Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti sarkában van egy apró, körülbelül 17 ezer lakosú kistérség, a Bodrogköz. Az itt elterülő falvak a rendszerváltás nagy vesztesei közé tartoznak.
Téeszvilág
Huszonöt évvel ezelőtt az itt működő termelőszövetkezetek még ezreket foglalkoztattak, amelyekben nemritkán budapesti agrárértelmiségiek is megfordultak. A szövetkezet fénykorában ezernél is több embernek adott munkát, ám a kilencvenes évek elejének téeszellenes politikája az addigra egyébként is nehéz helyzetbe került szövetkezeteket teljesen padlóra tette a Bodrogközben (is). A földek és a felszámolásra ítélt szövetkezetek vagyona általában a téeszelnökök, agronómusok, középvezetők kezébe került, a kárpótlási jegyekkel, valamint a szövetkezeti részjegyekkel az emberek jelentős többsége nem tudott mit kezdeni, így bagóért szabadultak meg tőlük. Ennek az lett az eredménye, hogy a vagyonok az egész térségben néhány tíz kézben koncentrálódtak. A javarészt a mezőgazdaságra épülő Bodrogközben ma az agrárvállalkozások legjobb esetben is néhány száz embert foglalkoztatnak – többségüket minimálbérért. Errefelé ma akad olyan település, ahol egyetlen vállalkozás sem működik, a munkanélküliség pedig eléri a 80 százalékot.
| Kivérzett könnyűipar Más tevékenységek közül a könnyűipar tudott megtelepedni tartósan a térségben, de ma már a varrodákból is csupán néhány maradt mutatóban. A hazai bérek emelkedésével ugyanis az általában külföldi bérmunkára épülő ágazat kiszorult Magyarországról. Ennek következtében 2005 környékén Zemplénben is csődbe mentek a cégek, például a sátoraljaújhelyi Herukon Rt., amelynek korábban két üzeme is volt a Bodrogközben, ezzel majdnem egy időben a karcsai Lantos Rt. szintén beadta a kulcsot. Emiatt újabb százak váltak munkanélkülivé a régióban. Ma Sárospatak és Sátoraljaújhely felől haladva a Bodrogköz belsejébe még talán a már említett Karcsáig elfogadható a munkaügyi helyzet. Dakos János, a körülbelül kétezer lakosú település polgármestere azt mondja, hogy az önkormányzat a legnagyobb helyi foglalkoztató, helyben alig van vállalkozás. „Az, hogy ma még sincs annyi munkanélküli a faluban, mint amennyit a körülmények alapján várni lehetne, az alapvetően két okra vezethető vissza” – véli. Az egyik, hogy Karcsa alig 20 kilométerre van a két legközelebbi, nagyobb várostól, vagyis Sárospataktól és Sátoraljaújhelytől. Ezen kívül az önkormányzat 120 ember foglalkoztatására nyert nemrégiben támogatást a Start közmunkaprogram keretében. |
Lobbiztak az államnál
Az előzményekből is látszik, miért is jelentős a cigándiak igyekezete. A ma már járásszékhelyi tisztséggel is rendelkező, körülbelül háromezer lakosú település messziről indult. Az elmúlt másfél évtizedben először a középületei újultak meg, aztán áttértek a gazdaság fejlesztésére.
| ||
Oláh Krisztián független polgármester az első jelentős lépésnek azt tartja, amikor sikerült kiharcolniuk, hogy Cigánd járásközpont legyen. A közigazgatás szerkezeti átalakítása során ugyanis a bodrogközi kisvárossal csupán úgynevezett kormányablakként számoltak a törvényalkotók. (A kormányablak csakis a lakossági ügyek intézését lett volna hivatott intézni, a járással járó más funkciók – például gyámügy és szociális ellátás – a 35 kilométerre fekvő Sárospatakon lett volna – B. A.) Ezt azonban nem voltak hajlandók elfogadni a bodrogköziek: aláírást gyűjtöttek, demonstráltak és folyamatosan egyeztettek a döntéshozókkal. Ennek eredményeként végül megkapták a járásközponti státuszt a vele járó hivatallal, okmányirodával és már szolgáltatásokkal.
A polgármester szerint ez több munkahelyet is eredményezett, főleg a képzett, diplomás embereknek, köztük sok fiatalt tudtak megtartani a térségben. Hasonló eredménynek könyvelik el a napokban felavatott cigándi katasztrófavédelmi őrsöt is, ahol közel húszan dolgoznak.
| ||
A katasztrófavédelemnél Cigánd jelentkezett, de nem kellett sokáig győzködni a vezetőket, mert a város beleillett abba a programba, amely szerint minden településtől 25 kilométeren belül legyen egy ilyen. (Az őrs elsősorban tűzoltóságot jelent, de van szakemberük más katasztrófavédelmi feladatok – például árvíz-belvíz katasztrófa – ellátására is.) Oláh Krisztián úgy véli, a katasztrófavédelemmel közös beruházásuk stabil munkahelyet is jelent a fiataloknak.
Az első fecske
A járási központ és az őrs „telepítése” után harmadik jelentős lépés az volt, hogy önerőből kialakítottak egy ipari területet. Az önkormányzat saját költségvetéséből, szakaszolva szorította ki a 40 milliós összeget (mivel sem hazai, sem uniós pályázati pénz nincs benne – a szerk.), amiből ki kellett építeni az infrastruktúrát: utakat, gáz-, vízvezeték- és elektromos hálózatot. (Akad olyan cég, amelynek még tartoznak az infrastrukturális beruházásokért. Ez azonban nem jelent problémát, mert a beruházás kezdetén eleve rugalmasságot kértek a kivitelező cégektől.)
A területen több cég építkezni kezdett, az első üzemcsarnokot nemrég avatták fel, és ugyan egyelőre csak néhány embernek ad munkát, az építtető társaság hosszú távra tervez, amiben központi szerepet kap majd Cigánd. A csarnokban dolgozó, törökbálinti székhelyű Hexatech Kft. épületgépészeti kivitelező cég, a Bodrogközben légcsatornacsöveket gyárt majd. (A cég az összesen 70 millió forintos beruházáshoz uniós és hazai forrásokból csaknem 50 millió forint támogatást nyert.)
| ||
Kocsis Mihály, a cég vezetője azt mondta: a világválság kezdetén, vagyis 2008-ban leállt, de most újraindult kelet-magyarországi, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai projektjeiket látják majd el a Bodrogközből alapanyaggal, és azok sikereitől függnek a további helyi fejlesztések. Hozzáfűzte: a gazdasági megfontolások mellett kimondottan a szimpátia vezette őket Cigándra. A telket mindenesetre úgy alakították ki, hogy szükség esetén az üzemcsarnokot bővíteni lehessen.
Újabb fecskék
A légcsatornagyártó üzem mellett épülő másik három üzemcsarnok is kilencvenszázalékos készültségű. Hamarosan egy elsősorban fagyasztott termékeket előállító pékség, egy autómosó és szerelőműhely, valamint az önkormányzat saját cégének térburkológyártó üzeme kezdi meg működését. Ezeket a cégeket a polgármester és az alpolgármester kereste meg, és győzködte. A polgármester azt mondja, nem szégyellték kérlelni a cégvezetőket.
| ||
Oláh Krisztián becslése szerint az ipari területen első körben is több tucat ember juthat munkához, piaci alapon, ami eredmény a jelentős munkanélküliséggel küzdő térségben. A cégek választhatnak, hogy bérlik-e vagy megvásárolják-e a területet. Elsődleges cél a munkahelyteremtés, a második, hogy legyen végre a városnak saját bevétele az iparűzési adókból.
A polgármester nem titkolja, hogy sok utat meg kellett tenni szolgálati kocsijával azért, hogy ezek az egyelőre apró, de bíztató eredmények végre jelentkezzenek. Ezen kívül olyan érveik vannak a cégek letelepítéséhez, mint hogy a Bodrogköz egyformán közel van a szlovák, az ukrán, valamint a román határhoz, Szabolcs megye irányában közel van az autópálya, és számos adókedvezmény is igénybe vehető, mivel a térség a szabad vállalkozási zónák része. (Ennek a kormány által kezdeményezett programnak a nehéz helyzetű térségek fejlesztése a célja. A különböző kedvezményekről itt olvashat.) Mint mondja, most is dolgoznak egy komoly programon.
Rossz utak és a kamionok
„A gazdasági fejlődésnek azonban továbbra is gátja a rossz bodrogközi úthálózat” – véli Oláh Krisztián. (Májusban tüntettek is a rossz utak miatt.) Igaz, az utóbbi hónapokban több, korábban már-már járhatatlan utat újítottak fel a térségben, ezek azonban inkább a helyi, lokális közlekedés feltételeit javítják. „A Cigándot Szabolcs felé a Tisza-híddal, valamint Sárospatakkal összekötő út most is borzalmas állapotban van” – állítja. A felújítás szükségességét senki nem vitatja, de egyelőre nincs pénz egy nagyobb rekonstrukcióra. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Borsod-Abaúj-Zemplén megye útügyi miniszteri biztosa a legutóbbi útátadáson elmondta: a közvélemény szerint Borsod megye legrosszabb útjaként számon tartott Sárospatak–Cigánd út felújításának tervei hamarosan elkészülnek. Az előzetes vizsgálatok alapján azonban már látszik, hogy csaknem ötmilliárd forint kell ahhoz, hogy a végletekig tönkrement, körülbelül 35 kilométer hosszú utat teljesen helyrehozzák. Ennyi pénzt nem lehet előteremteni, hiszen a most zajló útfelújításokra összesen 2,7 milliárd forintot kapott az egész megye. „Ezért csakis szakaszos megoldásban lehet gondolkodni” – fogalmazott.
Az utat tovább rombolják a kamionok is. Bár a július elsejével életbe lépett új KRESZ szerint a nehéz gépjárművek már nem közlekedhetnének a négy számjegyű úton, csakis célforgalom okán, az állami autópálya-kezelő társaság ún. HU-GO rendszere azonban továbbra is a cigándi utat jelölte meg ajánlott haladási irányként. A rendőrség, valamint a polgármesterek jelzése alapján a cég azt ígérte, hogy módosítja a szoftvert, de állítólag nyár közepe óta nem sikerült megoldani a problémát.
