Államosítás után egyből megjött a szúnyogmutyi is

szerző
Szlavkovits Rita
publikálva
2014. júl. 03., 05:55
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Miután az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez utalták a szúnyogirtást, máris az a cég nyerte el a 1,5 milliárdos tendert, amelyet Bakondi György korábban ügyvédként képviselt. De van itt még kormánypárti képviselő és kartellgyanú is.

Államosították a szúnyogirtást: ahogy a katasztrófavédelem honlapján olvashatjuk, „a kormány átvállalta az önkormányzatoktól a szúnyoggyérítési feladatokat, amelyek szervezését a hivatásos katasztrófavédelemre bízta. Az ehhez szükséges közbeszerzési eljárások lezajlottak, a szerződéseket megkötötték, ha az időjárás engedi, akár hétfőn megkezdődhet a gyérítés Budapesten és még hétszáz településen.”

A június 19-ei hírből megtudhatjuk azt is, hogy idén az állami költségvetésből 1,5 milliárd forint jut a szúnyogirtásra, amelyet meghívásos tenderen a szegedi SZEMP Air Légiszolgáltató Kft., a békési Rovért Rovar- és Rágcsálóirtó Kft. és a budapesti Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. által alkotott konzorcium nyert el.

A kormányszóvivő és Bakondi György bejelenti

A kormányszóvivő és Bakondi György bejelenti

Fotó: MTI

A katasztrófavédelem arról is tájékoztatta a magyarnarancs.hu-t, hogy négy vállalkozót hívtak meg a pályázatra, a legolcsóbb ajánlattevőt hirdették ki nyertesnek. A konzorcium két tagja kötött szerződést alvállalkozókkal, azok a közbeszerzés összértékének legfeljebb 10 százalékáig részesülhetnek javadalmazásban. A katasztrófavédelem a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására a keszthelyi Pannónia Központ Szakértői és Tanácsadói Koordinációs Kft. és a budapesti Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. konzorciumával kötött megbízási szerződést.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője a döntés bejelentésekor elmondta: korábban az önkormányzatok látták el ezt a feladatot, de nem voltak összehangolva a szúnyogirtások, ezért sokszor hatástalanok voltak. A 2013-as dunai árvíz után viszont jól működött a központi irányítás, ezért döntöttek e módszer újbóli alkalmazása mellett. Hozzátette: a tervek szerint a 1,5 milliárd forintból 2-6 alkalommal végeznek szúnyogirtást, 450 ezer hektáron légi kémiai, 350 ezer hektáron földi kémiai és 20 ezer hektáron biológiai módszerrel.

Arról azonban már nem beszélt a farkashegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatón Bakondi, hogy a másfél milliárdos megbízást elnyerő konzorcium egyik tagjával, a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt.-vel korábban közelebbi kapcsolatban állt ő maga is. A céget ugyanis Bakondi többször képviselte még ügyvédként a Darázs Ügyvédi Iroda színeiben. Ezt a katasztrófavédelem sem tagadta a magyarnarancs.hu-nak.

false

 

Forrás: Opten

Egy birtokunkba került dokumentum szerint a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt. elődje (2013 novemberében nevet váltott a Corax-Bioner Környezetvédelmi Zrt., így lett C-B Biotechnológiai Zrt.) egy ízben, még 2007–ben állt közbeszerzési ügyben a Fővárosi Bíróság elé, képviseletét Bakondi György látta el, a Darázs Ügyvédi Iroda munkatársaként. (A Darázs Ügyvédi Iroda több önkormányzat számára bonyolított közbeszerzési eljárásokat, köztük a szúnyoggyérítést kivitelező cégek kiválasztásában is közreműködött.) És nem az előbbiekben megjelölt ügy volt az egyetlen eset, amikor Bakondi a céget képviselte, többnyire közbeszerzési ügyekben. A Bakondiról az Origón megjelent portréból tudható, hogy az altábornagy katasztrófavédelemben töltött évei után disszonánsnak érezte volna, hogy bűnözőket védjen ügyvédként, ezért inkább a szabadalmi, valamint a közbeszerzési ügyekbe ásta bele magát.

Az interneten megtalálható önkormányzati jegyzőkönyvekből pedig az derül ki, hogy több helyhatóság megbízta az irodát közbeszerzési eljárások, köztük szúnyoggyérítési pályázatok lebonyolításával. Igaz, a Darázs Ügyvédi Iroda honlapján az is szerepel, hogy Bakondi György a kinevezésekor felfüggesztette ügyvédi tevékenységét, de korábban, amennyiben gond adódott a Corax pályázataival, többnyire az említett iroda nevében Bakondi képviselte a céget.

false

 

Megkérdeztük a Bakondi György vezette katasztrófavédelmet is, nem tartják-e aggályosnak, hogy a másfél milliárdos tendert egy olyan cég nyeri, amelyet – illetve a Corax-Bioner elődjét – Bakondi korábban, 2005 és 2007 között többször képviselt. „A kérdésben megjelölt időszakban az ügyvédi iroda, amelynél a főigazgató úr ügyvédként dolgozott, az évek során több száz ügyfelet képviselt számtalan eljárásban. Sok más cég mellett az ügyfelek egyike az Ön által említett gazdasági társaság volt több évvel ezelőtt. (…) Az ajánlatok elbírálására a jogszabályokban meghatározottaknak és a belső eljárásrendnek megfelelően háromtagú, pénzügyi, közbeszerzési és jogi szakemberekből álló bírálóbizottságot jelöltek ki. A bírálóbizottság javaslata alapján a BM OKF Gazdasági Ellátó Központjának igazgatója kötötte meg a szerződést azzal a konzorciummal, amely a benyújtott pályázat szerint a legalkalmasabbnak bizonyult, és amely összességében a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tudja nyújtani az ajánlatot tett cégek közül” – kaptuk a választ.

Zuschlag János szelleme

A Corax-Bioner mai formáját akkor nyerte el, amikor 2004-ben a Corax Kft. és az Alfa-Bioner egyesülésével jött létre a zrt. Egy sor közbeszerzési eljáráson indult sikerrel, nem csupán szúnyoggyérítési tendereken, de a több kármentesítő projektben is részt vett. (Dunaferr, 2006, közel egymilliárd forintos uniós és hazai forrás felhasználásával.) Szintén 2006-ban a HírTv oknyomozói derítették ki, hogy egy klárafalvi biogázüzem megépítésben a Corax együtt pályázott a helyi telephelyű Németh Toll Kft.-vel, amelynek tulajdonosát áfacsalás miatt kivonták a forgalomból. Később az Index kérdésére a cég vezetője, Nagy Imre cáfolta, hogy ezeken a projekteken egy fillért is nyertek volna, ám azt elismerte, amit szintén a HírTv bányászott elő, hogy még Zuschlag János is tanácsadóként dolgozott a Coraxnál. Ahogy a cég honlapján olvasható, más kármentesítő projektben is részt vesz a Corax Bioner Zrt., tevékenységét Szerbia felé is kiterjeszti. A cég részvényesei a Pólus Plusz Zrt., a Caola-Alfa, mindkettőben a Nagy családnak van jelentősebb tulajdona. A cég árbevétele és jegyzett tőkéje az utóbbi években nagy változást nem mutat. Az elmúlt tíz évben, alapítása óta egy sor önkormányzattal kötött szerződést szúnyoggyérítésre.

 

A Kartellezés gyanúja is

De nem Bakondi érintettsége az egyetlen érdekesség a katasztrófavédelem pályázatának nyertesei között.

A győztes konzorcium két tagja (Corax-Bioner, SzempAir) érintett a Gazdasági Versenyhivatal 2012 februárja óta tartó vizsgálatában, amelyet kartellgyanúval indított a hivatal. „A cégek egyeztették az árszintet, felosztották egymás között a területeket, megállapodtak a közbeszerzésen adandó kivitelezési árakban, sőt a 2010-es árvíz után a katasztrófavédelem által állami pénzből finanszírozott rendkívüli irtások területét is elosztották egymás között” – ezt a gyanút fogalmazza meg a Gazdasági Versenyhivatal a 2012-ben indított eljárás okaként. Az ügyben két és fél év után sem született még ítélet, és elbíráslása még mindig folyamatban van – tájékoztatták lapunkat június végén. (Frissítés: cikkünk korábbi változatában pontatlanul idéztük a GVH-t, a Rovért nincs benne a vizsgált cégek közt- a szerk.)

false

 

Fotó: MTI

Gondolovics Katalin, a GVH szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy amennyiben egy közbeszerzésben nem írják elő feltételként a hasonló eljárások alóli mentességet, akkor nem kizáró ok egy folyamatban levő eljárás. Az eljárásban a Coraxon kívül érintett a SzempAir, a Gergely Air, az RSZ-COOP, a Komplex Air, KOBO_COOP is.

És a KDNP-s vonal

A katasztrófavédelmi igazgatóság honlapján azt is közli, hogy az ellenőrzéssel, a szakmai felügyelettel a keszthelyi Pannónia Központ Kft.-t és a Bio Kalibra Környezetvédelmi Kft.-t bízták meg. A konzorcium feladata az, hogy ellenőrizze a gyérítési munkákat, figyeljen arra, hogy azok a vonatkozó jogszabályok, az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott módszertan szerint, illetve a megkötött vállalkozási szerződésnek megfelelően zajlanak-e. A konzorcium adja ki az elvégzett munkáról szóló igazolást, ez alapján fizet a katasztrófavédelem a gyérítésért. Ezenfelül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei igazgatóságai a helyszínen ellenőrzik a kivitelezéseket – közölte a katasztrófavédelmi szóvivő –, valamint a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei hivatalból szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak.

A fentiekből kiderül, hogy a két cég hivatott kiadni az igazolást a gyérítést végzőknek, majd ezt követően kapják meg a szerződött összeget. A Pannónia Központ Kft. tulajdonosa Kenyeres Sáringer Tamás, volt KDNP-s országgyűlési képviselő. Saját honlapjára feltöltött önéletrajza szerint Sáringer jelenlegi fő tevékenységei közt szerepel a „környezetkímélő szúnyogirtás szakértői tevékenysége országos hatókörrel”.

false

 

Fotó: MTI

 

Zsugorodó piac, kiszoruló cégek

A szúnyogirtási vállalkozóktól származó információ szerint tavasszal az is előfordult, hogy egy bizonyos önkormányzattal évek óta kapcsolatban álló cég megnyerte az adott helyhatóság közbeszerzését, majd idővel arról értesítették a vállalkozást, hogy mégsem velük végeztetik el a szúnyogok gyérítését. Olyan eset is előfordult, hogy a pályázaton alulmaradt vállalkozó álláspontja szerint a győztes pályázata gyengébb volt, a megadott szempontok szerint nem lehetett volna nyertesként kihirdetni. Becslések szerint 60-80 cég foglalkozik szúnyogirtással az országban.

Azok a vállalkozók, akiknek mégis sikerült szerződést kötni valamely önkormányzattal, a katasztrófavédelmi igazgató bejelentése után viharos gyorsasággal levelet kaptak a polgármesterektől, amelyben megköszönték az eddigi permetezést, de nem kérik tovább, hiszen mostantól ingyen irtják a szúnyogot, központilag. Az ágazatban dolgozók azt is sérelmezik, hogy cégük nem vehet részt a munkában, erre nem találnak magyarázatot. Szerintük az szakmailag mindenképpen támogatandó, hogy központilag jelölik ki a területet, hiszen eddig az az önkormányzat rendelt szúnyogirtást, amelynek volt erre pénze. Így történhetett, hogy az egyik helyen gyérítettek, a másik helyen nem, a szúnyogok meg vándoroltak, s csíptek ott is, ahol fordítottak pénzt a távoltartásukra.

A vállalkozóktól megtudtuk: 2006 óta a Turizmus Zrt. egészíti ki támogatással az önkormányzatok szúnyoggyérítésre fordított összegét, a kémiai gyérítést 40 százalékkal, a biológiait 60 százalékkal. Ezt megelőzően az önkormányzatok pályázhattak a költségek egy részére. Ekkor még több helyhatóság társult, hogy közösen hatékonyabban pályázzanak, és a kivitelezők munkája hatásosabb volt, ha egybefüggő területen szórták a vegyszert. Például egészen 2009-ig Békés megye települései (Gyomaendrőd, Mezőberény stb.) közösen bízták meg éppen a Darázs Ügyvédi Irodát a közbeszerzés lebonyolításával, de ahogy fogyott az önkormányzatok pénze, úgy döntöttek, hogy az irodát kiiktatják, így az eddig erre a célra kifizetett pénz a felére csökkent. Az ezt követő időszakban külön-külön pályáztak a békésiek. Továbbra is közösen pályázott például a Balatoni Szövetség, ahol évtizedek óta a Corax-Bioner Zrt. volt a „nyerő”, de így működött Sándorfalva polgármesterének elnökletével a Dél-alföldi Környezetvédelmi Társulás is. Szegeden azzal spóroltak meg jelentős összeget az elmúlt években, hogy speciális, biológiai eljárást alkalmaztak a vérszívók ellen, a majdnem 100 milliós költséget kevesebb mint negyedére csökkentve.

Hasonló eset?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag@narancs.hu címre.

szerző
Szlavkovits Rita
publikálva
2014. júl. 03., 05:55
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kódolt feszültségek
Béremelés és adócsökkentés
Konzervatív agytröszt közpénzből
Orbán öreg barátai
Könyvmelléklet
Bertók László, Varró Dániel, Sikerlista
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs
Légy tudósítónk! Jelentkezés

Politika

még több Politika...

best of Narancs

Vélemény

még több Vélemény...