Animációs film

Rendkívüli mesék

Film

Raul Garcia, aki egészen konvencionális Disney-rajzfilmek animátora is volt (például Pocahontas, Tarzan, Oroszlánkirály, Herkules, Aladdin), most egy különleges Edgar Allan Poe-antológia rendezőjeként hallat magáról újra (Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban, Az áruló szív, A kút és az inga, Az Usher-ház vége, A vörös halál álarca – mind különböző animátorok munkája). Minden történetet egy horrorhérosz mesél el: Christopher Lee, Guillermo del Toro, Lugosi Béla archív felvételről, Ju­lian Sands, Roger Corman, innen már tényleg csak Lédererné hiányzik.

A filmantológiák egyik lehetséges veszélye az egyenetlenség: Garcia sem ússza meg. Az egyes etűdök túl rövidek ahhoz, hogy igazán beszippantsanak, ráadásul annyira eltérő a stílusuk, hogy nehéz áthangolódni egyikről a másikra. Az antológia keretes szerkezettel dolgozik, mely összekapcsolja az egyes kisfilmeket: Poe holló formájában a Halállal beszélget egy sírkertben, felidézve visszatérő témáit és az elfeledéstől való félelmét – jobb helyeken ezt nevezik kulisszahasogatásnak.

A filmetűdök viszont mind ügyesek (Az Usher-ház vége Tim Burton animációs stílusát, Az áruló szív Frank Miller rajzait, a M. Valdemar pedig az 50-es évek amerikai képregényeit idézi), és néhol egészen experimentális jeleket mutatnak. Mivel rövidek, bölcsen nem a történetmesélésre, hanem az atmoszférateremtésre koncentrálnak, illetve Poe stílusának lehetőleg minél egyénibb rekonstruálására. Sergio de la Puente zenéje jó aláfestés ehhez az egyenetlen, de hipnotikus gyűjteményhez.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?