolását évek óta sürgeti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - mindhiába. A tavalyi évről készített ÁSZ-jelentés szerint a céltámogatást egyszer már elnyert önkormányzatok kétharmada nem tudta felvenni a pénzt, mert képtelenek voltak időben előteremteni a szükséges saját részt. Csak 2000-ben 23,8 milliárd forint ragadt benn a Belügyminisztérium csatornaépítésre szánt támogatásából.

Kiskapuk

Az önkormányzatok ilyenkor két dolgot tehetnek: vagy feladják, vagy áthidaló megoldások után néznek. Ha folytatni akarják, azonnali pénzre van szükségük, hiszen a már megnyert céltámogatást csak bizonyos időn belül hívhatják le, utána elvesztik a jogosultságukat. Így nem sokat segít a lakossági hozzájárulás sem, az ugyanis csak később és kis tételekben jelent bevételt. Marad a kölcsön - vagy a kivitelező "megsarcolása".

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint ez utóbbi esetben az önkormányzatok "úthasználati, ingatlan-bérbeadási, eszközhasználati és szolgáltatási szerződést kötnek a kivitelezőkkel, melyek révén aránytalanul nagy bevételekre tesznek szert". Ezekből a bevételekből fedezik azután az önrészt, így hozzájutnak az állami céltámogatáshoz, amiből viszont ki tudják fizetni a kivitelezőt. Az ÁSZ szerint a módszert az tette lehetővé, hogy a csatornaépítés költségeit az állam túlbecsülte, és túl magas fajlagos költségeket állapítottak meg. Ebből a leleményes önkormányzatok a jelek szerint feltűnés nélkül kifizethetik az önkormányzati extra díjakat tartalmazó magasabb vállalkozói számlákat is. Ezzel a megoldással elvileg mindenki jól jár: a kivitelező munkához, az önkormányzat állami támogatáshoz, a polgár pedig csatornához jut.

A faddi esetben a három önkormányzat ezt a jól bevált és eddig nem kifogásolt hazai gyakorlatot követte, így nem csoda, hogy meglepetésként érte őket, amikor az adónyomozók bűncselekményt kezdtek emlegetni, majd lesittelték Fadd és Gerjen első emberét. Az APEH álláspontja szerint szabálytalanul gyűjtötték össze az önrészt: úthasználati díjat például csak akkor vethettek volna ki, ha az utat a csatornaépítés miatt felbontották. Molnár József gerjeni polgármester azonban úgy érvel, a csatornát építő munkagépek elfoglalták az úttestet, a földet pedig az útpályára hányták, így jogos volt az útdíj kiszabása is.

Székely kitálal

Az önkormányzati önrésszel gyűlt meg 12 szabolcsi polgármester baja is. Itt azonban az adónyomozók csak utólag léptek. A méhteleki polgármester szerint már a csatornázás befejezésének egyéves évfordulóján is túl vannak, és a munkával mindenki elégedett. Kivéve az APEH embereit, akik ebben az esetben is jogosulatlan gazdasági előnyszerzést gyanítva nyomoznak. Méghozzá a vesztegetéssel és zsarolással gyanúsított Székely Zoltán független képviselő feljelentése alapján, aki a jelek szerint mostanában különösen aktív az általa gyanúsnak vélt csatornaépítési üzelmek "leleplezésében". A 12 szabolcsi kis falu ugyanúgy pénzhiánnyal küszködött, mint általában a csatornát építő települések. Hogy ne essenek el a céltámogatástól, és időben a számlán legyen az állami pénz lehívásához szükséges önrész, kölcsönt vettek fel. Méghozzá a kivitelezőtől. Az adónyomozók szerint azonban a kivitelező cégnek még bankgaranciája vagy hitelgaranciája sem volt, és azt gyanítják, hogy magából az állami támogatásból biztosítottak egy 279 milliós kölcsönkeretet az önkormányzatoknak.

Hogy mi lesz a hatósági eljárások vége, azt egyelőre sejteni sem lehet. A tolna megyei polgármesterek tiltakozásához azonban már 17 kistérségi önkormányzat csatlakozott, és ez legalább 300 települést jelent. A tiltakozó polgármesterek egyike azt mondja, a jelenlegi körülmények között egyszerűen félne belevágni a csatornázásba, Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint pedig az egész állami támogatási rendszer úgy, ahogy van, működésképtelen. A polgármesterek azt követelik, hogy az állam az egész támogatási rendszert vizsgálja felül, és öntsön végre tiszta vizet a pohárba.

Varga Béla

szerző
Varga Béla
publikálva
2001/48. (11. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra