„Én pártot akarok a Szolidaritásból, de ezt a tagságnak is meg kell szavazni – mondta Kónya Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában még hétfőn. Kónya ugyanott elmondta: több törésvonal is keletkezett közte és az Együtt között. Az egyik ilyen egy bizalomvesztés volt, azért, mert januárban leült tárgyalni Gyurcsány Ferenccel. Aztán – tette hozzá – „sokkal kevesebb pozíciót kaptunk, mint ami az erőnk alapján járt volna”. Annak semmi alapja, hogy be akarja vinni a Szolidaritást a DK-ba, ez csak akkor fordulhat elő, ha a tagság úgy akarja, de minden demokratikus párttal keresik az együttműködés lehetőségét, így a DK-t sem lehet kizárni, mint lehetséges partnert – magyarázta Kónya.
| ||
A nyilatkozat természetesen sokaknál kiverte a biztosítékot – de mi a Szolidaritás vidéki bázisát kérdeztük arról, hogy mit szólnak Kónya kijelentéséhez, hiszen a mozgalom nagy része vidéken él és tevékenykedik. És egyáltalán: hogy érzik magukat az Együttben, elégedettek-e helyzetükkel. Az apropó természetesen arra is jó volt, hogy feltérképezzük a Szolidaritás vidéki hálózatát: kik ők, hányan vannak, milyen politikai gondolataik vannak. Kiderült: elég eltérő elképzeléseik vannak, nemcsak Kónya Péter kapcsán. És jó pár kilépésen már így is túl vannak.
Kecskemét
„Nem vuduztam, hanem ledöntöttük a diktatúra szimbólumát, Gordon meg elhatárolódott” – ma sem rejti véka alá elégedetlenségét a Szolidaritás egyik kecskeméti alapító tagja, amit a tavalyi akció után érez. Hortobágyi István szerint a Szolidaritás elveszítette eredeti arculatát a kampányban, ma már szó nincsen az eredeti gondok megoldására való törekvésnek.
„Politikai közmunkásokká váltunk” – teszi hozzá, mert a volt rendvédelmis úgy véli, hogy a csapattal a tavaszi kampányban kiszolgálták az egyesített erők égisze alatt elindított jelölteket. Csakhogy Kecskeméten is a bázist a Szolidaritás tagjai, a szimpatizánsok adták, ők voltak kint az utcákon, és gyűjtötték az aláírásokat.
Kónya Péter véleményét ugyanakkor mérvadónak tekinti, Hortobágyi szerint is eljött az idő, amikor a Szolidaritásnak vissza kell kapnia erejéhez, támogatottságához méltó súlyát a szervezetben. A másik problémát abban látja, hogy Bajnait a Szolidaritás kérte fel elsőnek miniszterelnök-jelöltjének, ám az Együttbe beférkőzött idegenek Bajnait elszigetelték a tagságtól, és a Szolidaritás eredeti kitűzött céljait sem vették figyelembe. „Az Együtt átengedte az elsőbbséget a szociknak, és rosszul mérték fel az erőviszonyokat.” Az erőviszonyok helytelen felmérését az uniós jelölti választások eredményei is igazolták. Most viszont, hogy Bajnai háttérbe vonul, és szerepét Szigetvári Viktor veszi át, szerinte ez utóbbinak nincs olyan „karaktere, amely vonzóvá tenné a kívülállók számára a két szervezet együttműködését”.
Egy harmadik problémát is említ a kecskeméti alapító: miközben a tagság eredeti célkitűzéseit szem elől tévesztették (a korkedvezményes nyugdíjstátuszok visszaállítása nem került be a programba, ez például a győri szoli teljes kilépését jelentette), az alulról építkező szervezetet felváltotta a központi irányítás. A Szolidaritás tagjai közül sokan úgy érzik, hogy a mozgalmat, amelyet Kónya hívott életre, az Együtt most ki akarja sajátítani, és ez nem korrekt. Ha ez megtörténik, a mozgalom szétmorzsolódik.
Finomabban fogalmaz már Lázár József, a Szolidaritás kecskeméti csoportjának vezetője. Ő jó eredménynek tartja, hogy a közgyűlésen az országos parlamenti tanácsba beválasztott 47 tagból 21-et a Szolidaritás kapott. Azt azért ő is elismerte, hogy politikai közmunkásnak tekintik magukat. Úgy érzik, hogy a bázist ők szolgáltatták a jelöltek számára. Bács-Kiskun megye hat
| A szolidaritás álláspontja „A Magyar Szolidaritás Mozgalom folytatni kívánja az együttműködést az Együtt - a Korszakváltók Pártjával, Kónya Péter elnök ezzel kapcsolatos nyilatkozata pedig nem tükrözi az egyesület véleményét” - áll a párt MTI-hez eljuttatott közleményében. Ezt arra reagálva fogalmazták meg, hogy az Együtt kedden azt közölte: felfüggesztette az együttműködést a Szolidaritással. Lépésüket Kónya Péter nyilatkozatával indokolták, amelyben az elnök önálló párt alapításáról beszélt. A Szolidaritás szerint „Kónya Péter a napokban az ATV-ben adott nyilatkozata sem az egyesület elnökségének, sem pedig más testületének véleményét nem tükrözte, valójában szerencsétlen megfogalmazás volt, emiatt pedig szándékolatlan konfliktushoz vezetett az Együtt és a Szolidaritás között.” Mint írták, a Szolidaritás elhamarkodottnak tartja az Együtt keddi nyilatkozatát az együttműködés felfüggesztéséről, le is szögezték gyorsan: nem kívánnak pártot létrehozni, hiszen tagjai közül sokan az Együttnek is tagjai. Szerintük az Együttben most lezajlott tisztújítás megteremti az esélyét a Szolidaritás eszmeiségének jobb megjelenítésének. |
választókerülete közül négyben szocialista jelölt volt – a Szolidaritás tagjai tudomásul véve a megfogalmazott célokat, tették a dolgukat. Kecskeméten 29 tagjuk van, legalább tízszer ennyi szimpatizánsuk, akiket mozgósítani lehetett a kampányban, közülük viszont csupán egy fő az Együtt tagja is. Még azt is lenyelték, hogy az Együtt dzsekijeit viselték, annak ellenére, hogy nem voltak tagjai.
Lázár szerint Kónya Péter valót állított az ATV Egyenes beszédében, de megharapdálta volna „Olgika kezét, amikor addig csűrte-csavarta, amíg Kónya kibökte azt, hogy fontolgatják a szétválást”. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Szolidaritás 25-én kiadott közleménye a hivatalos álláspontjuk.
Csongrád és Békés
Egy, az ország más területén dolgozó aktivista szerint mára a Szolidaritás több szakadáson van túl. A legerősebben a Bajnaival, majd a szocialistákkal kötött szövetség osztotta meg a mozgalmat, most a Kónya-nyilatkozat miatt következhet be az újabb osztódás. Szerinte ugyanakkor Dél-Alföldön halott a Szolidaritás.
Kecskeméttől délre haladva valóban nem lelhetők fel a Szolidaritás helyi csoportjai. Szegeden is feloszlottak, a korábban itt vezető szerepet betöltők nem is kívántak nyilatkozni a magyarnarancs.hu-nak. A kecskemétiek úgy tudják, a szegediek baráti körben tovább léteznek, keresik a számukra járható utat, magukat tréfásan a Szegedi Szolidaritás Szabad Csapatainak nevezik.
Békés megyében is volt szakítás. Gyulán már Bajnai belépésekor megalakult a Szolidaritástól különválva a Korszakváltás a Társadalmi Szolidaritásért és Összefogásért Egyesület, amelyhez a Szolidaritás békéscsabai és gyulai szervezetei is csatlakoztak. (A korábbi baranyai szervező, Tukora Gábor is kivált a Szolidaritásból, és a Korszakváltás a Társadalmi Szolidaritásért és Összefogásért Egyesületnek lett az elnöke, így Baranyában tudomásunk szerint nincs is komoly szervezet – a szerk.) Mezőhegyesen maradt egy 7 fős csoport a Szolidaritásból, ők az Együtt 2014-be is beléptek. Kovács István, a helyi csoport vezetője ősszel indul a helyhatósági választáson képviselőjelöltként – csak még azt nem tudja, hogy milyen színekben.
Borsod és Heves
Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye tagsága nem ért egyet Kónya Péter azon nyilatkozatával, hogy a Szolidaritás Mozgalomból új pártot kellene létrehozni, ez ugyanis azt is jelentené, hogy szakítanának az Együtt–PM-mel. „Az önkormányzati választások előtt a korábbinál is szorosabb összefogás kell a demokratikus ellenzék részéről, éppen ezért nem tudom értelmezni Kónya úr szavait” – közölte a magyarnarancs.hu tudósítójával Tóth László, a mozgalom B.-A.-Z. és Heves megyei koordinátora, az országos politikai tanács tagja. Hozzátette: az általuk meghirdetett korszakváltást nem sikerült véghezvinniük a parlamenti választásokon, ezért azzal most kicsiben, önkormányzati szinten próbálkoznak. Véleménye szerint jó az irány, azt kell továbbvinni, nem is lehet kérdés, hogy a jövőben is együtt dolgoznak az Együtt–PM tagjaival.
Borsodban 12 alapszervezetük van, Miskolcon viszont mindössze kilenc fő a taglétszám, ám több tucat a szimpatizáns. Tóth elmondta: céljuk a vidék nagyobb arányú bevonása az Együtt munkájába, politikájába. Most az alapértékek módosításán, kidolgozásán munkálkodnak, mert a közelgő önkormányzati választásokon egységes fellépésre, nagyobb mértékű összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az áprilisi gyenge eredmény.
| ||
Csütörtök délután ülésezett az egri alapszervezet, ahol megvitatták a Kónya Péter körül kialakult helyzetet. „Nem volt egyhangú a 20 fős tagság véleménye, hiszen tudtuk, hogy egy új párt alapítása idáig csak a vészforgatókönyvben szerepelt, a jelenlegi helyzetben pedig nem lehetett értelmezni, ezt a lehetőséget miért húzta elő” – nyilatkozta a Szolidaritás egri elnöke. Úgy fogalmazott, hogy szerencsétlen mondat volt, ami rossz időben csúszott ki a száján, és az nem azonos a tagság akaratával.
A 2011-ben alakult helyi mozgalom egyébként aktív csoportot alkot a hevesi megyeszékhelyen, több alkalommal demonstráltak nekik nem tetsző ügyekben. A támogatók közt jellemző a kettős tagság az Együttnél és a Szolidaritásnál – ezt Gócza azzal magyarázza, hogy a stratégiájuk megegyezik. A gyűlésen végül úgy döntöttek, nem vonulnak ki Kónya mögül, mert annak ellenére jó vezetőnek tartják, hogy néhány alkalommal meglepő nyilatkozatokat tett, ami nem egyezett meg az elnökség véleményével. Ez utóbbi miatt volt olyan tag, aki a Kónyával való szakítást sürgette, ám végezetül abban maradtak, hogy most már a polgármester-jelölés körüli egyeztetésekre kell koncentrálni, valamint szimpatizánsaik felvételére, hogy létszámban is meg tudják mutatni politikai súlyukat.
„Kicsit baloldali radikális alakulat vagyunk, ahol sokféle ember gyűlt össze sokféle szemlélettel és állásponttal, az eltérő értékrend viszont erőt jelent. Sokat foglalkozunk az esélyegyenlőség kérdésével és a munkavállalók jogainak védelmével” – mondta elöljáróban Szalóczi Géza a magyarnarancs.hu-nak. A kilenctagú országos elnökségbe bekerült egerszalóki ügyvéd kifejtette: Kónya Péter minapi megszólalása nem volt átgondolt, azt nem hideg fejjel tette, az elhangzott mondatra senki nem számított. Azért is jött mindez rosszkor, mert pár nappal korábban tárgyaltak az Együtt–PM vezetőivel a megújulásról, a módosított alapszabályt pedig a tagság elfogadta. Ráadásul a tisztújítás során a Szolidaritás a taglétszámának megfelelő képviselőszámot kapott a grémiumban. Szalóczi elmondta azt is, Kónya nem volt ott a tisztújító közgyűlésen, amit később azzal magyarázott, hogy érték csalódások az utóbbi időben, mert valamiféle kiszorítósdit érzett. Erre viszont az elnökség megválasztásánál az arányosság elvének betartása rácáfolt.
| ||
Szalóczi elmondta: tanultak az országgyűlési választásból, ahol miközben gyorsan fogyott az idő, túlságosan is elcsúszott az összezárás, mert hosszú ideig a baloldali értékek, illetve a pártok egymáshoz való viszonyának tisztázása szerepelt az első helyen. Ebben a helyzetben az Együtt a reménytelen összezárás kovásza volt és Bajnai – akit Szalóczi karakteres, korrekt politikusnak tart – az események felgyorsítás miatt adott fel képviselői helyeket. A közeljövőben is kell tárgyalni néhány dologról, mert például az egri MSZP tavalyi határozata szerint a párt városi elnöke lehet csak polgármesterjelölt. A beszélgetések már elkezdődtek a demokratikus pártok vezetői között, de személyi kérdések egyelőre még nem kerültek szóba.
| „Felérne egy öngyilkossággal” Megkerestük Nagy-Korsa Juditot is, aki tavasszal az Együtt miskolci jelöltje volt. Ő írásban válaszolt kérdéseinkre. „A miskolci Együtt csapatának kisebb hányada Szolidaritás-tag, ehhez a maghoz csatlakozott a többi aktivista, szimpatizáns, akik kivétel nélkül mind autonóm gondolkodású emberek. Én 2012. október 23-án léptem be a Szolidaritásba többedmagammal, Mindannyiunkat Bajnai Gordon fellépése, a korszakváltás ígérete inspirált. Amikor az Együtt – kényszerből – választási párttá vált, csak meghívással lehetett valaki a tagja, így Miskolcról egyelőre négyen vagyunk benne. (…) A többség ugyan egyetért a Szolidaritás alapelveivel, mégis egységesek vagyunk abban, hogy az Együtt politikai-társadalmi programja mentén akarunk dolgozni, és helyesnek tartjuk a három platform megszüntetését. Sőt úgy látjuk, az egyik legfontosabb célt, a korszakváltást, rajtunk kívül egyik baloldali formáció sem tűzte a zászlajára, tehát egyelőre mi vagyunk azok, akik ezt el akarjuk érni, és meg is tudjuk csinálni.” (…) A platformok miatti belső konfliktusok „egyre irritálóbbakká váltak. Ez azonban Miskolcon nem bontotta meg az egységet, mert maguk a Szolidaritás-tagok is gyakran értetlenül álltak egy-egy budapesti konfliktus előtt. A kampányok előtt, alatt és a kampányok után is ugyanolyan lelkesedéssel tettük a dolgunkat”. „A szombati közgyűlésen úgy tűnt, végre nyugvópontra jutottunk, és elkezdhetjük a ránk váró, nem kevés munkát, amikor hétfőn Kónya Péter bejelentése fölkavarta a vizet. Meglátásom szerint a Szolidaritás párttá alakításának terve az egyesület számára felér egy öngyilkossággal, ugyanis a tagság nagy része az Együttben akar politizálni. Melyik józanul gondolkodó szolis megy Kónya Péterrel ezen az úton? Nem beszélve arról , hogy a most átalakuló magyar baloldali palettán egy új, gyenge formáció inkább rombolja, semmint erősíti a szimpatizáns választók elszántságát.” |
Nyugat-Magyarország
„Vas megyében bonyolult a helyzet” – ez derül ki Koroknyai Sándor lapunknak adott nyilatkozatából. A Szolidaritás Mozgalom Egyesület (SZME) helyi koordinátora először is azt hangsúlyozza, ő és „mindenki itt Szombathelyen” kitart Kónya Péter mellett. Ugyanakkor hozzáteszi: jelenleg az SZME-nél még az a döntés van érvényben, amely szerint a mozgalom nem válik párttá.
A kettős kötődés nemcsak a Szolidaritás és Kónya közötti álláspont miatt jellemzi a vasi szolisokat, hanem a Kónya–Együtt konfliktussal kapcsolatban is. Koroknyai ugyanis azt mondja: előbb volt a Szolidaritás, az Együtt-Korszakváltók Pártja később jött. A csatlakozásnak az Együtt által kezdeményezett mozgalomhoz – későbbiekhez a párthoz – pedig az volt az oka, hogy a Szolidaritás nem akart párttá válni, viszont amit képviseltek és amit szerettek volna érvényre juttatni, az a jelenlegi választási rendszerben csak pártként volt lehetséges. „Kónya Péter mint katona, a Szolidaritás Mozgalom alapítója, elnöke, ma már parlamenti képviselő az Együtt–PM színében. Mi kitartunk mellette, ugyanakkor a helyzetünk itt Vas megyében kényes, mert én az Együtt választókerületi elnöke is vagyok.” Megjegyzi ugyanakkor: kettős játék folyt attól kezdve, hogy az Együtt platformjához csatlakoztunk. A baloldali értékeket képviselő új ellenzéki mozgalmat valójában a Szolidaritás kezdeményezte, és az Együtt országgyűlési választási kampányát Vasban a „szolisok” csinálták végig. „49 kitelepülésen voltunk, itt Vasban mi toltuk a szekerüket” – jegyzi meg, és hozzáteszi: azért arra ügyeltek, hogy az aktivisták közül néhányon rajta legyen a szolis mellény.
Az Együttel való közös munkához is ragaszkodnak, többen – így három vasi választókerületi elnök, Koroknyai is – tagja a párt országos politikai testületének. Ők hárman és a tagok, szimpatizánsok figyelik a fejleményeket, és folyamatosan elemzik a helyzetet. Azt ugyanakkor már nehéz lenne összeszámolni, hogy hány szimpatizánsa van a Szolidaritásnak, mert – mint mondja – keveredés van az Együtt-esekkel, DK-sokkal, MSZP-s szimpatizánsokkal. Nem is volt ez eddig fontos – mondja –, hanem az Orbán-kormány megbuktatása. Bár itt helyben is voltak erős kétségek az MSZP-vel, DK-val történt összefogással kapcsolatban, de a cél érdekében ezt elfogadták.
A szombathelyi önkormányzati választásoknál sem látnak más utat. „A Magyar Szolidaritás Mozgalom Egyesület szombathelyi csoportja támogatja az önkormányzati választáson polgármesterjelöltként induló dr. Ipkovich Györgyöt. Az ezzel kapcsolatos megállapodás megszületett az MSZP szombathelyi és a Szolidaritás szombathelyi csoportja között. A tagok felajánlották, hogy kiveszik részüket a kampányban szükséges munkából. „Dr. Ipkovich György személye garancia arra, hogy városunk minden területen jelentős fejlődésnek indulhat a jövőben” – olvashatjuk a szervezet közleményében. Korszakváltás ide vagy oda, Ipkovich már régi motoros. Szombathelyen két cikluson keresztül, 2002 és 2010 közt volt polgármester szocialista színekben.
A cikket írták: Kovács István, Kupi Györgyi, Szlavkovits Rita
