Tévé

Majdnem habos torta

Ide süss!

Interaktív

A kritikusnak csupán az epéje keserű, a szája ellenben édes, szóval egy cukrászműsor eleve a megszokottaknál jobb eséllyel indul nála.

Annál is inkább, hiszen az ilyen produkciók nemcsak a világ legártatlanabb műsorai (már amennyiben megfeledkezünk a vonatkozó népbetegség, a cukorbaj létezéséről), de rendszerint egy-két fokozattal őszintébbek is a sokévi televíziós átlagnál. Mert ha egyszer a szuflé összeesik, akkor azt onnantól képtelenség kidumálni, és itt a cukros-habos, sőt gejl végtermék is mindig csak az, ami: torta, sütemény vagy más édes tészta. Valódi és műdráma olykor természetesen ebben a zsánerben is akad, de hát még egy heveny lefolyású válság is micsoda békebeli kuglófillatot áraszt magából, ha tárgya a piskóta aljába lesüllyedt cseresznye vagy az összement vajkrém!

Az angolszász licenc, a The Great British Bake Off sütőformájából kikerült Ide süss! is felmutatja most ezeket a rokonszenves erényeket, mint arról a meglepő gyorsasággal lefutott első évad máris bizonyságot adott. A hazai tévés innovációban régóta élenjáró Viasat3 ezúttal is jó érzékkel választott és honosított, s kifejezetten gusztusos lett a műsor képi világa: mintha csak egy jobb cukrászda kirakatát bámulnánk hétköznap esténként. A versenyzők és a cukrászati alapanyagok is rendben vizsgáztak, hozták a tőlük elvárt izgalmakat: hol a fogak között sercegő, túl bőven adagolt kristálycukor, hol meg a menetrend szerinti időzavar mozgósította a tévénézői empátiát.

A műsor az ország legjobb amatőr cukrászát keresi (a jelek szerint nagyjából kéthetente rá is lelve erre a kivételes személyre), azonban úgy lehet, a zsűri összeállításához előbb talán meg kellett volna találni az ország legjobb amatőr színészeit. Az Ide süss! gyenge pontja ugyanis a két zsűritag következetesen mesterkélt, kényszeredett és feszült beszédmodora. Az extra hatásszünet minden egyes szó kimondása után, a kotta után leénekelhető, hipermozgalmas hanghordozás s általában az őszintétlen fontoskodás réme rendre ott kísért Baracskay Angéla és Szabadfi Szabolcs (lásd még: Szabi, a pék) megszólalásaiban. A fesztelenség hiánya pedig hitelteleníti az amúgy itt is törvényszerű és bocsánatos sulykolást, amely az egyik versenyző személyében „a vizuális gyereket”, a másikéban „a határozott nő” képviselőjét igyekszik fölmutatni.

A széria másik kulináris bloggere, a társműsorvezetővé megtett Sass Dani („a vagány gasztroarc”) már érezhetően oldottabb a zsűrinél, ha némiképp túl is kiabálja a szerepét. A természetes képernyős létezés illúzióját persze még így is szinte kizárólag a másik műsorgazda, Hajós András tudja megteremteni maga körül. Neki megint egyszer látványosan előnyére válik a jól körülhatárolt szerep: a humora rögvest felszabadultabb, az öniróniája pedig sokkal élvezetesebb, amint nem kell minden egyes percnek róla szólnia. S csodálatosképp rendszerint még a tárgyi megjegyzései is ülnek, midőn a barátságos műsorvezető bácsi szerepéből ki-kiszólva tesz egy-egy értékelő megjegyzést.

Persze igaz, az étkezés jószerint mindannyiunk szakterülete és tartósan kedves témája. Hiszen éppen ez az Ide süss! sikerének nyílt titka. Viktória piskótától egészen a cseresznyepálinkás minyonig jöhet bármi, a torkos tévénézőkre bizton lehet majd számítani!

Viasat3, április 6.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?