Orbán a magánéletével tetszeleg – Vallási okokból szabad a szegregáció, ámen

  • narancs.hu
  • 2015. április 23.

Hírnarancs

Orbán Viktor bulvárban utazik. Ha vallásról van szó, bármit szabad, szegregálni is. Újabb fejezet a tüntetések kísérte oktatási reformban, ma a rektori konferencia adta be a derekát. És (talán) megmenekült a 20 éve itt élő, törekvő kurd család a kiutasítástól. Csalósak a csütörtöki hírek.

A miniszterelnök és a porszívó esete

Orbán Viktor eladja magát. Most épp a Story magazinban mosakodik, illetve kellemesnek tűnő hangnemben, amolyan egyszerű ember kinézetét adva enged egy kis betekintést normálisnak titulált életébe. Mindehhez ezúttal családja is asszisztál, személy szerint a felesége, a legbefolyásosabb nőnek választott Lévai Anikó, aki amellett, hogy őszintén bevallotta, van úgy, hogy agyon tudná csapni Orbánt, férjével együtt arról is vall: Orbán a mai napig nem tudja, hol van a lakásban a porszívó, szerinte egyetlen férfi sem beszél szívesen arról, hogy szokott-e sírni. De bizony előfordulnak olyan események, hogy igen. Gyerekként őt is szigorúan fogták a szülei, és a szülei példája „élénken él” benne, ő is hasonlóan fogja a gyerekeit. Fiának, Gáspárnak, „néha le kell törni a szarvát”. Orbán nem tartja magát sem különlegesnek, sem tévedhetetlennek. De annak a romlott embernek sem, amelynek szerinte a politikai ellenfelei próbálják beállítani, neki nem szerepei, hanem feladatai vannak. A kormányfő szerint idősebb korára jött rá arra, amit fiatalon még nem tudott: vannak dolgok, amiket nem tud befolyásolni. Egy nap sem alszik négy óránál többet, nyugodt és kiegyensúlyozott, de „a politika viharait sajnos a család is megérzi”.

false

Lévai Anikó pedig büszke arra, hogy kun vére van. Ezért konok.

Öt gyerekük közül háromnak mongolfolt volt a hátán, amikor megszületett. Tehát kunok ők is, pontosan tudja, kiben bízhat meg. Orbán szerinte nagyon jó apa, és jól bánik a gyerekekkel. „Ami nem is csoda, hiszen Viktor a tudást szintetizálja.” Ha Orbánt valami nem érdekli, akkor egyszerűen elengedi a füle mellett. Van úgy, hogy agyon tudná csapni Orbánt. De a férje szerinte mindig tökéletesen megérzi ezt a pillanatot, és „ilyenkor visszavonul”. Ritkán kéri ki Orbán a tanácsát politikai ügyekben, de ez így is van jól.

Szabad a szegregáció!

Precedensértékű döntést hozott a Kúria szerdán a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében, amelynek fenntartóját szegregáció miatt perelték be. A bíróság felülírta az elsőfokú ítéletet, amely szerint Nyíregyháza önkormányzatát és a Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét az első fokon eljáró nyíregyházi bíróság a Huszár-telepi iskola ügyében elmarasztalta, amiért az iskolában jogellenesen, származásuk alapján különítik el a gyerekeket. A bíróság kötelezte az önkormányzatot és az egyházat a jogellenes magatartás megszüntetésére. Ehhez képest a Kúria kimondta, hogy az egyházi iskola nem gyakorol jogellenes elkülönítést, mert vallási nevelést folytat, és mert a telepi szülők szabad döntésük alapján járatják oda a gyerekeiket. A jogvédők szerint a bíróság most áldását adta a vallási alapú iskolai szegregációra.

Trollkormány – Tesztelik az oktatást

Ma délelőtt 11 óra körül értesítette az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkársága azon egyetemeket, amelyeket érinthet a nemzetközi tanulmányok szak megszüntetése, hogy 14 óráig el kell készíteniük egy szakstruktúrát arról, hogyan képzelik el a nemzetközi tanulmányok szak megújítását. Azaz összesen három órájuk volt egy többéves képzés teljes áttervezésére. A rektori konferencia szakbizottsága összeült csütörtökön, és engedve a kormány játékának, pár órát hagyott arra a nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó szakembereknek, hogy összeállítsák, miként kellene megújítani a képzést anélkül, hogy az oktatók ismernék a korábbi kritikákat.

false

 

Fotó: Ne szűnjön meg az ELTE TÁTK/Facebook

A „szakok sorsáról nem lehet pár óra alatt dönteni, kormányzati követeléseket elvtelenül elfogadni” – írta a Ne szűnjön meg az ELTE TÁTK Facebook-csoport, amely akciózott is a rektori konferencia szakbizottsága előtt, mert elutasítják a háttéralkukat és követelik az átlátható döntéshozatalt.

Maradhat a kurd család – győztek a gyerekek

Hatályon kívül helyezték ma a Kaya család kiutasítását. „Mégsem annyira egyszerű kidobni Magyarországról egy szorgalmas, törekvő kurd családot” – írta a Magyar Helsinki Bizottság a Facebook-oldalán. A 20 éve itt élő és dolgozó törökországi férfit a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) tavaly utasította ki, mert szerinte tartózkodási engedélyre Kaya nem jogosult; a ferfinak feleségével és három gyerekével kellett volna innen elmennie.

false

Mai döntésével azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a BÁH határozatát mint „felülvizsgálatra alkalmatlan” döntést. A hivatal ugyanis nem tisztázta az elemi tényállást, és nem tett eleget indoklási kötelezettségének sem – számolt be a történtekről Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

A mai ítélet több tekintetben is kedvező fordulatot jelent, mert vélhetőleg a három gyerek kiutasításának felülvizsgálatára is hatással lesz. A három gyerek közül a két kisebb Magyarországon született, a legidősebb pedig egyéves kora óta él itt. A 18 éves Kaya Elif osztálytársai megható módon, egyenként kézzel írott leveleket juttattak el a bíróságnak, amelyben kérték, hogy ne utasítsák ki a lányt és családját Magyarországról, mert nagyon szeretik őt, és el sem tudják képzelni Elif nélkül az életüket. A gyerekeket érintő tárgyalás során a bíró kijelentette, bevárja, milyen döntés születik a szülők ügyében, annak ismeretében dönt majd. A Helsinki Bizottság szerint az is kedvező, hogy a megismételt eljárásra utasított BÁH-nak újra meg kell vizsgálnia a tartózkodási engedély iránti kérelmüket is, amelyben tavalyhoz képest pozitív változás történt: Kaya Turan és felesége már nem egy bedöglött vállalkozás tulajdonosaként, hanem munkavállalóként kér tartózkodási engedélyt.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?