Nem kell már sokat aludni, hogy megismerjük azt a vállalkozót, aki megvalósítja a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) stadionbiztonsági projektjének II. ütemét. Az első 2011. decemberben gyorsított közbeszerzési eljárással indult: a kilenc jelentkező közül a Synergon RS Kft.-től, a 2010. márciusig Pintér Sándor tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. érdekeltségében lévő Endora Biztonságtechnikai Tanácsadó Kft.-től, valamint a végül nyertes spanyol Indra Sistemas SA.-tól kért ajánlatokat a szövetség. Az Indrával 2012. május 29-én kötöttek szerződést hat stadion - a kispesti, újpesti, győri, diósgyőri, kecskeméti, szombathelyi - biztonsági rendszerének kiépítésére nettó 645 millió forintért. A győztest az alapján választották ki, ki hány stadiont jelölt meg az MLSZ menülistájáról, ahol vállalja a rendszer telepítését. Az MLSZ 2012. októberben indította a II. ütemet gyorsított tárgyalásos közbeszerzéssel - ennek várjuk a júniusra ígért eredményét. A szövetség a folyamatban lévő eljárásról nem adott információt; a beszerzés becsült értéke nettó 586 millió forint. Az MLSZ-elnökség 2012. decemberi ülésének határozatából viszont megtudható, hogy a szövetség ugyanazt a három céget hívta meg, amelyeket az első ütemre.
Az Indra Sistemas Magyarországon egy leányvállalattal van jelen: az Indra Hungary Kft. a 2011-es évet nettó 85 millió forint bevétellel és mínusz 60 millió forintos adózott eredménnyel zárta. A megelőző két évben se ment jobban, 16 és 55 millió forintos veszteséget produkált. Az Indra Kft. spanyol gyökerei mellett debreceni kötődésű: ott alapította három cég (köztük a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt.). Az Indra Kft. 2011-ben tette át a székhelyét Debrecenből Budapestre.
A 2011-et 181 millió euró nyereséggel záró madridi anyacég profiljába szállítmányozással, légi közlekedéssel, energetikai iparral, biztonságtechnikával és védelemmel, városi tömegközlekedési eszközökön való jegykiadással, elektronikus azonosításokkal kapcsolatos információtechnológiai megoldások tartoznak. A labdarúgásban sem tapasztalatlan, a Real Madrid weboldalának a fejlesztője-üzemeltetője. Az MLSZ az Indra referenciái között hivatkozott az 1992-es barcelonai olimpiai játékok beléptetőrendszerére is, noha a céget 1993-ban alapították.
Az Indrának a stadionban személyazonosításra képes kamerarendszert, névre szóló jegy kiadására alkalmas, az MLSZ-szerverhez csatlakozó központi jegyrendszert, beléptetőrendszert, egymással kompatibilis klubkártyákat kiadó rendszert kellett terveznie, engedélyeztetnie, továbbá az ehhez szükséges szoftvereket, eszközöket leszállítania, beszerelnie. A megrendelés tartalmazta a vezetési pontok, a beléptetőkapuk, a pénztárak, a szerverhelyiség, a video-, az áramellátó és a kommunikációs rendszer kiépítését.
A rendszereket 2012. október végéig kellett volna átadni, de a klubok nem voltak együttműködőek - derül ki az Indrával kötött második szerződésből. Nem segítették elő a munkák megkezdését, az előzetes megállapodásokat nem tartották be, késve engedték be a kivitelezőt a munkaterületekre. Az idei bajnok Győri ETO például visszavonta a munkavégzéshez kiadott engedélyt, amivel ellehetetlenítette a szerződés teljesítését. A Győrt így kivették a projekt első üteméből, az Indrával kötött szerződést módosították, a megbízási díjat nettó 626 millió forintra szállították le. (Az ETO a munkavégzéshez tagadta meg az engedély kiadását, a leszállított eszközöket, így a beléptetőkapukat befogadta. A Győr az MLSZ projektjének II. ütemében részt vesz a stadion biztonsági rendszere kiépítésében.) Az továbbra sem tudható, egy-egy stadionra hány forintos fejlesztés jutott - az egyik MLSZ-szakértővel folytatott háttérbeszélgetésen stadiononként 30-40 millió forint költségről esett szó.
A Narancs megkereste az első körben érintett hat klubot. A Budapest Honvéd FC-től sikerült a legtöbbet megtudni, még ha pontosan nem is tudták megmondani, hány forintba került a Bozsik Stadion felszerelése. Becslésük szerint "az MLSZ-be telepített teljes rendszer és a stadionokba telepített eszközrendszer értéke klubonként 100 millió forint körül lehet. Azért nehéz pontosabbnak lenni, mert a központi rendszer az összes klubot szolgálja." Kispesten 50 kamera, 12 jegypénztár és a szektorokhoz tartozó beléptetőkapuk alkotják az új biztonsági rendszert. Az Újpest FC azzal hárította el a beépített rendszer értékére, elemeire vonatkozó kérdésünket, hogy a szerződést az MLSZ és az Indra Sistemas kötötte. A Diósgyőr, a Kecskemét és a Szombathely egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.
Az MLSZ nem a saját pénzét költi a biztonsági rendszer telepítésére, hanem az adófizetőkét. A forrás az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) költségvetéséből származik, amely 2011-ben kötött támogatási szerződést a szövetséggel. Mint az Emmi Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkárságától megtudtuk, a kormány 2011-ben 960 milliót, 2012-ben 864 milliót biztosított a sporthuliganizmus visszaszorítását szolgáló I-II-es stadionbiztonsági projektre, 2013-ban szintén 864 millió forintot. Ez utóbbi tételből fordíthatnak a rendszer üzemeltetésére is, de további stadionok biztonsági rendszere is kivitelezhető belőle. Az MLSZ közlése szerint a szövetség célja az, hogy december végéig az összes első ligás csapat stadionja fel legyen szerelve a rendszerrel.
Kaputörvény
A sporttörvény 2011-es módosítása szerint a sportrendezvényeken a szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert alkalmazhat, míg a labdarúgás, a kiemelt és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvények esetében a beléptetőrendszer alkalmazása kötelező. A törvénymódosítás a kamerarendszer kiépítését nem írja elő - az MLSZ azonban ezekkel is ellátja a klubokat, mivel a rendbontókat ennek segítségével lehet azonosítani -, csak a névre szóló belépőjegy, bérlet értékesítését. A sportklub a személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító klubkártya kiváltását is kötelezővé teheti (a Ferencváros már bevezette, az MLSZ tájékoztatása szerint 42 ezer kártyát adtak ki). Beléptetéskor a rendező a néző személyazonosságát ellenőrzi, személyes adatait egybeveti a jegy, a bérlet, illetve a klubkártya adataival. Ha nem egyezik, a belépést megtagadja. A rendbontót az azonosítás alapján legalább fél évre kitiltják az adott létesítményből. Az ezekkel kapcsolatos információkat az MLSZ központi szervere gondozza, oda futnak be a szurkolói adatok. A személyek azonosítására alkalmas jegykiadási rendszer a nyugat-európai stadionbiztonsági trendet követi (a magyar változat annyiban mutáns, hogy nálunk állóhelyekre is adnak jegyeket).
A törvénymódosítás 2013. júliustól lép hatályba, akkortól csak a beléptetőrendszerrel felszerelt stadionokban lehet első osztályú labdarúgó-mérkőzést rendezni. Egy hónappal a határidő előtt erre öt hazai stadion alkalmas. Az első ütem megvalósulásához is több mint fél évre volt szükség, a közbeszerzési felhívás pedig négy hónapot szab a teljesítésre: ezek alapján borítékolható, hogy a hazai stadionokban nem épül ki a törvény által előírt biztonsági beléptetőrendszer a július végi szezonkezdetre.
A klubok úgy jutnak az eszközökhöz, hogy elindultak az MLSZ "stadionbiztonság fokozása a sporthuliganizmus visszaszorítása érdekében" tárgyú normatív támogatást nyújtó, 2012. áprilisban megjelent pályázatán. A nyertesekkel a szövetség öt évre szóló támogatási szerződést kötött, ezen időtartam alatt támogatásként kapják a rendszer használati jogát. Az MLSZ csak NB I-es klubok által rendezett labdarúgó-mérkőzések lebonyolítását, szervezését támogatja - ehhez képest az elnökség 2012. október 10-i határozatában a II. ütembe vonandó klubok listáján a Videoton FC (a sóstói stadionban játszik majd a most felkerült Felcsút), a DVSC, a Pécsi MFC, a Kaposvári Rákóczi FC, az MVM Paks FC, a Lombard Pápa Termál FC és az MTK mellett megtalálható a második ligában játszó Vasas Híd FC, a ZTE FC, valamint az első osztályból most kiesett Eger FC és Siófok is - amelyek a pályázati kiírás értelmében nem kaphatnak támogatást.
Dupla működés
A rendszer üzemeltetésére az MLSZ 2013. március 13-án írt ki gyorsított közbeszerzést. Becsült értékét nem jelölte meg, és nem mind a 16 első osztályú csapatra, hanem "legalább hat, maximum 12 stadionra" (Budapest, Győr, Kecskemét, Miskolc, Szombathely, Pápa, Paks, Kaposvár, Debrecen, Székesfehérvár, Pécs). Hogy miért nem tizenhat klubra írták ki az üzemeltetési pályázatot, azt sikertelenül tudakoltuk az MLSZ-től. Meg nem erősített szurkolói pletykák szerint az MLSZ-elnök Csányi Sándor visszatérne a 12 klubos első ligához. Magyarázat részben az is, hogy a Ferencváros a Puskás Ferenc Stadionban játssza hazai mérkőzését új stadionja 2014. őszi felépüléséig. De nem is a Fradi, hanem a másik új stadionos Debrecen az érdekesebb eset. Mint a szövetség munkatársaival folytatott beszélgetésből kiderült, a jelenleg is használt létesítménybe pénzkidobásnak tartotta volna a szövetség a rendszer kiépítését, ezért oda nem rendeltek az első ütemben. A második ütem MLSZ-es stadionmenüjében már olvasható a klub neve, ám kérdés, a biztonsági rendszert hova telepítik, az új stadion ugyanis 2014 tavaszára készül el. Ha oda szánják, a II. ütemből a DVSC-t is ki kell hagyni. Ez viszont azt jelenti, hogy a Debrecen nem játszhat mérkőzést a nagyerdei stadionban, amennyiben a törvényt betartják, hasonlóan azon klubokhoz - és ezek vannak többségben -, amelyeknél júliustól nem üzemel személyazonosításra alkalmas beléptetőrendszer (közéjük tartozik a most feljutott Mezőkövesd is).
További, az MLSZ által meg nem magyarázott furcsaság az üzemeltetés; a klubokkal kötött támogatási szerződés értelmében a stadionok gazdái saját forrásaikból maguk működtetik a kiépített rendszert. Arról nincs szó a kontraktusban, hogy ezt az MLSZ által megbízott külsős cég végzi, a szövetség mégis szerződik erre a feladatra egy lapzártánkkor még ismeretlen vállalkozással. A szövetség nem adott tájékoztatást arról, miért van szükség külső vállalkozásra, mennyi a megbízás keretösszege, és hogy megvan-e már a nyertes. Annyi tudható csak, hogy az ajánlattételi határidő 2013. március végén lejárt. Az üzemeltetést amúgy idén szeptembertől 2014. március végéig rendelik meg - ennek okát szintén hiába tudakoltuk az MLSZ-től.
A sporttörvény módosítása előírja, hogy a kibocsátott belépőkre, bérletekre, klubkártyákra a tulajdonos neve, születési ideje mellett a lakcíme is felkerül. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ugyanakkor a Narancsot arról tájékoztatta, hogy a lakcím feltüntetését nem tartja szükségesnek, mivel az nem tartozik a személyes azonosítást szolgáló adatok körébe, másfelől az azonosítás a személyes okmányok alapján történik. További ellenérv, hogy a lakcím feltüntetése veszélyforrás is lehet, amennyiben a belépőt elveszíti a tulajdonosa. A NAIH közlése szerint az MLSZ tavaly nyáron kikérte a hatóság véleményét, a rendszer tavaszi tesztelését mégis a lakcímmel ellátott belépőjegyek kiadásával kezdte meg. Azóta a lakcím lekerült a belépőjegyekről, ám több szurkolói csoport a személyes azonosítás miatt tiltakozik a rendszer bevezetése ellen.
Ide veled, régi kapunk!
A beléptetőrendszer a mindenkori Orbán-kormányok egyik kedvelt fejlesztési projektje. Ki ne emlékezne arra, amikor a Deutsch Tamás vezette Ifjúsági- és Sportminisztérium (ISM) 4,76 milliárd forintért vásárolt ilyen berendezéseket 2001-2002-ben? Az első Orbán-kormány 2000-ben indított stadionrekonstrukciós programot, az ISM a 12,7 milliárd forintos támogatásból 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezte. A beléptető- és informatikai rendszer kiépítésére 1,7 milliárd forintot irányzott elő, később ezt az összeget 3,2 milliárd forintra emelte. Két érvényes pályázat érkezett, a Siemens Rt. 2,98 milliárd, a Dataware Kft. 4,76 milliárd forintos ajánlatott tett. 2001. szeptember 25-én az ISM az 1,78 milliárd forinttal drágább ajánlatot tevő Dataware Kft.-vel kötött szerződést, még azelőtt, hogy elbírálták volna a többi pályázó döntés ellen benyújtott fellebbezését. A beléptetőrendszer elemeit, amely kamerákat, kapukat, informatikai rendszert, eszközöket tartalmazott, soha nem üzemelték be, raktárba kerültek. A kormányváltást követően az ISM-et váltó Gyermek-, Ifjúság- és Sportminisztérium vezetője, Jánosi György (MSZP) vizsgálatot rendelt el, majd hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett. A nyomozás kiderítette, hogy a Dataware 38 százalékos árréssel dolgozott. Felmerült, hogy többszintű alvállalkozói struktúrát alakított ki a haszonmaximalizálás érdekében. Ezt a szálat azonban nem göngyölítették fel, az ügyészség 2003 nyarán a nyomozás megszüntetéséről határozott. A minisztériumi jogutód GYISM szerint az elsietett módon beszerzett beléptetőrendszer túlméretezett volt, drága és alkalmatlan a céljára. Az integrált jegyértékesítő, térfigyelő és szurkolói nyilvántartó rendszer kapacitása meghaladta a magyar labdarúgás mindenkori igényeit, központi egysége alkalmas lett volna a teljes magyarországi kulturális, szórakoztatóipari és sportjegyeladás kiszolgálására is. Deutsch azzal védekezett, hogy a legjobb ajánlatot kellett elfogadni, a rendszer tökéletes, minden igényt kielégít, az MSZP politikai okokból nem akarta felszerelni.
E kiváló rendszer raktárban lévő darabjait magunk is szerettük volna megtekinteni. Az MLSZ-ben előbb ígéretet kaptunk arra, hogy segítenek felkutatni és bemutatni őket, később azonban elzárkóztak ettől. A hivatalos végső válasz az volt, hogy a labdarúgó-szövetségnek nincs köze az eszközökhöz, hollétükről nem tud - ezért sem merült fel opcióként az érintetlen berendezések hasznosítása, amelyek egyébként pontosan ugyanazt a feladatot látták volna el, mint a kormány által biztosított mintegy 3 milliárdos keretből beszerzendő berendezések: a szurkolói rendbontás megakadályozását, büntetését.
Az akkori rendszert az ISM által alapított, a Népstadion területén székelő Sportfolió Kht. kezelte. Az egykori közhasznú társaság jelenlegi jogi helyzete igen sajátos. A Sportfoliónak 2007-ben indult meg a végelszámolása, ami máig nem fejeződött be. A frissiben alakult második Orbán-kormány látott fantáziát az újraélesztésében: 2010. május 26-án a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. úgy döntött, él a közhasznú társaságokra vonatkozó átalakulási jogosultsággal, a Sporfoliót nonprofit gazdasági társaságként működteti tovább. A cégbíróság viszont elutasította a bejegyzési kérelmet, mert az átalakulásokra engedélyezett kétéves határidő 2009. júliusban lejárt. Mivel a cégbejegyzés nem történt meg, a Fővárosi Bíróság felhívta a tulajdonos figyelmét, hogy az elődtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, működését köteles haladéktalanul megszüntetni. Az MNV ennek nem tett eleget, a Sportfolió folytatta működését, 2011-ben 780 ezer forint adózott nyereséget ért el. Közben saját tőkéje 2010 óta jelentős negatívumot mutat, ami szintén indokolná a társaság megszüntetését. A Sportfolió 2009-ben ürült ki, ekkor zuhant 1,2 milliárd forintos saját tőkéje mínusz 104 millió forintra, kétmilliárd forinton nyilvántartott eszközállományának értéke kétmillió forintra.
Hogy hova lettek a Deutsch-féle kapuk, rejtély. A HVG információi szerint a rendszer darabjait 2011-ben a végelszámoló 100 millió forintért árusította. Ha akkor valaki elvitte is, úgy tűnik, jobbnak látja homályban maradni. Ami biztos, a berendezések már nem találhatók egykori sportfoliós lelőhelyükön, az Istvánmezei úton - legalábbis az ott működő Budapesti Olimpiai Központ vezetője, Kis György erről tájékoztatta a Narancsot.
