Gólem vagy Messiás?

szerző
Toronyi Zsuzsanna
publikálva
2016. dec. 04., 07:21
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A berlini Zsidó Múzeum (jmberlin.de) GOLEM című kiállításának egyik kiállított tárgya egy „Make America Great Again” feliratú fehér pamut baseball-sapka. Kortárs darab, kapható számos webshopban, de akár a Wallmartban is – mi teszi kiállítási tárggyá? Nem kevesebb, mint a társadalomkritikus kiállításairól ismert berlini múzeum azon véleménye, amivel az Egyesült Államok következő elnökét, Donald Trumpot az ember által teremtett, de végül teremtőjét és a világot is elpusztító szörnyek, a Gólemek közé sorolja. Elég sarkos állítás, élesen szemben azok véleményével, akik egyenesen a messiás előhírnökét látják benne, sőt rámutattak arra is, hogy Trump neve betűinek számértéke megegyezik a Messiás számértékével – nem folytatom, de világos, hogy Trump megjelenése igazolni látszik azt a népi bölcsességet, hogy egy bolond százat csinál. (Ez nem zsidó bölcsesség, hanem egyszerűen népi tapasztalat.)

A tény, hogy Donald Trump lehet az Egyesült Államok következő – egyes félig vicces mémek szerint az utolsó – elnöke, furcsa reménykedéssel tölti el mindazokat, akiket az elnökválasztással nagyjából egy időben lezajlott UNESCO határozat is sokkolt. Eszerint a zsidó népnek nincs történelmi kapcsolata Jeruzsálemmel, illetve a Templom heggyel. Az Unesco világörökségi bizottsága (World Heritage Committee) évente egyszer ül össze, és elvileg a világörökségi listára vételről, illetve a Világörökséggel összefüggő kérdésekről hoz határozatokat. A Világörökség az, amit ez a bizottság az egész földkerekség közös kulturális és/vagy természeti értékének tekint, olyan kincsnek, amelynek megóvása nemzeti, politikai és egyéb szempontok felett álló közös érdek, és ezért gondos ápolása is közös feladat. Az erről szóló határozatot minden magára – és persze a kulturális/természeti örökségre – valamit is adó állam ratifikálta, így elvileg egy nemzetek felett álló, tisztán eszmei értékeket őrző egyezményről, szervezetről, listáról beszélhetnénk. Elvileg.

A világörökségi listára kerülni nagy presztízst, nem mellékesen komoly turisztikai bevételt jelenthet, ezért nagyon komolyan vett kritériumoknak kell megfelelnie egy-egy helyszínnek ahhoz, hogy a listára kerülhessen. Elvileg. Az utóbbi időben azonban elszaporodni látszanak a politikai döntések. Ennek volt egyik jele Battir 2014-es listára kerülése, amely a kritikus vélemények szerint csakis azért került fel, hogy megakadályozzák az izraeli védelmi fal kiépítését. Most ennek köszönhetően a jelenleg 1052 tételt számláló listán van egy olajfaliget is – ennyi Battir.

A jeruzsálemi óváros és a város törökkori falai 1981 óta számítanak világörökségi helyszínnek az UNESCO térképén a veszélyeztetett örökséget jelentő kategóriában. Az indoklás szerint a város „a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szent városa. 220 történelmi jelentőségű emlékhelye között szerepel a 7. században épített, geometrikus és növényi motívumokkal díszített Sziklamecset, melyet mindhárom világvallás Ábrahám áldozata – amikor végül nem áldozta fel Izsákot – helyszínének ismer el. Az indoklás felsorolja még a Nyugati Falat (Siratófal), és a Szent Sír Templomot, ahol Jézus sírja látható.”

A World Heritage Committee legutóbbi, Isztambulban tartott ülésén ebből az örökségből „vonták ki” elvi szinten a zsidó történelmi tartalmat. Ami abszurd, ezt ragoznunk sem kell, hiszen mindannyian megtanultuk már ötödikben, hogy miként alakult a térség történelme, és mit ír erről mindhárom világvallás közös szent könyve, a Biblia. Izrael a döntést a terrort támogató erkölcsi támogatásnak értékeli, ezért felfüggesztette részvételét az Unesco munkájában.

Ennek fényében Donald Trump azon ígérete, hogy az Egyesült Államok nagykövetségét Tel Avivból Jeruzsálembe, a „zsidó nép örök fővárosába” helyezi át, különös jelentőséggel bír. A legfontosabb zsidó imádság, az Amida egyik áldása Jeruzsálemről szól: „Jeruzsálembe, városodba térj vissza irgalommal, s lakozz benne, miként megmondtad. Építsd fel a közeljövőben, még napjainkban örökké tartó épületté. S Dávid trónját is mihamarabb állítsd vissza benne. Áldott vagy Örökkévaló, Jeruzsálem újjáépítője.” Mivel ezt az imát elvileg naponta háromszor elmondják a hagyományhű zsidók, és mivel a Föld gömbölyű, feltételezhetően, miközben ezt írom, és miközben ezt olvassák, valahol, valakik éppen Jeruzsálemért imádkoznak. Mert Jeruzsálem nagyon fontos, évezredek óta felé fordulva imádkoznak a zsidók a felépüléséért, irányába állnak a zsinagógák (nem mellesleg a keresztény templomok is), a sírkövek, minden. A zsidó élet epicentruma Jeruzsálem, amit nem lehet egy Unesco határozattal eltörölni.

Sapkája a kritikusoknak Gólem-szimbólum, Jeruzsálemről szóló ígérete egyeseknek messiási üzenet.

De mit állítunk az Unescóról?

A szerző a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója

szerző
Toronyi Zsuzsanna
publikálva
2016. dec. 04., 07:21
kommentek
3
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 3 Cheyenne
    Cheyenne
    2016. december 04., 19:29
    A csatakos nacionalizmus mondd hogy gyonorforgató: legyen akár magyar, akár zsidó. Trump a zsidó nacionalizmusra játszik.
  2. 2 harkonnen
    harkonnen
    2016. december 04., 17:46
    Itt az Unesco határozat szövege:
    http://unesdoc.unesco.org/images/0024/002462/246215e.pdf

    Nem "vonja ki" a zsidó történelmi tartalmat a jeruzsálemi világörökségi helyszínekből. Az I/3. pont hivatkozik a három nagy vallásra az Óváros és falai kapcsán, vagyis az Unesco elismeri a zsidó kulturális örökség részeként azt.
    Izrael részéről a Templomhegy szövegbeli megnevezésén (illetve meg nem nevezésén) való lovaglás szvsz egy meglehetősen béna kísérlet, hogy ne kelljen foglalkoznia a határozat konkrét pontjaival. (Kelet-jeruzsálemi munkálatok, az izraeli hadsereg által műemlékekben okozott károk, betlehemi fal, UNESCO szakértők részére a vízum megtagadása stb.). A terror támogatásával vádolni az UNESCOt emiatt meg a pofátlanság netovábbja.
  3. 1 rworse
    rworse
    2016. december 04., 16:51
    Kedves Zsuzsa!

    Gondolnám, hogy érdemes lett volna (lenne?) egy magyarázó bekezdést szentelni annak, hogy miféle világörökségi döntésről-problémáról is van most szó, mert a cikkből nem látszik - pedig szerintem az itt megforduló mégoly művelt olvasóközönség zöme nem ismeri az ügyet, miszerint az UNESCO tavaly(?) óta elítélő határozatokat fogadott el a jeruzsálemi Óvárosban folytatott izraeli ásatásokkal, átalakításokkal (pl. villamos) kapcsolatban, és az újabb határozatban is csak arab néven említ olyan műemlékeket, amelyeket a zsidók (és keresztények) is történelmük részeként tartanak számon. Tehát egyrészt sérelmezi Izrael az elítélő határozatokat, és méginkább sérelmezi az ezekben az UNESCO-bizottság által tanúsított megnevezési gyakorlatot - ha jól ismerem a problémát.

Komment írásához vagy regisztrálj

Adatlap

A zsidó világ Dél-Afrikától Újlipótvároson át Kanadáig

Szerző adatlapja
Összes blog Itt