Az áprilisi országgyűlési választás utáni napon a Nemzeti Földalap (NFA) elkezdte ledózerolni a kishantosi mintagazdaságot; ehhez a B5 Global Monitoring Őrző-védő Kft. szolgáltatását vette igénybe. A Kishantos Vidékfejlesztési Központ (KVK) földbérlete tavaly októberben lejárt, csakhogy korábban százmilliós nagyságrendű beruházást végzett a területen, és álláspontja szerint beruházásaikat a terület átadásakor a Nemzeti Földalapnak figyelembe kell vennie - az elszámolás azonban nem történt meg. Jelenleg birtokháborítási perek zajlanak, eddig kettőt Kishantos nyert meg, a legutóbbi tárgyaláson viszont az új bérlők javára született ítélet. Azóta áll a bál. A területet át nem adó kishantosiak tavasszal bevetették a földet, az új bérlők azonban kitárcsázták a vetést. Feltehetőleg a tulajdonjogi huzavona még többe kerül majd a kishantosi mintagazdaságnak, ugyanis az őrző-védő kft. díját az NFA vélhetően a kishantosi mintagazdaságra terheli majd.
A kajászói példa
Tudniillik ugyanez történt egy évvel korábban, Kajászón. Az NFA itt tárcsáztatta ki először a vetést őrző-védők fedezéke mellett, miközben fél éve alperes volt egy kajászói terület törvénytelen hasznosítása miatt a gazdák képviselői által indított perben. A Kajászói Gazdatanács tagjai "őszi szántással" és "tavaszi vetéssel" tiltakoztak, amiért az NFA a jogszabályban megengedett aranykorona-érték (6000) fölött törvénytelenül adott bérbe földet egy kápolnásnyéki tetőfedő vállalkozónak húsz évre, míg a pályázaton a helyi gazdák talpalatnyi földet sem nyertek. A vitatott, az NFA és az új bérlő által is parlagon hagyott terület egy részét gyomtalanították, és bevetették napraforgómaggal, mire az NFA megbízta a B5 Global Monitoringot a terület őrzésével, és idén januárban - hogy a biztonsági szolgálatot kifizesse - öt és fél millió forintos követelést nyújtott be a renitens gazdáknak. Az emiatti pert egyébként nem a Kajászói Gazdatanács, hanem egyetlen személy, Böcsödiné Csányi Zsuzsanna gazdatanács-képviselő fia, Böcsödi Gergely ellen indította a földalap. Böcsödiné úgy emlékszik, az őrző-védők jó egy hónapig tartózkodtak Kajászón. (A kajászói földfoglalásról részletesen lásd: Ki arat?, Magyar Narancs, 2012. november 29.)
| ||
A kajászói vetés kitárcsázását a kishantosi akcióhoz hasonlóan Zászlós Tibor agrárkamarai elnökségi tag cége, a Mezőfalva Zrt. végezte. "Állítólag először a helyben gazdálkodó Keve Zrt.-t is megkérték, de ők nem vállalták, ekkor bízták meg a Mezőfalva Zrt.-t" - mondja Böcsödiné, aki bár korábban örömmel vette, most nem fogadta el az ellenük, illetve a fia ellen indított perben a volt jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd segítségét. "Megpróbáltuk kihagyni a politikát, ezért civil ügyvédet, a gazdatanács egyik jogtanácsosát kértük fel, de őt adminisztratív okokra hivatkozva a bíróság kizárta a perből. Az első, márciusi tárgyaláson derült ki számunkra, hogy ügyvéd nélkül kezdjük meg a védekezést, és tesszük meg ellenkeresetünket az ügyben. A perkereset szerint 5,5 millió forintot, annak kamatait, plusz a bírósági illetéket, ügyvédi költséget kellene megfizetnünk. A következő tárgyalás októberben lesz, állítólag még másokat is bevonnak a perbe. A kifárasztásunkra játszanak" - mondja Böcsödiné, nyugalmat erőltetve az arcára.
A B5 Global Monitoring őrző-védő Kft. tulajdonosa egyébként az a Brunner István, aki a Kaya Ibrahim nevű török állampolgárnál landoló Fidesz-közeli cégek adok-veszekjének egyik szereplője volt. A Simicska Lajos alapította Menüett Kft. egyik tulajdonosa is Brunner István, aki később eladta üzletrészét a Quality Profit Kft. képviselőjének, Kaya Ibrahimnak. A török állampolgárságú vállalkozó 1995. július 25-én, egyetlen napon legkevesebb hét magyarországi vállalkozás felett szerzett irányítást - írta akkor a Népszabadság.
Kiskosztüm és föld
A vitatott hatvannégy hektáros kajászói földre máig nem írtak ki új pályázatot, bár az NFA felbontotta Kiss Árpád bérlővel a szerződést, és kötött vele egy másikat a megengedett 6000 aranykoronára. Ez viszont az érvényben lévő NFA-szabályok szerint csakis pályázattal volna lehetséges. A szerződések törvénytelen módosítása, okirat-hamisítás, hatalommal való visszaélés miatt a gazdatanácsokkal együttműködő Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület büntető feljelentést indított az ügyben. Június elején másodfokon az az ítélet született, hogy az egyesület nem perelhet a törvénytelenség miatt, mert nem fűződik az ügyhöz anyagi érdeke.
A kajászói határban állunk: jobbra, az akácfasor mögött Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégének, a Búzakalász 66 Kft.-nek és a polgármester rokonainak adott területek, balra a kápolnásnyéki Kiss Árpádnak ítélt óriási birtokok terülnek el, egészen Kajászóig. A szomszédos Vál határmezsgyéjétől ameddig a szem ellát, szintén Mészáros Lőrinc földjeit látjuk. Közvetlenül mellette a Keve Kajászó Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. négyezer hektáros területe, ez a kajászói földek kétharmadát teszi ki. A környéken azt beszélik, hogy a Keve Zrt. tulajdonosa több millió forinttal támogatta a felcsúti Puskás Akadémiát. "Nagybirtok összelapátolása folyik, a kisgazdákat sikerült beszorítani félhektáros parcellákba. Abban sem reménykedhetünk, hogy a helyi földbizottság szót emelne az érdekünkben, egyrészt, mert mind ez ideig a miniszter nem hozta létre a földbizottságokat, amelyek a törvény szerint kimondhatnák az áment egy-egy földvásárlásra. Helyettük a helyi agrárgazdasági bizottság véleményezhet, de a döntést a fejünk fölött a megyei testület hozza. A másik furfang ott van, hogy a mi értelmezésünkben a helyi ember helyben lakik, a földtörvény viszont megengedi, hogy húsz kilométerre lakjon, vagy csak telephelye legyen itt" - magyarázza Böcsödiné.
A földtörvénnyel Tamási Béláné, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnöke is elégedetlen. A Magosz korábbi megyei elnöke azt mondja, hogy amikor a 2005-ös gazdatüntetés tájékán a Magoszról kiderült, hogy a nagyvállalkozók érdekeit képviseli, többen kiléptek - ám úgy gondolták, kellene érdekképviselet a kis- és közepes gazdáknak is, ezért alakították meg az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesületet. Aztán sorra megszülettek a velük együttműködő gazdatanácsok. Mivel Tamásiné szerint a gazdák rájöttek, hogy nem fontosak senkinek, és az oligarchák kontroll nélkül szerezhetnek földet, elfordultak a politikától. "Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy három törvénynek kellett volna együtt megszületnie: az üzemszabályozási, a földforgalmi és a földvédelmi törvénynek. Ezek együttese határozná meg, hogy egy nagygazda 300 hektáron gazdálkodhat, hiszen Európában maximum 300 hektáros földet birtokolhat egy gabonatermeléssel foglalkozó gazda. Nálunk most már 1800 hektárt kaphatnak azok, akik állatot is tartanak. Ha valaki még többet akar, és van politikai hátszele, akkor megoldja a szerzést a rokonokkal" - magyarázza.
Tamási Béláné volt az egyik szónoka idén májusban az EP-választásokat követően a termőföld védelmére megtartott tüntetéssorozatnak, amelyet Gaudi-Nagy Tamás szervezett, és amelyen több jobbikos képviselő mellett Morvai Krisztina is beszédet mondott. Arra a kérdésre, hogy a pártsemleges és a pártoktól távolságot tartó gazdaszervezetek számára elfogadható-e a Jobbik, Tamásiné azt válaszolja: sem Gaudi, sem Morvai Krisztina nem párttag, és nem mellesleg a Jobbikon kívül régóta nem áll egyetlen más párt sem a gazdák oldalán. "Azt hittük, a Fidesz lesz ilyen, amikor végigküldte Ángyánt az országon, és megíratta vele a vidékfejlesztési programját. Azóta Ángyán lemondott, kirakták a Fideszből. Pedig Orbán Viktor a minap is azt mondta, azért nincs új vidékfejlesztési programja, mert ő azt a vidékstratégiát fogja megvalósítani" - sorolja az egyesületi elnök, aki szerint Ángyán "nagyon naiv ember". Tamásiné lelkes híve az Európai Parlamentbe másodszor is bekerült Morvai Krisztinának. "Ha egy kiskosztümről kérdezik, akkor is megtalálja a kapcsolódási pontot a magyar föld védelméhez" - mondja, majd ismét Morvaitól idéz, miszerint "tarthatatlan, hogy a vidéki emberek a közeli összeszerelő üzemekbe járnak dolgozni hajnalban rissz-rossz buszokon, ahelyett, hogy helyben maradhatnának gazdálkodni". "A helyi gazdák itt élnek a faluban, itt járnak a boltba, itt jár a gyerek iskolába, itt temetik el a szüleiket, és ha aljas módon viselkednének, akkor köpnének eléjük is meg utánuk is. Aki viszont a hetedik határban lakik, az végigvonul a dzsipjével, utasítja a helyi cselédjét, hogy szántson, vessen, és végeztünk" - jegyzi meg Tamásiné.
Jött az LMP és a Jobbik
A csalódott gazdák képviseletét az elmúlt négy évben nagyrészt két párt, az LMP és a Jobbik látta el, illetve nyújtott nekik jogi segítséget. A gazdák egyrészt hálásak voltak ezért, másrészt úgy látják, bizonyos helyeken épp a földügyek miatt tört előre a két kispárt. Az LMP szétválása után a PM-be átigazolt Szabó Rebeka, aki a gazdák elmondása szerint Ángyán professzor mellett a legtöbbet tette az állami földvagyonnal kapcsolatos visszaélések feltárásában, többek között Kajászón is, ma már persona non grata a körükben. "Rebeka a mi kínunk, mert nagyon elismertük az erőfeszítéseit, és emberileg semmi bajunk vele, de amióta átállt a Bajnai pártjába, nem tudjuk őt felvállalni" - mondják többen.
A Jobbik nem is titkolja, hogy a Fejér, Somogy, Zala és Baranya megyei erősödésének okát részben a gazdák melletti kiállásban látja. A Somogy megyei Görgeteg mellett például tüntettek a Magyarországon több ezer hektár földet bérlő Carlo Benetton "energiaerdő" telepítése ellen. De aktivistáik nemcsak a Benetton-birtokon, hanem a budapesti belvárosi Benetton üzletben is kellemetlenkedtek, ahová Hegedűs Lórántné vezetésével jobbikos zászlókkal vonultak be, és tiltakozó feliratokat helyeztek el a polcokon. Árgyelán János Fejér megyei jobbikos elnök a párt mérsékeltebb vonalát erősíti. A civilben angol-orosz fordító Árgyelán Székesfehérváron él ugyan, de mint mondja, jól ismeri a vidék problémáit. Szerinte a magyar gazdák érdekeit egyedül a Jobbik képviseli most a parlamentben, "a Fidesz soha nem képviselte a magyar gazdákat, mást mondanak, mást tesznek". Árgyelán úgy tapasztalta, hogy a kistelepüléseken és a kisebb városokban "nőtt sokat a Jobbik". "Fejér megyében is megvannak az okok. A bizonytalanság, munkanélküliség, a perifériára kerülés, a Fideszben és a baloldalban való csalódottság tolja az embereket a Jobbik felé. Mi elmentünk a választás előtt a legkisebb faluba is, és a lakossági fórumokat kivittük az utcára. Mezőkomáromban például azt mondták, hogy itt képviselőjelölt húsz éve nem járt. Fejér megye az ország kicsinyített metszetét adja: míg az északi része fejlett, a déli sokfalvas rész inkább a kelet-magyarországi régiók képét mutatja, közel 20 százalékos munkanélküliséggel. Ezekben a körzetekben értünk el jobb eredményeket. Míg Fehérváron 11 százalékot szereztünk, Sárbogárdon például közel 30-at. Ahol van egy viszonylag elégedett középosztály, ott nem várnak annyian radikális változást. Persze, bejönnek az egyéni sorsok. Kapcsolatban állok Bolya Ferenccel, a Kishantosi Mintagazdaság második emberével. ' Fidesz-szimpatizáns volt, aztán jött a döntés, hogy új bérlőknek adják Kishantost. Akkor egy fórumon azt mondta, baloldali nem lesz soha, innentől a Jobbikban látja a lehetőséget."
Árgyelán úgy érzékeli, hogy a földkérdés nem mozgat meg tömegeket, a gazdák pedig ritkán mernek szembemenni a hatalommal. "Nehéz úgy küzdeni valakiért, hogy az csak a háttérből figyel - utal a gazdák hozzáállására, amikor a Jobbik a földvédelmi bizottságok létrehozásáért kardoskodott. - A gazdák is szeretnék, hogy maguk helyben választhassanak földbizottságot, de nem támogattak minket nyíltan ebben" - mondja Árgyelán, aki szerint mindaddig így is marad, amíg lesz területalapú támogatás és lesznek bérbe vehető területek. Addig meg a gazdák folyamatosan reménykednek, hogy majd a következő pályázat kiírásakor csak kapnak valamennyi földet.
