tévéSmaci

Kecskestanicli

  • tévésmaci
  • 2018. november 18.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché eladták a farkasokat, mindenki pezsgőt bontott odafent. Erre aztán nem számítottak! Ki vesz ma farkast? – ez volt az általános vélekedés. Mint az köztudomású, a környező országok jól állnak farkassal, mondhatni, farkassal fűtenek, de ebben néhol van egy kis csalás is, a Szovjetunióban a farakást is farkasnak hívják, nem is annyira nyelvészeti, mint politikai okokból, ám ennek sincsen nagy jelentősége, mert a ruszkik már az első tárgyaláson kijelentették, nem vesznek farkast. S farakást sem. Később ezt az álláspontot az egész KGST magáévá tette, amiben ugyancsak a nagy vörös testvér kezét sejtette mindenki. Ekkor küldtek fentről Sztupáért és Trochéért, akik meglepőt húztak: szakembereket telepítettek minden határszakaszra, hogy az összes lehetséges eszköz felhasználásával igyekezzenek farkasokat átcsalni hazánkba – mi ugyanis elég szarul álltunk farkasból. Csak az állatkert kiérdemesült példányait, s a Fővárosi Nagycirkusz 3 bukott artistáját akartuk elpasszolni (sakkozó farkasok, micsoda baromság, nem csoda, hogy megbuktak, kettő schnell partikat játszott, a harmadik meg trágár megjegyzésekkel kibicelt nekik, ez volt a nagy szám, a Három Vörös Wolficsek). Nem is kértünk volna értük devizát, a szovjet partnernek ugye eleve farakásokért ajánlottuk fel, de így sem kellettek. Először mindenki hüledezve nézte, hogy mit csinál Sztupa és Troché, s ez később sem változott. Legjobban a szerb határnál letámasztott képviselőjük teljesített, aki fennhangon részleteket olvasott fel az Alapfokú sertéstenyésztés c. tankönyvi segédletből, minek hallatán tömegével tört át az ordas a Fruška Gorából. De dicséretesen teljesített a többi megbízott is. Így aztán farkashegyekkel jelentkeztünk a világpiacon, s a pompás példányok tömegében simán túladtunk a városligeti kripliken is. Az elején kibontott pezsgő sajna szovjet volt, farakásért vettük az Ecserin. Nem érte meg.

Pénteken (19-én) este 21.40-kor odaülünk az HBO elé, s megnézzük a Lovagregényt, mely filmműnek a főcíme alatt a Queen híres dalára („Buddy you’re a boy make a big noise / Playin’ in the street gonna be a big man some day” satöbbi) rázzák a seggüket a lovagok és paripáik. Emlékeznek az Ivanhoe című brit tévésorozatra, melyben Roger Moore dolgozott? Na, az is lovagos volt, s az egyik epizódban egy bizonyos Sir Rufus sietett a segítségére. A Lovagregényben viszont Rufus Sewell szerepel; a világ legjobb színésze, s úgy tud dohányozni, mint egy isten. Micsoda marhaság, hogy lovagos filmekben nem dohányoznak. Éjjel egykor lesz egy spagettiwestern a Film Mánián, az a címe, hogy Golyó a tábornoknak. Jó, hogy nem Gólyatábor.

Szombaton este kilenckor a Film Café adja a kedvencemet: Marslakó a mostohám. Hát, mit nem adnék érte!

Vasárnap éjjel egy előtt a Cinemaxon Leszámolás Denverben, asszem’, ebben nem mosdik Treat Williams.

Kedden nagy nap virrad az HBO3-on, este elkezdik újra játszani a Deadwoodot, biztos abban bíznak, hogy majd most nem lövi le Vad Billt az a csávó, aki kétszer van benne a filmben.

Szerdán vigyázat! Már jön is a Deadwood második része!

Csütörtökön is haladunk rendületlen a San Francisco Cocksuckerek hadiösvényén! De lesz a Film Cafén Négy esküvő és egy temetés is. Ezek után hogyan is mondhatnám, hogy ne tévézzenek? Így: ne tévézzenek!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?