Könyvek a zsebben - Digitális könyvek Magyarországon és a világban

szerző
Kovács Bálint
publikálva
2008/48. (11. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Néhány ezer kilométerrel nyugatra a könyvkiadók hatalmas lehetőségének, az egyik legfontosabb és legjobban fejlődő hétköznapi találmánynak tartják; valamivel keletebbre komoly szakmai viták tárgya - Magyarországon viszont gyakorlatilag ismeretlen az e-book (digitális könyv, e-könyv) és az e-könyv-olvasó készülék fogalma is. Kovács Bálint

Néhány ezer kilométerrel nyugatra a könyvkiadók hatalmas lehetőségének, az egyik legfontosabb és legjobban fejlődő hétköznapi találmánynak tartják; valamivel keletebbre komoly szakmai viták tárgya - Magyarországon viszont gyakorlatilag ismeretlen az e-book (digitális könyv, e-könyv) és az e-könyv-olvasó készülék fogalma is.

Az e-könyv nem más, mint valamilyen könyv elektronikus úton terjeszthető, képernyőn megjeleníthető szövege; gyakorlatilag ide tartoznak tehát az egyszerű szövegfájlba gépelt dokumentumok és az azoknál azért megnyerőbb külcsínnel rendelkező, széles körben ismert PDF-fájlok is. Ezek miatt a nagyjából a mai operációs rendszerekkel egyidős, kényelmetlen és szemfájdító szükségmegoldások miatt aligha vezettek volna be azonban új fogalmat a könyvkiadás és az elektrotechnika világába: az e-könyv kifejezést egyre inkább csak az olyan digitális könyvekre értik, melyek a - könyvszerű olvasási élményt nyújtó - e-könyv-olvasókon (readereken) jeleníthetők meg.

Egyetlen fát sem

Az e-könyv-olvasó zsebkönyv méretű, kicsit az iPodra vagy modern mobiltelefonra emlékeztető készülék, amely elsősorban szövegek megjelenítésére szolgál: szépen formázott, tördelt, adott esetben akár képekkel megtámogatott, tehát egy valódi könyv lapját tökéletesen lemásoló oldalakat jelenít meg. Erre persze képes manapság a laptop, a PDA, az iPAQ, az iPhone és néhány egyéb mobiltelefon is. Az (ideális) e-könyv-olvasó azonban kategóriájában mindezeket veri. Képernyője speciális e-papír vagy más néven e-tinta technológiával készül, így szinte köze sincs a számítógép- vagy mobiltelefon-képernyőkhöz: nem vibrál, és a háttér sem világít (ez a két tulajdonság az ugyanis, ami miatt olvasás közben a szem kiszáradhatna, a fej megfájdulhatna), a betűk az e-tinta miatt mégis remekül láthatóak mind sötétben, mind erős napfény mellett. Áramot kizárólag lapozáskor fogyaszt, olvasás közben nem; tehát már akkor is jelentősen több energiát használunk el annál, amennyi egy 2-300 oldalas könyv elolvasásához szükséges az e-könyv-olvasón, ha bekapcsoljuk a laptopunkat és megnézzük az e-mailjeinket (ráadásul egy e-könyv elolvasásához egyetlen fát sem vágnak ki, de még a nyomdagépet sem kell a konnektorba dugni hozzá). Egy készülék kétórányi töltés után, aktív használat mellett legalább egy napig bírja - ezen még nem árt javítani valamicskét, hogy kempingezés vagy erdei túrák alatt is vetélytársa maradhasson a papírkönyveknek.

Az e-könyv-olvasókra típustól függően 50-200 e-könyv másolható fel egyszerre - de egy pár ezer forintos memóriakártyával ez a szám akár a húszszorosára is növelhető. Az átlagos készülék elfér a zsebben (képernyője általában 6"-os - összehasonlításul: az átlagos laptopmonitor 14,1" vagy 15,2"-os); rendkívül könnyű; víz- vagy cseppálló; 4, 8 vagy 16 szürkeárnyalatot képes megjeleníteni; egy érintéssel lapozható, valamint képes a linkek követésére (így például egy lábjegyzetben hivatkozott szöveg kattintásra - érintésre - történő megjelenítésére), és a szövegek is könnyen kereshetőek, ami lexikonoknál vagy szótáraknál nem jön épp rosszul. Gyártótól függően továbbá különféle extrákkal rendelkezik, így például jó minőségű zenelejátszással, beépített Wikipédiával és a legtöbbször wifivel. Az Amazon online könyváruház saját olvasója, az Amazon Kindle például olyan - egyelőre csak Amerikában elérhető - hálózatot használ a wifi helyett (az EVDO-t), amilyet a mobiltelefonok is, így akár az ágyunkban fekve, a taxi hátsó ülésén vagy vadvízi evezés közben is vásárolhatunk magunknak vezeték nélkül egy perc alatt megérkező e-könyvet.

A digitális könyvek ára alacsonyabb, mint a papírverzióké (az Amazonon átlagosan 3-4 dollárral), hiszen előállításához nincs szükség nyomdára, papírra vagy borítótervezőre; ám az olvasók ára jelenleg még elég magas, átlagosan 250 és 360 dollár (azaz nagyjából 50 és 70 ezer forint) között váltakozik. Amerikában csak a Kindle-re mintegy 200ezer könyv vásárolható meg; de az év elején a teljes brit könyvpiac 30 százalékát lefedő Random House és Hachette kiadók is bejelentették, hogy többtucatnyi bestsellert tesznek elérhetővé e-könyvként. Az ilyen bejelentések egyértelműen az olvasók elterjedésének tulajdoníthatók: az eddigi próbálkozások a digitális, de csak számítógép-képernyőre szánt könyvforgalmazásra rendre kudarcot vallottak. Az idei frankfurti könyvvásárnak fő kérdése volt az e-könyv, s noha ez nem vezetett valamiféle forradalmi elterjedéshez és azonnali paradigmaváltáshoz (ahogy egy magyar résztvevő fogalmaz: "idén is ugyanúgy térdig gázoltunk a papírkönyvekben, ahogy eddig"), a jeles írók és kiadóvezetők részvételével zajló szakmai viták mindenképpen sokat lendítettek a formátum ismertségén.

De mi a helyzet Magyarországon? Röviden: semmi. Optimistábban: egyelőre semmi - akár az elérhető e-könyveket, akár az árusított e-könyv-olvasókat nézzük.

A negyedik opció

Olvasó jelenleg az ország egyetlen boltjában sem kapható, magyarországi garanciával egyetlen fajta készüléket - a csúcskategóriásnak nem számító BeBook olvasóját - rendelhetünk az interneten egy 26 ország közt hazánkban is jelen lévő forgalmazótól. A cég hazai munkatársa kérdésünkre nem tudott információval szolgálni arról, vajon vásárolt-e már valaki a nyolcvanezer forintos, angol és francia nyelvű olvasnivalóval feltöltött készülékből; egy másik, a BeBook hazai forgalmazására létrejött kis cég képviselője ellenben bevallotta: még nem volt szerencséje ahhoz az élményhez, amikor magyar ember e-könyv-olvasót vásárol - szerinte az euróárfolyam ingadozása miatt.

Nem is túl meglepő tehát, hogy az egyik nagy elektronikai áruház telefonkezelője a Narancs érdeklődésére visszakérdezett, hogy az e-könyv-olvasó "valamiféle navigációs rendszer-e"; több másik helyen pedig egész egyszerűen nem tudták megmondani, az áruház mely alkalmazottja vagy vezetője adhatna felvilágosítást az olvasók forgalmazásának hazai kilátásairól. Végül Szánthó Balázs, a Media Markt koncepciómenedzsere válaszolt: "Nem is kérdés, hogy forgalmazzunk-e a jövőben e-könyv-olvasót, annak ellenére sem, hogy gyakorlatilag semmi érdeklődés nincs iránta; valószínűleg azért, mert a vásárlók sem nagyon ismerik még a terméket. A magyarországi disztribúciós csatornákon múlik, hogy mikor lesz a Media Marktban elérhető ez a termékcsoport, egyes információk szerint a dátum a jövő év első felére tehető." Tehát Magyarországra még a beszállítók sem hoztak be egyetlen fajta olvasót sem, így az áruházak, ha akarnák is, csak akkor tudnák forgalmazni őket, ha átlagon és szokásukon felüli erőfeszítéseket tennének.

Hogy mekkora vásárlókedv várható az e-könyv-olvasók hazai megjelenése után, azt a szakemberek sem tudják megjósolni. Az egyik áruház név nélkül nyilatkozó munkatársa szerint ez kultúra kérdése is: ami a világ egyik felében elsöprő sikert arathat, máshol csendes kudarc is lehet. Õ az iPhone-t hozza fel példának, aminek Amerikában hatalmas kultusza lett - míg itthon alig-alig veszik. De az elterjedtség - természetesen - a "másik oldaltól" is függ: addig aligha fogják elkapkodni a készülékeket, amíg gyakorlatilag nincs mit olvasni rajtuk.

Márpedig most nagyjából ez a helyzet. A Magyar Elektronikus Könyvtár és a Digitális Irodalmi Akadémia honlapjain elérhető szövegek, bár egyrészt megjeleníthetők lennének e-könyv-olvasón, korántsem erre lettek kitalálva; másrészt az ott megjelenő szövegek semmiképp sem fedik le teljesen a vásárlói érdeklődést. Ezeken kívül csak néhány szakkönyv- vagy kisebb szépirodalmi kiadó nyújt lehetőséget digitális formátumok (de megint csak elsősorban PDF- vagy Word-dokumentumok) megvásárlására.

A Narancs által megkérdezett három könyvkiadó - az Európa, a Magvető és az Agave - prominensei csaknem tucatnyi nyomós érvet soroltak fel a formátum hazai bevezetése ellen. "Egyértelműen látszik, hogy növekszik az e-könyv jelentősége - mondja Sárközy Bence, a Magvető Kiadó szerkesztője -, ennek ellenére itthon rengeteg körülmény szól a kiadása ellen. A magyar piac rendkívül kicsi és lassú, ráadásul nagyon szűk azok köre, akik magabiztosak annyira a számítástechnikában, hogy eszükbe jusson a kezükbe venni egy vadonatúj elektronikus készüléket. Addig biztos, hogy nincs értelme foglalkozni az e-könyvvel, amíg nem kapható hozzá olvasó vagy legalábbis nem mutatkozik tömeges szándék a készülék vásárlására: monitoron olvasni rettenetes." Varga Bálint, az Agave Könyvkiadó igazgatója hasonló érveket sorol, majd hozzáteszi: "Ma Magyarországon, ha valaki el akarja olvasni a Háború és békét, három dolgot is tehet: megveheti a boltban pár ezer forintért; megszerezheti antikváriumban 7-800 forintért, vagy letöltheti a számítógépére ingyen. Ezek mellett csak a negyedik opció volna az e-könyv-vásárlás - és bár abszolút híve vagyok, sajnos mégsem hiszem, hogy a mi kicsi és szegmentált piacunkon bármi jelentősége lehet az elkövetkezendő tíz-húsz évben. Több kiadványunk is ingyen letölthető illegális oldalakról a neten - teszi hozzá Varga -, de a legnépszerűbb, legrégebbi könyvünket is mindössze 400-an szerezték meg így több év alatt. Ha ingyen és bérmentve ennyi embernek kell, akkor vajon hányan adnának ki pénzt majdnem ugyanezért?"

Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója Umberto Ecóval ért egyet, aki szerint a könyv olyasvalami, mint mondjuk a kerék vagy a kalapács: nem kell változtatni a lényegén, mert jól ki van találva. "Noha a munkám miatt rengeteget olvasok elektronikusan is szövegeket, mégis úgy gondolom: a könyv akkor végleges, ha ki van nyomtatva" - mondja Barna, majd hozzáteszi: egy "átlagos olvasó" évi két-három könyvet vásárol, ami 5-6 ezer forintba kerül. Ezzel szemben egy e-könyv-olvasó ennek tízszeresébe kerül, és még ehhez jönne hozzá a könyvek ára.

Mindhárman egyetértenek abban, hogy ha jelen körülmények között mégis e-könyv-kiadásra adnák a fejüket, akkor vagy szakirodalmat vagy más, kis példányszámú könyvet - így az átlag 4-500 példányban (vagy az alatt) fogyó versesköteteket vagy a szinte közönség nélküli drámákat - érné meg így terjeszteni, mert ilyen kis példányszámban a nyomda és az el nem kelt könyvek tárolásának költségei (azaz épp azok a kiadások, melyek digitális könyvek esetén nem jelentkeznek) olyan magasak, hogy még nullszaldósra is legfeljebb támogatások segítségével lehet kihozni a hagyományos kiadást. Mindhárman megemlítik a majdani jogi szabályozás aggályosságát és vélhető elégtelenségét is: igaz, ami igaz, ami egyszer kompatibilissé válik a számítógéppel, legyen az film, zene vagy bármi más, azt pár percen belül a hivatalos csatornák megkerülésével is le lehet majd tölteni.

Hogy mi lesz a jövője az e-könyveknek, és mekkora hatása lesz a nyomtatott, papíralapú irodalomra, azt gyakorlatilag lehetetlen megjósolni. "A frankfurti könyvvásár radikálisabb résztvevőinek, akik azt hangoztatták, hogy az e-könyv a könyvkiadás végét jelenti majd, aligha lesz igazuk - véli Sárközy Bence -: hogy egyszerre praktikus és esztétikus legyen a szövegkép, valamint hogy gondozott legyen a tartalom, ahhoz ugyanúgy fog kelleni szerkesztő, tördelő és kiadó, mint eddig - legfeljebb nyomda nem." Mindenképpen jót tenne a fejlődésnek, ha a különböző gyártók készülékei egyaránt felismernék az összes létező e-könyv-fájlformátumot, és megszűnnének a "csak Kindle-n" vagy a "csak Sonyn" olvasható könyvek; no meg ha a fent részletezett Amazon Kindle minden kényelmi funkciójával együtt Európában is elterjedhetne (egyes hírek szerint az Amazon már megkezdte a tárgyalásokat az öreg kontinens bizonyos cégeivel). Az igazi áttörés ígéretét azonban mindenki abban látná, ha az iPodokat sikerülne felszerelni professzionális e-könyv-olvasókkal jelentős áremelkedés nélkül: ha annyian tudnának digitális könyvet vásárolni, ahányan iPodot vesznek, az valóban alapjaiban változtathatná meg a könyvpiacot.

szerző
Kovács Bálint
publikálva
2008/48. (11. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Képzelt forradalom
Zavargásokkal riogat a kormány
Vaklicittel spórolnak
Kieső onkológiai gyógyszerek
Exkluzív
Együtt ebédeltünk John le Carréval
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény