Diplomáciai jegyzet

Balogtól Bayerig

szerző
Ara-Kovács Attila
publikálva
2013. jan. 07., 11:50
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Balog miniszter nem titkolt büszkeséggel ajánlotta Európa figyelmébe a kormány romastratégiáját, majd pártjának egyik alapítója, a Békemenet főszervezője a következőket írta: „…a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre… A cigányság ezen része állat…"

Nemrég Balog Zoltán, a humán erőforrások minisztere Berlinben igyekezett meggyőzni hallgatóságát arról, hogy Magyarországon demokrácia van, s különösen azt követően álltak helyre ott a normális viszonyok, hogy pártja, a Fidesz 2010-ben megszerezte a kétharmados többséget. Különös teljesítményként értékelte a Dalos György íróval folytatott vitán pártjának romastratégiáját, amelynek – meglátása szerint – a magyar politikai életben eddig nem volt párja: „Gyakran hallani, hogy egy jobboldali konzervatív kormány kevésbé érzékeny a romakérdésre, mint egy baloldali liberális. Ennek épp az ellenkezője az igaz! Mi irányítottuk rá a figyelmet e kérdésre, akkor, amikor az unió soros elnöki tisztét Magyarország töltötte be. Európai romastratégiát dolgozunk ki…” – jelentette ki.

Nos, ez nem egészen igaz. Már a 2004-es uniós csatlakozásunk pillanatában is az érintett kelet-európai államok közül egyedül Magyarországnak volt kifejezetten a romák és a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit is előtérbe helyező, átfogó, integrált stratégiája, illetve politikája. Hogyan vált ez lehetségessé? Úgy, hogy a Fidesz 2002-es bukását követően gyökeresen megváltozott az addig folytatott politika. A változtatásokat a nyertes koalíció liberális oktatási minisztere, Magyar Bálint hajtotta keresztül az apparátuson.

Melyek voltak ennek főbb elemei?

1. Már 2002-ben bekerült a közoktatási törvénybe egy antidiszkriminációs passzus.

2. Az oktatási tárcánál létrehozták a hátrányos helyzetű és roma gyermekek miniszteri biztosának funkcióját; a biztos joga és feladata volt minden törvény- és rendelettervezetet véleményezni. Jóváhagyása nélkül azokat nem fogadhatták el.

3. 2003-ban megszületett az egyenlő bánásmódról szóló törvény. Ennek alapján jött létre az Egyenlő Bánásmód Hatóság.

4. 2004-ben létrehozták az Országos Integrációs Hálózatot, amelynek feladata volt az integrált oktatás elősegítése, továbbá a hátrányos helyzetű diákok támogatása, tanáraik felkészítése.

5. Bevezették az integrációs normatívát, melynek keretében gyermekenként 50 ezer forintot biztosítottak a cigány és hátrányos helyzetű gyerekek integrált oktatására. Ennek nagyságrendjét jól tükrözi, hogy az összeg a teljes normatíva mintegy ötödét tette ki.

6. Az elindított „Utolsó padból” program az indokolatlanul „enyhén értelmi fogyatékossá” nyilvánított, többnyire hátrányos helyzetű és roma diákokat volt hivatva visszahelyezni a mainstream oktatásba.

7. A 2004-ben elinduló „Útravaló” program évente 18 ezer hátrányos helyzetű diáknak és 3 ezer mentorának juttatott ösztöndíjat.

8. 2005-ben törvényt hoztak arról, hogy a beiskolázásoknál az iskolai körzethatáron túlról jelentkezők közül először a hátrányos helyzetűeket kelljen felvenni.

9. S végezetül: tudatosan figyeltek arra, hogy minden egyéb reformlépés vagy intézkedés ne növelje, hanem csökkentse az esélyegyenlőtlenséget. A 2006-tól rendelkezésre álló éves adatok már a szegregáció mértékének csökkenését jelezték.

Épp itt az ideje tehát, hogy összemérjük, mit is tett a jelenlegi kormány romaügyekben, s szóljunk néhány méltató szót, ha intézkedéseinek valóban volt és van foganatja.

A kormány az uniós elnökségre (2011. január–június) meghirdette a maga „Nemzeti Roma Stratégiá”-ját. Hogy közben ezt úgy állította be, mint egyedülálló dokumentumot, melyre nemcsak Kelet-Európában nincs példa, de sehol az unió területén, azt az előzmények tükrében joggal valótlanságnak nevezhetjük. Nagyobb baj, hogy a stratégiának konkrét tartalma nincs, leszámítva az abba beemelt megállapodást, amelyet Orbán Viktor és Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke még 2010-ben kötött. Ennek főbb pontjai:

1. 1000 roma nő képzése – a megvalósítás csúszik, tavaly őszig körülbelül 300 nőt vontak csak be a programba.

2. 5000 roma nő egészségügyi szűrése – a program 2012 végéig még el sem indult.

3. 20 ezer új munkahely teremtése kifejezetten romáknak – ez a program ugyan elindult, de nagy része közmunkát jelent; jellemző, hogy ha valaki egymás után többször jut közmunkához, azt a statisztikában külön-külön személyként jelenítik meg, így javítva a mutatókat, ám a meghirdetett húszezer munkahelytől még így is nagyon messze vannak.

A kormány külön intézetet állított fel, amely javarészt az Emberi Erőforrások Minisztériumán (Emmi) belül létező, de gyakorlatilag működésképtelen és inkompetens vezetésű államtitkárság feladatait látná el (Türr István Képző- és Kutató Intézet). Tavaly mintegy 450 millió volt a központ költségvetése, ami a képzések és programok megszervezéséhez nyilvánvalóan túl kevésnek bizonyult, hisz azt javarészt az intézmény működése emésztette fel.

A beindított programok sorsát illetően sem lehetünk túlzottan optimisták:

1. Az „Útravaló” ösztöndíjprogram – amely a 2004/2005-ös tanévben még 2 milliárd volt – csak egy közel egymilliárd forintos alappal folytatódik a Fidesz-kormányzás alatt. Ez diákonként havi 5-8 ezer forintot jelent, szigorú kritériumok alapján. Nagy igény lenne rá, de a program több hónapos csúszásban van. A szakközépiskolásoknak tavaly szeptemberben kellett volna folyósítani az összegeket, de a teljesítés – a költségvetési megszorítások miatt – átcsúszott idénre. Viszont – jelzik szakértők – a kilátásba helyezett újabb megszorítások miatt semmi garancia sincs rá, hogy a program ezen része idén egyáltalán elindulhatna.

2. A minisztériumban létezett egy 300 milliós alap az egyedi támogatások finanszírozására. Ám ahelyett, hogy a meghirdetett célokhoz rendelték volna a forrást, az teljes egészében az egyházakhoz került, a továbbiakban ezek döntenek a felhasználásáról.

3. Balog Zoltán minisztériumának legjelentősebb vonatkozó vállalkozása az úgynevezett Roma Szakkollégiumi Program. Az Emmi még 2011-ben megállapodást kötött a négy nagy egyházzal, összesen öt szakkollégium finanszírozásáról (Budapest, Szeged, Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen); az uniós Támop 1.1.4 program keretében több mint egymilliárd forintra lehetett pályázni. A megvalósítást végig szemmel tartó miniszter úgy gondolta, hogy ezt az összeget az említett öt szakkollégium könnyen elnyeri majd, de a forrásra mások, nem egyházi intézmények is pályáztak, ráadásul többen közülük sokkal jobb pályázatot adtak be, mint az egyháziak. Szakmai berkekben azóta is tartja magát az értesülés, hogy a döntés végül nem szakmai szempontok alapján született meg. Az öt egyházi szakkollégium mindegyike végül csak úgy nyerhetett, hogy egyébként kvalitásos, magas pontszámú civil pályázókat (pl. Gyöngyöst, Szolnokot) egyszerűen „kiejtettek”.

*

A fentieket számba véve és párhuzamot vonva az „elmúlt nyolc év”, valamint az „eltelt három év” között, megint csak azzal a populizmussal szembesülünk, ami az Orbán-kormány valamennyi célját irányítja, eszközeit pedig vállalhatatlanná teszi. Romastratégiájuk – miként a többi „stratégia” is – a kettős beszéd példatára. Vonatkozó oktatáspolitikájukban az esélyegyenlőségről szóló elvek az esélyegyenlőtlenséget szolgáló intézkedésekkel párosulnak:

1. A tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 éve szállították le.

2. Az alsó osztályokban felszámolták a buktatás tilalmát.

3. Elrendelték, hogy aki 15 éves korára nem képes elvégezni a nyolc osztályt, azt az általános iskolából kötelezően ki kell rakni.

4. Megszűnik a szakiskoláknak az a kötelezettsége, hogy a 8. általános után az érettségit nyújtó középiskolákba felvételt nem nyerő diákokat befogadják.

5. Gyakorlatilag felszámolják a nyelvi előkészítő évfolyamokat.

6. A szakközépiskolában csökkentik, a szakiskolákban pedig szinte teljesen elsorvasztják a közismereti tárgyak oktatását, s ezzel zsákutcás iskolatípusokká alakítják át azokat.

7. Az érettségihez jutók arányát radikálisan csökkenteni kívánják.

Mind-mind olyan általános érvényű rendelkezés, amely tényleg diszkriminációmentesen hozza lehetetlen helyzetbe a következő generációk számos tagját, ám azokat, akik a társadalom peremén kényszerülnek élni, maradéktalanul, brutálisan, végzetesen taszítja a mélybe, főként a romákat.

A konkrét programok szintjén pedig érzékletes példa az, amit Felcsuti Péter ugyanitt megírt: Megvonnak minden támogatást a mélyszegénységben élők (elsősorban romák) önfoglalkoztatóvá válását fedezetlen hitellel és mentorálással segítő Kiútprogramtól.

Lehet, hogy az uniónak felkínált és széles körben népszerűsített stratégia tulajdonképpen „európai”, de amit Magyarországon megvalósítanak belőle, az nem más, mint – Trencsényi László szavaival élve – „Taigetosz-terv”.

A hangzatos stratégiák és a nyomukban járó alantas intézkedések közötti égbekiáltó ellentét a jelek szerint a Fidesznek és a kormánynak a legcsekélyebb mértékben sem okoz lelkiismereti vagy intellektuális problémát. Kevesebb mint egy hónappal azt követően, hogy Balog miniszter Berlinben nem titkolt büszkeséggel ajánlotta Európa figyelmébe a magyar jobboldal romastratégiáját, pártjának egyik alapítója, ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa, a Békemenet főszervezője a következőket bírta papírra vetni:

„…a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak... Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!

Nos, ez a Fidesz valódi romastratégiája. Megérné ezt is Európa elé tárni.

szerző
Ara-Kovács Attila
publikálva
2013. jan. 07., 11:50
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 dollár
    dollár
    2013. január 10., csütörtök 11:34
    Én olyan szempontból nézem Bayer Zsoltot, hogy közíróként egyszerűen szar.
    Számomra olvashatatlan,a stílusa, egyedinek gondolt jelzői, metaforái, mondatfűzése,baromságai kifejezetten idegesítőek.
    "...tagolatlan hangok törnek elő...koponyájából..." Mi ez az ökörség?
    "Az állatok meg ne legyenek." - itt a másik, pedig csak pár mondat az idézet.
  2. 2
    2013. január 08., kedd 21:26
    Az Istenért ki ne zárják !!! Oda való ! (Balog páter keblére.)
  3. 1
    2013. január 07., hétfő 12:19
    Bayer Zsolt képtelen bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

Ara-Kovács Attila

„A gonosz győzelmének záloga, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit.” – E. Burke

Ara-Kovács Attila
Szerző adatlapja
Összes blog Itt

Blog

még több Blog...