Film

Hétszer lenn, nyolcszor fenn

Film

"Ilyen az élet: hétszer lenn, nyolcszor fenn" - mondja állítólag egy japán közmondás, és mondja Xabi Molia is a filmjével. AHétszer lenn ugyanis szakít a bűbájos, naiv francia romantikával, és helyette a valóság hullámvasútján fel-le utazó nő történetét meséli el.

Egyszerűen, közhelyeket kerülve, és életszagúan.

Elsa (Julie Gayet) élete ugyanis korántsem olyan, amit ideálisnak nevezhetnénk - vagy éppen kiugróan szürreálisnak: se a család-gyerek-karrier-otthon boldogító mesterkombinációja, se nagy katasztrófák, hirtelen haláleset vagy gyógyíthatatlan betegség nem látható. Átlagos, válás utáni nőt kapunk, aki állásinterjúról állásinterjúra, albérletből albérletbe vándorol, míg aztán tető sem marad a feje fölött. Nem látjuk, mi vezetett Elsa kisiklásához, de azt annál inkább, hogy a lejtő után mindig jön még egy. S nem tudjuk meg azt sem, miért kell felállni folyton, de Elsa minden bukás után megy tovább, küzd - és feltehetően bízva bízik. Hiába találkozik ráadásul a hozzá hasonló sorsú Matthieu-vel (Denis Podalydes), a romantikus szál némi keserédes humort igen, de boldogságot és hurráoptimizmust nem hoz. Molia ügyesen szálazott, novellisztikus történetdarabkákon keresztül, tiszta, egyszerű képekkel dolgozva mutatja meg a szétesett családot, a munkanélküliség és a hajléktalanság szürke pillanatait és a folytonos, sziszifuszi küzdelmet a kitörésért. Nem akar nagy igazságokat belénk sulykolni, csupán rámutatni valamire. Csendesen és szerényen. S végül azért hagy nekünk egy csipetnyi optimizmust: épp csak annyit, amennyi a túléléshez kell.

Forgalmazza az Anjou Lafayette


Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?