Csak magyar cigányokat ne! – Betiltott filmek a CineFesten

Film

Politikai konfliktusok elkerülése miatt, biztonsági okokból, vagy egyszerűen csak szakmai megfontolásból nem lehet roma tematikájú film a CineFesten. A DunaDOCK műhely kiszáll, a CineFest magyarázkodik.

Betiltották a cigány témájú filmeket a Jameson CineFest–Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, ezért a DunaDOCK filmesműhely szeptemberben nem tartja meg MasterClass programját, amelyre idén is szakmai kritériumok alapján válogattak nemzetközileg elismert külföldi és magyar dokumentumfilmeket. „Legnagyobb meglepetésünkre kiderült, hogy a CineFest csak akkor tud helyet adni szakmai programunknak, ha abban – terveinkkel ellentétben – nem szerepel magyarországi roma témájú film, vagy ha mégis, akkor az érintett filmek címe, tartalma és alkotóik nem lehetnek feltüntetve a fesztivál hivatalos programjában és semmilyen egyéb nyilvános fórumon” – tudatta közleményében a DunaDOCK csapata, Böjte Ágnes, Groó Diana, Trencsényi Klára és Ugrin Julianna.

A CineFest vezetősége azzal indokolta döntését, hogy a filmfesztivált idén az önkormányzati választások előtt rendezik, „így a politikai konfliktusok elkerülése végett, és biztonsági okokból nem vállalnak semmilyen magyarországi roma témájú filmvetítést, sőt a szokásos roma programjukat sem tartják meg”. Ezen állításokat szerdán Bíró Tibor, a filmfesztivál igazgatója több médiumnak is cáfolta, azonban tegnap már nem volt hajlandó kérésünkre megtenni ugyanezt, elmondása szerint egy MTI-közleményben adnak hírt a CineFestet érintő kényes kérdésről. Bíró a Népszabadságnak kategorikusan cáfolta a DunaDOCK közleményében megjelenteket, felidézte, hogy idén is tárgyaltak a DunaDOCK csapatával, de nem tudtak megegyezni a workshop tematikájáról.

false

A fesztiváligazgató azt kérte, hogy csak olyan roma tematikájú filmet hozzanak, ami aktuális, illetve pozitív hangvételű – ezzel harcolva a régióban különösen erős negatív cigánykép ellen, s mindez igazodjon a fesztivál hét éve tartó Roma-Kép programjához, amelynek keretében idén is öt, miskolci romákról készült portréfilmet vetítenek majd le. Mindebből az derül ki, hogy a programba kerülő, roma tematikájú film akkor „megfelelő”, ha elég pozitív hangvételű, tán kellőképpen vidám is, de feltételezzük, az se baj, ha esetleg zenés…

A DunaDOCK csapata ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, ezért az egyeztetések során elhangzottak miatt – amelyen a fesztiváligazgatón kívül részt vett Madaras Péter programigazgató is, s együttesen kifogásoltak konkrétan két roma témájú filmet – úgy döntöttek, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a CineFesten való részvételt. A DunaDOCK programjában 6 film szerepelt volna: 4 külföldi, amelyek között van spanyol, izraeli és lengyel is, ezek egyike sem romatémájú, és 2 magyar, egy klasszikus, Schiffer Pál Cséplő Gyuri (1978) című filmje, a másik pedig „egy nemzetközi fesztiválokat megjárt, friss dokumentumfilm”, amely információink szerint és kizárásos alapon (is) csak a Hajdú Eszter rendezte Ítélet Magyarországon lehetett volna.

E kettő történetesen roma témájú, és ha csak az utóbbi napok történéseit nézzük, nem csoda, hogy a filmfesztivál, ha tehetné, védőburkot vonna maga köré. Előbb a roma holokauszt emléknapján mondta Balog Zoltán, hogy Magyarországról nem deportáltak cigányokat, csak Ausztriából, Miskolcon pedig megkezdődtek a számozott utca – főként cigány – lakóinak kitelepítései, többek között a futballstadion építési munkálatai miatt, ugyanis kell a hely a parkolónak. Ráadásul a névadó whiskeymárka mellett a fesztivál fő támogatója a Balog vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Magyar Nemzeti Filmalap – amely a DunaDOCKnak is 3 millió forint támogatást nyújtott –, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és Miskolc polgármesteri hivatala.

„A négy külföldinél semmi baj nem merült fel, de a két roma tematikájúra rá lett mutatva, hogy ezek nem felelnek meg, mert magyarországi roma témájúak. Amikor azt kérdeztük, hogy mi van, ha a külföldi filmek között is van roma témájú, azt a választ kaptuk, hogy azok lehetnek, csak a magyar nem. Erre nem tudok mit mondani, tényleg nincs is mit ezen ragozni – mondta Groó Diana, a DunaDOCK egyik tagja. – Nevetséges, hogy a mi roma programunkról meg az ő roma programjukról esik szó. Kikérjük magunknak, ugyanis a DunaDOCK nem roma program, hanem egy szakmai műhely, ahol nem etnikai tartalom alapján válogatjuk a vetíteni kívánt filmeket, hanem kizárólag szakmai alapon. Workshopról meg vetítésről beszélnek, pedig a MasterClass lényege, hogy filmeket vetítünk, amelyek alkotóit meghívjuk, a vendégek pedig előadást tartanak szakmai szempontok alapján.”

A DunaDOCK szerint személyes sérelmekről szó sincs, etikai kérdésről viszont annál inkább. Ezt bizonyítja (talán) az is, hogy mindeközben megkezdődött a fesztivál személyenkénti bojkottja, Vodál Vera, a CineFest kisjátékfilmes előzsűrijének tagja tette közzé nyilatkozatát, amelyben tudatja, hogy „a DunaDOCK szakmai programja kapcsán kialakult helyzet miatt nem tartok igényt az előzsűrizésért felajánlott honoráriumra, és nem kívánok részt venni a 2014-es CineFesten, továbbá minden ismerősömet a fesztivál bojkottjára buzdítom. Legalábbis azokat, akik hisznek az – Európai Unió Média Programja (a fesztivál egyik fő támogatója) által is képviselt – európai normákban és értékekben, továbbá a szakmai alapon történő kultúrafinanszírozásban.” Sőt már a Magyar Filmművészek Szövetsége is hangot adott nemtetszésének:

„A leghatározottabban tiltakozunk a rasszista, kirekesztő alapú politikai cenzúra ellen, szolidaritásunkat fejezzük ki a DunaDOCK-ot szervező fiatal kollégáinkkal, és erre szólítjuk fel a Jameson CineFest programjaiba meghívott magyar és külföldi filmeseket is.”

Közben persze a CineFest is észbe kapott, és visszautasította a rasszista vádakat. „Nem érzünk lelkiismeret-furdalást azért, mert nem hallgattunk, de nagyon sajnáljuk, mert a DunaDOCK összes tagja nagyon szerette ezt a fesztivált. Mi hisszük, hogy a dokumentumfilm olyan médium, amely segíti az egymás iránti empátiát, és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy független filmes szakmai program szabadságát korlátozhatja az aktuálpolitika” – mondta Groó Diana. Talán nem ártana, ha a CineFest szervezői is tüzetesen átgondolnák, miért is csinálják ezt az egészet.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?