Stadler József szabadon: Korunk hõse

Belpol

Stadler József újra szabad; a hírt 2005. január 23-án röpítette világgá a média. A nagyérdemû tájékoztatása azóta is folyamatos.

Stadler József újra szabad; a hírt 2005. január 23-án röpítette világgá a média. A nagyérdemű tájékoztatása azóta is folyamatos.

Az egykori MD-2940-es elítélt - oldalán új, fiatal barátnőjével - a legnézettebb tévéshow-k sztárja, az általa létrehozott alapítvány számlaszámát a közszolgálati adón sugározzák, a kereskedelmi csatorna arra büszke, hogy exkluzív jogot szerzett tudósítani a körmös-pacalos-réteses szabadulópartiról. Eközben Barra István, a Stadler Kft. "fa." (felszámolás alatt) felszámolója a Narancs egyetlen kérdésére volt hajlandó válaszolni: a céggel szembeni jogos követelések összege meghaladja a 10 milliárd forintot.

Visszapillantó tükör

Stadler József 1988-ban, egymillió forintos törzstőkével hozta létre a nevét viselő, bel- és külkereskedelemmel foglalkozó korlátolt felelősségű társaságát. A cég eleinte főleg belföldi kereskedésből élt: mintegy 5000 boltot látott el, és szinte mindennel foglalkozott, amiben fantáziát látott. Megvette például - egy tételben - a feloszlatott munkásőrség vegyvédelmi fölszerelését, valamint a felszámolás alatt álló konzervgyárak készleteit. A Stadler Kft. 1990-től szállítmányozással is foglalkozott. Eleinte csak egyetlen kamionnal, ám hamarosan bővítette a gépparkot; a fénykorban, 1993-ban 42 saját (többnyire Mercedes) nyerges vontatóval rendelkezett. A társaság csúcséve 1993 volt, amikor 10 ezer kamionnyi Stadler-áru hagyta el Magyarországot. A cég főként Ukrajnába, Oroszországba és Romániába exportált konzervipari termékeket, üdítőt, sört, bort, pezsgőt, miegymást. A kft. a 125 millió dolláros külkereskedelem mellett Magyarországon is egymilliárd forintos árbevételt ért el; forintban kifejezve az összforgalom elérte a 12-13 milliárdot.

1993 decemberében Stadler József 22 festményt vásárolt, például Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című festményét. Az igazi Utolsó vacsora 1498-ben készült, és máig a milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumának a falán látható. A festménycsomagért Stadler két részletben fizetett, szokás szerint készpénzben, összesen 820 483 600 forint plusz 205 120 900 forint áfát. A pakk eladója a Vex Kft. volt, amelyet Budapesten, 1993. november 15-én alapított Szergej Anatolevics Vexler orosz állampolgár. A tranzakciót rögvest a cégalapítás után, november 15-20. között bonyolították le, később azonban az orosz rendőrök arról tájékoztatták magyar kollégáikat, hogy Sz. A. Vexler névre és a megadott lakáscímre hatóságaik soha, semmilyen útlevelet nem adtak ki. A képekhez adott certifikátot az a moszkvai Lux Galéria állította ki, amely létezik ugyan, de festményekkel kapcsolatos tevékenysége nem regisztrált, műbizonylatokat kiállító szakértői nem ismeretesek. Stadler cége a következő havi áfabevallásában szerepeltette a festményvásárlást, és a rutinszerűen megejtett tételes ellenőrzés után rutinszerűen engedélyezték a 205 milliós általános forgalmi adó visszautalását. A következő havi rutinellenőrzéskor viszont az APEH gyanút fogott. Meg akarták nézni a helyszínen a festményeket is, ám erre mégsem kerülhetett sor. Nyilván abszolúte véletlen, hogy látogatásuk másnapján vette vissza (és szűnt meg működni) a Vex Kft. mindössze 508,5 millió forintos nettó áron a képeket. Némileg előre szaladva: a festményügyben a Legfelsőbb Bíróság ítélete Stadlert nem marasztalta el.

A dominó eldőlt, a vizsgálat megindult.

Stadler József ekkorra - nem csak az üzletei miatt - híressé vált. Beletenyerelt a fociba, és a semmi közepén, a 3500 lelkes Akasztón felhúzott egy stadiont a Stadler FC-nek. A birodalom központjában a legdrágább Mercedesek parkoltak. Futárok indultak tíz- és százmilliókkal - a legtöbb üzletet, az akkoriban szokásos módon, készpénzben rendezték.

Stadlert ez idő tájt már őrizték, demonstratív jelleggel, nagy rendőri erőkkel: az irodaház előtti parkolóba is csak szigorú biztonsági ellenőrzés után lehetett beállni. Előtte rabolták el - korábban Magyarországon, a szovjet hadsereg kötelékében szolgáló csecsenek törtek rá, ejtették rabul és kínozták meg. Egymillió dollárt (akkori árfolyamon 100 millió forintot) fizetett a szabadulásáért. A csecseneket később elfogták, bíróság elé állították, és két év börtönre ítélték őket.

Előbb az APEH Bács-Kiskun, utóbb a Csongrád Megyei Igazgatósága vizsgálta a Stadler Kft. dolgait, később a központi felülellenőrzés vonta hatáskörébe az ügyet. Nemhogy ki- vagy visszautaltak volna (állami támogatást, általános forgalmi adót, exportszubvenciót stb.), ők állapítottak meg irdatlan - többmilliárdos összegű - adóhiányt, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot, miegymást. Időközben a rendőrségi nyomozás is befejeződött. Az ügyészség elkészítette a vádiratot.

(Stadler pályfutásáról bővebben lásd: A Stadler-dosszié I-II., Magyar Narancs, 2001. február 1. és 8.)

Modus operandi

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1997. május 20-án tette közzé a felszámolási eljárás megindítását; maga a döntés már 1997. április 3-án jogerőre emelkedett

A Bács-Kiskun Megyei Ügyészségen készült vádirat szerint "a Stadler József egyszemélyi irányítása alatt álló Stadler Kft. 1992. vége és 1994. augusztusa között Hrubi Gyula főkönyvelő közreműködésével folyamatosan és jogosulatlanul igényelt vissza általános forgalmi adót (É), valamint ugyancsak folyamatosan és jogosulatlanul jelentősen nagyobb összegben igényelt mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást, mint amire tényleges exportja révén jogosult lett volna, nem tett eleget társasági adófizetési kötelezettségének, könyvelésében fiktív kiadások elszámolásával, az adóhatóságot megtévesztve a társaság kimutatott nyereségét csökkentette; a Stadler Kft. könyvelése, mérlegei a társaság valós gazdasági helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsították." A jogosulatlan áfa-visszaigénylés a vád szerint két módszerrel történt: nem létező cégek számláival, illetve valódi, ámde ekkora üzletekre alkalmatlan cégecskék közbeiktatásával, az eredeti ár sokszorosát feltüntető számlákkal (ez az ún. átfuttatás). A kárérték: 740,3 millió forint. Az exportszubvenció során Stadlerék a "kétszámlás trükköt" alkalmazták: ugyanazzal a sorszámmal egy kis és egy nagy összegű számlát írtak, és az állami támogatást a nagyobbik összegre igényelték/kapták meg. A vád szerint volt egy harmadik - legkisebb összegű - számla is, ezt a célországbeli vevő kapta volna, nyilván azért, hogy a lehető legkevesebb vámot fizesse. A kárérték 416,8 millió forint. Az ügyészség úgy látta, Stadlerék a társasági adót létező és fiktív keleti cégektől hamis számlákon vásárolt "tudáscsomagokkal", illetve piackutatással csökentették: ezeket a kiadásokat ugyanis költségként számolták el, vagyis a nyereséget csökkentve kevesebb adót fizettek. A kárérték 1 milliárd 112 millió forint.

Ítéletek

Stadler Józsefet egyetlen vádpont (egy zártörés) kivételével mindenben - vagyis folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett csalásban, gazdasági előny jogosulatlan megszerzésében, adócsalásban, számviteli fegyelem megsértésében és magánokirat-hamisítás elkövetésében - bűnösnek találta a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, s halmazati büntetésül 9 évi börtönre, teljes vagyonelkobzásra ítélte, és 10 esztendőre eltiltotta a közügyektől. A több mint 90 perces indoklás szerint Stadler József a nevét viselő, egyszemélyi tulajdonában és irányítása alatt álló kft.-ben az üzlet mellett főleg áfa- és adócsalással foglalkozott, amihez a vádlott-társak nyújtottak segítséget. Tipikusnak nevezhető például az az ügylet, amelynek során az eredetileg 9 milliót érő parfümcsomag ára elérte az 1,2 milliárd forintot - a papír elvégre mindent elbír. (Lásd Világgazdaság, 1998. április 22.)

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítéletét a Legfelsőbb Bíróság - a határozat helytelen tényállásaira, téves jogi következtetéseire és megalapozatlanságára hivatkozva - 1999 júniusában hatályon kívül helyezte. A megismételt elsőfokú eljárás után a Bács-Kiskun Megyei Bíróság öt év hat hónap börtönre és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte Stadler Józsefet, egyebek között különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, magánokirat-hamisítás és a számviteli fegyelem megsértése miatt. (A vállalkozót a börtönbüntetés mellett öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.) A másodrendűtől a hetedrendű vádlottig senkit sem mentettek fel, Stadler főkönyvelőjét, a másodrendű vádlott Hrubi Gyulát 3 év börtönre, 3 év közügyektől való eltiltásra, valamint 200 ezer forint büntetésre ítélték. Az ügy negyedrendű vádlottját (a Torgyán József akkori agrárminiszter "megkenését" bizonygató, ún. kazettaügyben elhíresült), Deésy Gézát különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás miatt ítélték három év börtönre és tiltották el három évre a közügyek gyakorlásától. Deésynek ezenfelül 500 ezer forint pénzbírságot kellett fizetnie.

Stadler József csalás és más bűncselekmények miatt első fokon kiszabott öt és fél éves börtönbüntetését az eljárás elhúzódása, illetve a vádlott megrendült egészségi állapota miatt négy és fél év fogházra enyhítette a 2003 februárjában kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság. A vádlott-társak első fokon kiszabott büntetéseit jórészt helybenhagyta, így többek között Deésy Géza többéves, letöltendő szabadságvesztését is.

Szabadulás és örökség

Stadler József 2003. március 25-én, a bírósági határozatban megjelölt határidő előtt csaknem másfél órával jelentkezett a kecskeméti börtönben 4 év 6 hónapos, jogerős fogházbüntetésének megkezdésére - amelyből előzetes letartóztatásban korábban hozzávetőleg 9 hónapot már letöltött (lásd az aznapi [origo]-tudósítást).

2005. január 23-i szabadulásáról a másnapi lapok bőséggel beszámoltak. A Népszabadság tudósítása szerint Stadler a szabadulását háromszáz vendégével, két és fél mázsás borjú elfogyasztásával, körmös pacallal, rétessel és az arcképével díszített címkéjű vörösborral ünnepelte. Az 54 éves akasztói vállalkozó az előzetes letartóztatás idejével együtt összesen harminchat hónapot töltött börtönben. Stadler a börtönből kilépve fotósok és tévések gyűrűjében szállt be a TV 2 Napló stábjának buszába - a produkció ugyanis megvette Stadler szabadulási sztoriját, a forgatócsoport már vele együtt jött ki a börtönből. A bulvármédia valóságos hőst farag belőle, s ő kedvvel is nyilatkozza, hogy ártatlanul ült.

A Stadler Kft. felszámolását annak idején az adóhivatal kezdeményezte, mivel a cég - több adónemben - mintegy 9 milliárd forintnyi tartozást halmozott fel. A második legnagyobb hitelező a Corvin Bank egyik cége, amelynek, kamatok nélkül, 730 millió forintos hitele ragadt be Akasztón. A további több mint 50 hitelezőnek - a Stadler Kft. egykori kereskedelmi partnereinek, szolgáltatóknak - szintén jelentős a követelésállománya. A rendezést számos körülmény hátráltatja - a többi között az, hogy a Stadler Kft. bérbe adta a (szintén Stadler érdekeltségébe tartozó) Stad-Ker Bt.-nek az akasztói stadiont úgy, hogy ha 2020 előtt felmondanák a szerződést, akkor a Stad-Kernek 220 milliós bánatpénz járna. Emiatt viszont a stadiont nem lehet értékesíteni. A felszámoló sajtóhírek szerint alig néhány vagyontárgyat tudott értékesíteni, kevesebb mint 50 millió forintért. Az APEH időközben a Magyar Követeléskezelő Rt.-nek adta el stadleres kinnlevőségét.

2005. január 28-án, a Stadler József szabadulása utáni ötödik napon telefonon kerestük Barra Istvánt, a Stadler Kft. "fa." felszámolóját. Íme, a rövidre sikeredett párbeszéd:

"Jó napot kívánok, a Stadler Kft. felszámolása ügyében telefonálok. Találkozhatnánk? Újságíró vagyok."

"Nem adok senkinek semmiféle interjút."

"És egy, tényleg csak egyetlenegy kérdésre válaszolna? Mekkora ma a bejelentett hitelezői igény?"

"Több mint tízmilliárd forint. Viszonthallásra."

Stadler ma

Stadler József halad a korral. Hivatalos honlapján (www.stadler.co.hu), amelyet a 2003. augusztus 26-án, a szokásos akasztói címen (Vörösmarty u. 18.) 100 ezer forintos tőkével alapított Stadler & M Ker Bt. működtet, mi voltunk az 1615., illetve - 24 óra múlva - az 1637. látogatók. A céghez forma szerint Stadler Józsefnek semmi köze nincs. A törvények értelmében amúgy Stadler József - mint gazdasági bűncselekmények miatt jogerősen elítélt ember - bizonyos ideig nem is vállalkozhat a maga nevében, illetve nem lehet gazdasági társaság felelős tisztségviselője. Tulajdonosa azonban - igen.

A weblap tájékoztat a Stadler Alapítvány, a Stadler Stadion, a Stadler FC munkájáról. Az érdeklődők - regisztráció után - az E-könyvet letöltve megismerkedhetnek Stadler József üzleti titkaival, illetve részt vehetnek a Stadler & M Ker Bt. szervezte aukción.

Több tucat olajfestményre, illetve ikonra lehet itt licitálni.

A képek Simák Dóra soltvadkerti származású festőművész munkái, aki éveken át dolgozott Stadlernek. Az Utolsó vacsora - olaj, vászon, 400x200 cm, gipszkeretben kikiáltási ára kereken 3 millió forint, míg egy mosolygós, szivarozós Stadler-portré bőrfotelben, a háttérben a stadionnal (120x180 cm, keret nélkül) 1,2 millió.

A legjellemzőbb festmény - potom háromszázezerért - egy 40x60 cm-es vászonkép. Címe: Vendégem, Claudia. A képen Stadler József édes kettesben Claudia Schifferrel.

Sohasem találkoztak.

Ballai József

Üzleti titkok

"A csodatévő juhász hamis képét festette a média Stadler József akasztói vállalkozóról az 1993-95. években folytatott üzleti tevékenysége alapján. Egy-két, a gazdasági környezetéből kiragadott mozzanat ismételgetésével keltették az >>igazság>festménytHogy volt képes a Stadler Kft. az árbevételét 1991. évi 500 millió forintról a még békeidőnek nevezhető 1993. év végére 12 milliárd forintra növelni? A 48 hónap alatt havi átlagban 240 millió forinttal. Hihetetlen és mégis igaz. Hogy volt képes ekkora forgalomra egy 1 millió forint jegyzett tőkéjű korlátolt felelősségű társaság? Ez a kérdés egy félig képzett hivatali ember kérdése volt, melyet a büntetőeljárás során mint az alapos gyanú alátámasztásaként emlegettek. Ez a szakember már ismeri a jegyzett tőke fogalmát, de nem ismeri egy gazdasági társaság pénzügyi működését. A válaszok, a titkok érdekelhetik a laikus olvasót és a magasan képzett közgazdászt is.

Pillantsunk bele ebbe a >>varázslatbatevékenysége, részletesen elemezni kell azt. Ehhez meg kell ismerni a cég gazdasági tevékenységének folyamatát, személyi és technikai feltételrendszerét, a közgazdasági környezetét, a piaci kapcsolat fejlődését. Honnan hová fejlődött a kft., és ehhez a fejlődéshez milyen gazdasági döntések kellettek. Ezeket az információkat is meg kell ismerni ahhoz, hogy a Stadler-ügy világos és érthető legyen. Ezekre a kérdésekre, felvetésekre kívánok választ adni ebben a visszaemlékezésben!

Ki az, aki visszaemlékezik? A főkönyvelő. Több mint 10 év távlatából már nem titok a titok. Annak mindenki általi megismerése már semmilyen gazdasági előnyt nem jelent senkinek. A tanulságok levonására és az akkori helyzet megismerésére alkalmasak ezek a tények. Stadler József is hozzájárult a nyilvánosság ilyen irányú tájékoztatásához!

Szeretném ezzel az írással megőrizni azokat a gazdasági folyamatokat, melyek hajtómotorjai voltak a Stadler Kft. működésének. Nagyon sajnálom, hogy ez a >>közgazdasági mű(Részlet a birodalom volt főkönyvelője, a volt másodrendű vádlott, Hrubi Gyula Stadler József üzleti titkai című könyvéből)

Figyelmébe ajánljuk