„A labdarúgás óhatatlanul is politikai üggyé vált”

  • narancs.hu
  • 2016. július 4.

Kispálya

Lesz-e valakinek közvetlen politikai haszna a válogatott Eb-szerepléséből Magyarországon?
false

Figyelemre méltó interjút adott Szegedi Péter szociológus-sporttörténész (lapunk állandó szerzője) a pozsonyi Új Szó online kiadásának.

Az alapvetően a futball és a politika magyarországi viszonyait forszírózó beszélgetés utolsó válaszában Szegedi kitér arra is, hogy lesz-e az Eb-szereplésből közvetlen politikai haszna valakinek, adott esetben Orbán Viktornak.

„Az állami finanszírozású stadionépítések óta a labdarúgás óhatatlanul is politikai üggyé vált. Egyelőre nem látni, hogy a kormány a válogatott Európa-bajnoki szerepléséből politikai tőkét kívánna kovácsolni. De jelenleg nem is tudná hitelesen kommunikálni, hogy a sikerhez a kormányzat tevékenysége is hozzájárult, hiszen az független azoktól a területektől – a TAO-pénzektől, a futballakadémiáktól vagy a stadionépítésektől – amelyekre a kormány az elmúlt években számottevő költségvetési forrásokat fordított. De már pár hónap múlva okosabbak leszünk, hiszen látni fogjuk, hogyan szerepelnek csapataink a nemzetközi kupákban, nő-e a stadionok kihasználtsága, több magyar játékos játszik-e topligákban, a válogatottunk pedig szeptemberben Feröeren, októberben Svájc ellen, hazai pályán lép pályára világbajnoki selejtezőn. Ráadásul 2018 tavaszára már ki fog derülni, hogy kijutunk-e a következő vb-re, tudni fogjuk, hogy a futballunk most csak egy részsikert ért el, vagy épp egy felívelő korszak kezdetén vagyunk. A labdarúgás állami finanszírozásának ügye bizonyára téma lesz a 2018-as választási kampányban, de most nem tudni, hogy ez a kormánynak vagy az ellenzéknek fog-e inkább kedvezni.”

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.