Para

Kovács Imre: Én

  • 1997. március 11.

Egotrip

Másnaposan nem nagyon érdemes a lakásban maradni, sötét és kietlen, arról nem is beszélve, hogy akkora svábbogarak grasszálnak a konyhában, mint egy Juhász Ferenc-kötet, ilyenkor legjobb a Nagycsarnokban lófrálni, rögtön a bejáratnál meg lehet venni az újságot, aztán végig a zöldségesek előtt a bal oldali sávban, vagy egyből föl a mozgólépcsőn a lángossütőig, mert ott vannak székek meg asztal, és az Unicum 120 forint, a korsó pedig 85, ami elég békebeli. Innen lelátni, meg persze fel a tetőszerkezetre, ami egy csoda, mindig arról álmodozom, milyen jó lenne ott fent kialakítani egy kis zugot, valami lakást, és fotelből bámulni a vásárlókat meg az egész forgatagot, éjjel pedig végtelen csönd és dunai szél. Visszatérő kép, már egészen kicsi koromtól kezdve szeretnék a Vásárcsarnok tetőszerkezetében lakni, csak mindig elfelejtem megkérdezni erről az analitikusomat, azóta meg nem is erőltetem, amióta rajtakaptam, hogy fagyott brokkolival veri a gyerekeit. Ezzel a kicsiszolt kis gondolatsorral jól elmegy fél óra, néha még több is, közben megmelegszik a sör, alig változnak a szereplők, illetve változnak, de ugyanolyanok jönnek a helyükre. A középső hídon érdemes továbbmenni, népművészet, ködmönök és faragott sakkfigurák, aztán le a húsosok között végig a hátsó kapuig, kutyakaja meg virágok, még egy szinttel lejjebb halak és fűszerek, közben azon gondolkozom, hogy legfőbb ideje áttérni a derékszíjról a nadrágtartóra mind praktikus, mind esztétikai okokból, valószínűleg látszik az arcomon a feszült figyelem, mert a tehenes alsónadrágokat áruló hölgy csak a szemével figyelmeztet, hogy hamarosan át fogok esni a pultján, fegyelmezett és megértő, munkája tette ilyenné, tehenes alsónadrágokat árulni egész embert követelő feladat, bocs, mondom, bocs, elmegyek a Reggelizőnek nevezett kifőzde előtt, ahol ujgur önkormányzati képviselő eteti családját káposztás bablevessel.

Másnaposan nem nagyon érdemes a lakásban maradni, sötét és kietlen, arról nem is beszélve, hogy akkora svábbogarak grasszálnak a konyhában, mint egy Juhász Ferenc-kötet, ilyenkor legjobb a Nagycsarnokban lófrálni, rögtön a bejáratnál meg lehet venni az újságot, aztán végig a zöldségesek előtt a bal oldali sávban, vagy egyből föl a mozgólépcsőn a lángossütőig, mert ott vannak székek meg asztal, és az Unicum 120 forint, a korsó pedig 85, ami elég békebeli. Innen lelátni, meg persze fel a tetőszerkezetre, ami egy csoda, mindig arról álmodozom, milyen jó lenne ott fent kialakítani egy kis zugot, valami lakást, és fotelből bámulni a vásárlókat meg az egész forgatagot, éjjel pedig végtelen csönd és dunai szél. Visszatérő kép, már egészen kicsi koromtól kezdve szeretnék a Vásárcsarnok tetőszerkezetében lakni, csak mindig elfelejtem megkérdezni erről az analitikusomat, azóta meg nem is erőltetem, amióta rajtakaptam, hogy fagyott brokkolival veri a gyerekeit. Ezzel a kicsiszolt kis gondolatsorral jól elmegy fél óra, néha még több is, közben megmelegszik a sör, alig változnak a szereplők, illetve változnak, de ugyanolyanok jönnek a helyükre. A középső hídon érdemes továbbmenni, népművészet, ködmönök és faragott sakkfigurák, aztán le a húsosok között végig a hátsó kapuig, kutyakaja meg virágok, még egy szinttel lejjebb halak és fűszerek, közben azon gondolkozom, hogy legfőbb ideje áttérni a derékszíjról a nadrágtartóra mind praktikus, mind esztétikai okokból, valószínűleg látszik az arcomon a feszült figyelem, mert a tehenes alsónadrágokat áruló hölgy csak a szemével figyelmeztet, hogy hamarosan át fogok esni a pultján, fegyelmezett és megértő, munkája tette ilyenné, tehenes alsónadrágokat árulni egész embert követelő feladat, bocs, mondom, bocs, elmegyek a Reggelizőnek nevezett kifőzde előtt, ahol ujgur önkormányzati képviselő eteti családját káposztás bablevessel.

Ilyentájt szokott felcsipogni oldalamon a szerkezet, rajta a hol a francba vagy már két órája? kód, én meg gyorsan megveszem a krumplit, aztán teljesen szabálytalanul átkelek a Vámház körúton, ami hosszú távon semmi jóra nem vezet.

Figyelmébe ajánljuk

A hazai próféta

  • - turcsányi -

Van egy jelenet James Clavell 1975-ben publikált regényének tévéváltozatában: a nagyúr táncol.

Apád, anyád idejöjjön!

Amikor 1976-ban megjelent az eredeti Ómen-film (az azóta tetemes hosszúságúra nyúlt széria első installációja), az mind témaválasztását, mind megvalósítását tekintve tisztes elismerést és közben jeles közönségsikert aratott.

A „titkosegyetem”

  • Földényi F. László

Nevek a szereplőlistáról: Dr. Bódis József, Dr. Horváth Zita, Dr. Palkovics László, Dr. Pavlik Lívia, Dr. Szarka Gábor, és a többi doktor, meg a kancellárok, a miniszterek, az államtitkárok, az államtitkárok helyettesei, meg a helyettesek helyettesei… Upor László könyvéből néznek ki az olvasóra.

A szédülésig

  • Pálos György

A szerző e kisregény megjelenése idején, 2021-ben már befutott író, megkerülhetetlen irodalmárnak számít Katalóniában, és talán a világban is. Katalán identitása is közismert, ami szintén hozzájárul helyi nimbuszához.

Gender a manézsban

A férfi és női szerepkör átalakulása lerágott csont, olyannyira, hogy a nemek szerepkörének egyik legmeghatározóbb új kihívása az, hogy újra és újra meg kell hallgatnunk az átalakulásukról szóló históriát. Nagyon nehéz olyan irányból közelíteni meg a témát, amely (legalább az egyik nemnél) ne szemforgatásba vagy köldöknézegetésbe torkollna.

Teljes elsötétítés

Jánd falujának és az ország 4113. sz. útjának a szélére a korábbi „Isten hozott” vagy valami hasonló szöveget mutató tábla helyére kiraktak egy újat, amelyre ékes külföldi nyelven a következőket pingálták: „No Migration, No Gender, No War” – számolt be az ATV híradója.

Ki vannak fizetve

A múlt kedden jelentette be Magyar Péter, hogy péntek délutánra tüntetést szervez a Belügyminisztérium elé, s azon a kormány lemondását fogja követelni, amiért máig nem kért bocsánatot a bicskei gyermekotthonban elkövetett pedofil bűncselekmények áldoza­taitól.

„Egy névtelen feljelentés miatt”

2021. február 5-én hajnalban rájuk tört a rendőrség, ezután döntöttek úgy a férjével, Szász János rendezővel, hogy Amerikába költöznek. Semmijük sem volt, mindent maguk mögött hagytak. Harminc év színészi pályafutás után egy idegen országban talált új hivatást.

Csak nyelvében élne

  • Domány András

Śląsk lengyelül, Schlesien németül, Slezsko csehül, Ślůnsk sziléziai nyelven – Lengyelország délnyugati csücskének nem csak a múltja hányatott, a jelene sem könnyű. A helyi, alapvetően lengyel tudatú kisebbség és annak nyelve körüli, több évtizedes vita újraéled, mert a szejm regionális nyelvvé nyilvánította a sziléziait. Kaczyński hülyéinek több se kellett.

Lehetnénk barátok

„Pedig barátok is lehettünk volna!” – viccelt pénzügyes kollégánk, és mindenki nevetett. A busz kikanyarodott a repülőtéri útra. A nagyjából harmincfős küldöttség, amelyben ott volt az összes minisztérium európai ügyekért felelős vezetője, elindult haza. Fáradtak voltunk, de bizakodók.