Belefulladt a szemétbe - Az Ulpius-ház végromlása

Csődvédelmet kért márciusban az Ulpius-ház Könyv­kiadó és Szolgáltató Kft. Az ügyvezető eltűnt, lakását eladta. A kudarc okait és következményeit kutatjuk.

Lapzártánk idején az Ulpius könyvesboltjai zárva tartanak, és leltároznak. Néhánnyal, így az egyik győri üzlettel már közölték, hogy nem fognak kinyitni többé. Az üzletvezető a Narancsnak elmondta, hogy visszaszállítják a kiadó raktárába a könyveket. Azt nem kö­zölték velük, hogy a hivatalos adatok szerint 85 főt foglalkoztató cég ­felmondja-e munkaviszonyukat. Az utóbbi hónapokban csúsztak a bérek, van, aki még nem kapta meg az e havi fizetését. Az Ul­pius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. a múlt héten kért csődvédelmet, miután három telephelyet töröltetett a cégjegyzékből, ezek a boltok már nem is szerepelnek a honlapjukon felsorolt, immár csak 15 üzlet között. A csődvédelem 90 napi fizetési moratóriumot jelent, ez idő alatt a bíróság felügyelete mellett a vállalkozásnak lehetősége van kiegyezni a hitelezőkkel. A morató­rium a hitelezők hozzájárulásával maximum egy évig meghosszabbítható. Ha mégsem vezet eredményre a csődvédelem, kezdődhet a vállalkozás felszámolása.

A piacot ismerők szerint az a tény, hogy a cég napokban lemondott ügyvezetője, fő tulajdonosa, Kepets András elérhetetlen, nemcsak a sajtó, hanem úgy tűnik, a hitelezők számára is, nem biztat túl sok jóval. Az sem, hogy Kepets egy hónappal ezelőtt eladta újlipótvárosi lakását, ahová a kiadó be volt jegyezve. „Pedig meg kellene győzni a pénzüket követelőket, hogy legyenek türelemmel, van remény a cég további működésére” – mondja Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) ügyvezető igazgatója, aki siet leszögezni, hogy a céget a menedzsment rossz üzleti döntései juttatták ilyen helyzetbe, nem a könyvpiac omlott össze. Ugyanakkor a piac máig legnagyobb szereplője, az Alexandra nemrégiben hasonlóan csődközeli helyzetben volt, vetjük ellen Zen­tainak, de szerinte mindkét esetben a túl gyors növekedés okozhatta az adósságok felhalmozódását. Matyi Dezsőnek – mellesleg csődvédelem nélkül – sikerült egyezséget kötni a hitelezőivel, és a pécsi vállalkozó – információink szerint – tudja tartani szerződéseit. Az MKKE adatai szerint nemzetközi összehasonlításban nem jelenik meg több cím Magyarországon, tehát alapvetően nincs túlkínálat, a bolthálózat sem túlfejlett, a kereslet pedig kimozdult a holtpontról.

Túllendülni a nehézségeken

Hol ház állott, most könyvhalom

Fotó: Narancs

De mi volt a baj az Ulpiusszal? A cégadatok szerint a kiadót és a könyvesbolthálózatot is üzemeltető Ulpius-ház Kft. nem állt rosszul. 2013-ban 1,5 milliárdos forgalmat bonyolított, és több mint százmillió forintos adózott eredményt is produkált – ezzel a 43 milliárdos könyvpiac jelentős szereplője volt. De a 400 milliós saját tőkével rendelkező cég adósságai már akkor megközelítették az egymilliárd forintot. Sajtóhírek szerint a cégnek több százmillió forintos hiteltartozása van, s hatszázmilliót meghaladó a szerzői, szállítói és bérleti díjakból felhalmozott adóssága. Az egyik sikerszerzőnek, Frei Tamásnak több tízmillió forinttal tartoznak.

Galambos Ádám, a cég kommunikációért felelős munkatársa csak annyit mondott a sajtónak, hogy a raktárkészlet kiárusításával igyekeznek túllendülni a fizetési nehézségeken.
Az évek óta raktáron álló könyvek valós piaci értéke töredéke lehet a rányomtatott összegnek. Ki veszi meg a tavalyelőtti sikerkönyvet?

Ha egy kiadó nem értékeli le reálisan évről évre
a raktárban álló könyveit, akkor a mesterségesen magas áron tartott készlet javítja a mérlegadatokat. Nem tudjuk, hogy az Ul­pius élt-e ezzel a trükkel, az viszont sejthető, hogy már régóta meggyűlt a baja a saját készleteivel. A kiadót ismerő forrásaink szerint hatalmas, esetenként százezres példányszámokban adtak ki jócskán túlárazott könyveket. Ezeket aztán akciókon értékesítették. Már évek óta folyik az „egyet fizet, kettőt kap” akció, ami az utóbbi időben „egyet fizet, hármat kap”, sőt „egyet fizet, kilencet kap” akciókká fajult.

Kérdés, hogy megmenthető vagy értékesíthető-e a kiadó, és ha igen, mi az értéke? A készletről már beszéltünk, ezen kívül a munkatársak és a jogok képzik a márka értékét. Az Ulpius azonban mindig is az alapító, Kepets András személyéhez kötődött, ő hozta a stratégiai döntéseket. Maradt néhány tehetséges munkatársa, de nincs olyan team, amely tovább tudná vinni a kiadót – vélekedett egyik forrásunk. Az Ulpius profiljára, a szórakoztató irodalomra és a celeb szerzőkre számos kiadó specializálta magát, nincs olyan piaci rés, amit ők töltenek be.

Az egykor sztárszerzők tucatját felvonultató kiadónak ma a magyarok közül talán Frei Tamás a legfontosabb írója, miután a legjobb nevek egymás után hagyták ott az utóbbi években, hónapokban. Fejős Éva már 2013 elején saját kiadót alapított. Vass Virágnak épp a botrány előtt járt le a szerződése, és a Narancsnak elmondta: eszében sem volt megújítani. Az Ulpius legújabb üdvöskéje, az erotikus regényeket jegyző Lakatos Levente év elejétől a Librinél van – árulta el az érintett lapunknak, ahogy piaci információk szerint más sikerszerzők is várhatóan ott fognak feltűnni.

A pénz ragad

A jelen helyzet okát minden forrásunk a túlzott és fedezetlen növekedésben látja. A kiadó évi 160-180 vagy annál is több címet adott ki. A lektűr könnyű olvasmány, de nehéz biznisz, mert a jogdíjai magasak, nagy példányszámban kell nyomni, muszáj költeni reklámra, és egyáltalán nem biztos, hogy ami az egyik országban siker, máshol is az. A könyvpiac ismerői szerint addig nem volt baj, amíg az Ulpius-ház Kft.-ben nagyobb tulajdonhányadot birtokolt a Libriben is érdekelt Balogh Ákos egyik cége. A Libri boltjaiban jól fogytak a kiadó kötetei, ám 2011 után ez megváltozott. Az Ul­piushoz hasonló profillal létrejött a Libri Ki­adó, így a Libri áruházaiban már a saját kiadó könyveit futtatták. A Libri Kiadó profilja és cégfilozófiája egyébként is sokban hasonlított a fénykorában lévő Ulpiuséhoz: sikerkönyvek, agresszív marketing, állandó akciók. A piac szerint az Ulpius esetleges bebukásából a Libri húzza a legtöbb hasznot. Egyesek szerint épp a megerősödő versenytárs miatt csúszott az Ulpius az utóbbi két-három évben az egyre vacakabb könyvek felé. A kiadó sikerszerzői, Vass Virág és Karafiáth Orsolya is azt nyilatkozták a Narancsnak, hogy távozásuk legfőbb oka ez a minőségi változás volt.

 

Fotó: Narancs

Balogh ugyan a SQ-INVEST Kft.-n keresztül továbbra is tulajdonos az Ulpiusban, de úgy tudjuk, csak jelképes mértékben. Piaci pletykák szerint a Libri megvette volna az Ulpiust, de Kepets ellenállt, és előremenekült. 2012–13-ban építette fel saját kiskereskedelmi láncát
18 budapesti és 7 vidéki bolttal, amiből egyik-másik méregdrága volt, a WestEndben lévő, 158 négyzetméteres Ulpius-üzletet most – egyik forrásunk szerint – évi 50 millió forintért kínálja a tulajdonos. Van, aki szerint végül ez okozta a bukást. Pedig azzal, hogy zömében ő maga adta el a saját könyveit, látszólag sokat nyert, hiszen a kereskedelmi árrés magas, 50 százalék fö­lötti. Ráadásul a más kiadóktól bizományban átvett könyvek is növelték a forgalmat, s ha a kiadó csúszott a fizetéssel a kiadók felé, márpedig csúszott, akkor az így használt pénz sokáig elég lehetett a túléléshez.

Az Ulpius fizetési morálja mindig nagyon gyenge volt. Bár a sztárjait jól megfizette, alig találkoztunk olyannal, aki ne számolt volna be fizetési csúszásokról, vitákról. Úgy tudjuk, Fejős Éva távozásába is belejátszottak elszámolási viták, Karafiáth Orsolya is beszámolt jelentős csúszásokról, és Vass Virág is elárulta: a rendezett elválás ellenére „ragadt benn” pénze. Kepets ahol tudott, spórolt. Például a fordítókon, akiket jelentős késéssel fizetett ki, ha egyáltalán. 2005-ben a Magyar Műfordítók Egyesülete nyilatkozatot tett közzé a kiadó gyakorlata ellen. Papolczy Pétert, a szervezet vezetőjét kérdeztük, azóta változott-e a helyzet. Azt válaszolta, hogy „legutóbb két éve panaszkodott valaki, és akkor is úgy nézett rá mindenki, mint a marslakóra. A kollégák döbbenetét az okozta, hogy van még, aki dolgozik nekik.”

A 2000-es években szárnyaló kiadó megbicsaklását a szerzők az utóbbi néhány évre teszik. Fejős Éva azt mondta, Kepets szívvel-lélekkel csinálta a szakmát, de a szív egyszer csak eltűnt belőle. Egy idő után az író úgy érezte, a kiadónak nem a szerzők, csak a kézirataik, az azért kapott pénz a fontos. Lakatos Levente szerint 2014 nyarán vett éles fordulatot Kepets, amikor együttműködőből hirtelen közömbössé vált a kiadó tulajdonosa. „Fél éven át tartó tárgyalássorozat eredményeképpen sikerült megszabadítanom magam az Ulpius-ház béklyóitól.” Vass Virág és Karafiáth Orsolya a távozás legfőbb okát abban jelölték meg, hogy a 2010-es évek elején a kiadó radikális irányváltást hajtott végre, és egyre kínosabb volt nekik a sok vacak között megjelenni. Vass Virág úgy fogalmazott: „Ez a kiadó elsőként kezdett szerzőkben gondolkodni. És akkor, amikor már minden kiadó szerzőkben gondolkodott, elkezdett kizárólag címekben gondolkodni.”

Sztárcsináló

Pedig valóban az Ulpius volt az első kiadó, amely horribilis pénzekért felépítette a szerzőit. Legemblematikusabb és nagyon sokba kerülő írójuk sokáig Gerlóczy Márton volt, de ő is távozott az Ulpiustól. Tele volt a metró Rácz Zsuzsa, Fejős Éva és mások könyveinek plakátjaival.

Az 1999-ben induló kiadó filozófiája az volt, hogy igényes, de népszerű szépirodalmat adjon ki, kifejezetten üzleti alapon. Kezdetben elsősorban angolszász lektűrre specializálódott Kepets, aztán a magyar irodalmat is felfedezte. Büszke volt rá, hogy nem kér állami támogatást. Azt nem tudjuk, hogy a rabbinak tanult Kepetsnek honnan volt az „első milliója”, de négy címmel, köztük Mark Twain Puddingfejű Wilsonjával elindítani egy kiadót nem követelt horribilis összegeket. A 2002-ben már az év kiadójának választott vállalkozás gyorsan növekedett, ekkorra már 60 címet jelentett meg évente. Különös, de Kepets környezetében többen mondták: nem kifejezetten jó ízlésű ember, és üzletembernek sem zseniális. Igaz, mindig voltak mellette jó tanácsadók (lásd keretes írásunkat). Döntéseit gyakran érzelmi okok motiválták, ahogy egyik forrásunk fogalmaz: beleszeret egy-egy íróba, és akkor semmi nem tántorítja el. Nem csináltunk mást, csak úgy tekintettünk a könyvre, mint egy kereskedelmi termékre – adja magyarázatát üzleti sikereiknek egy korábbi alkalmazottja. Borítóikat trendi grafikusok tervezték, Vándor Ágnes, a néhány éve távozott marketingigazgató – aki most nem kívánt nyilatkozni – úgy építette fel a legvacakabb lektűrt is, hogy a sznob közönség úgy érezhette: a szórakozás mellett valamilyen szellemi értéket is kap. A kiadó legsikeresebb, százezres példányszámban elkelt, valójában pornográf könyvének, a Catherine M. szexuális életének a bemutatójára például megnyerte Heller Ágnest.

A lektűr mellett kiadtak Nobel-díjasokat, Orhan Pamukot és Doris Lessinget. Életműsorozatot kapott Salman Rushdie, akinek könyvei már a Librihez tartozó Helikonnál jönnek ki. Az Anno sorozatban számos elfeledett klasszikus látott napvilágot, de náluk jelent meg Karinthy Márton Ördöggörcse, szerzőjük volt a ­fiatal Cserna-Szabó András, Hamvai Kornél, Szálinger Balázs. Fiatal íróknak fizettek ösztöndíjat, másfél évig havi 80-100 ezer forintot. Szálinger Balázs a Narancsnak elmondta: ­óriási segítséget jelentett neki ez az összeg; az ösztöndíjból végül egy olyan kötet született, ami 90 példányban ment el. De Kepets ezt nem tette szóvá, azt sem, amikor Szálinger a Magvetőhöz igazolt. Nem csak Szálinger említi, hogy sokan visszaéltek Kepets nagyvonalúságával: több milliós előleggel vették le, és nem szállítottak semmit. Szálinger szerint idegen terep volt Kepetsnek az igényes kortárs magyar szépirodalom, ezért gyakran mellényúlt. Volt olyan verseskötet, amit 10 ezer példányban nyomtatott ki, és alig fogyott. Végül Kelemen Anna hálószobatitkai sem tudták megmenteni.

Bence György, Wermer András, Nagy Elek

Haláláig Bence György filozófus volt Kepets fő tanácsadója, 2006 körül jött Wermer András, ugyancsak a – 2010-es – haláláig. Közös még bennük, hogy mindketten adtak tanácsokat, igaz, más időszakban, Orbán Viktornak is. De a kiadó tulajdonosa jó viszonyt ápolt Nagy Elekkel, az első Orbán-kormány udvari autópálya-építőjével is. A Vegyépszer vezére a Kossuth-díjat is kijárta apjának, aki Méhes György néven publikálta meséit, és akinek életműsorozatát hatalmas kampány kíséretében adta ki az Ulpius.