Színház

Irány Horány!

Magányos emberek

  • Kiss Annamária
  • 2023. január 11.

Kritika

Egy kis vidéki nyaralóban összezárva tölti az idejét néhány, a modern kor összes társadalmi ellentétét képviselő figura. Egyszerre törnek felszínre a város és vidék, X és Z generáció, vállalkozó és művész, ateista és vallásos, humán és reál érdeklődésű emberek között feszülő ellentétek. 

Szereplőink jóravaló, felvilágosult emberek, akikben egyetlen közös pont a tonhalkrémes tészta szeretete, de ez kevésnek tűnik a boldogsághoz. Mégis önfeledten szórakozunk a Magányos emberek családtörténetén.

Nincs szükség különösebb drámai konfliktusra, hőseink belegabalyodnak saját nyűgjeikbe, amit csak tetéz a jó adag önbizalom­hiány és az élettel szembeni gyakorlatlanság. A cselekmény a szituációk alá rendelődik, de nem is hiányoljuk a nagy drámát. Épp elég látnunk egy mai magyar család archetípusát. A művészlélek huszonéves fiatalok nem találják a közös hangot az agrárvállalkozó szülőkkel, és úgy általában, a vidékre költözött többiek nem tudnak mit kezdeni a világot életművészként beutazó Annával (Mentes Júlia). Ki-ki a legjobbat szeretné magának és családjának, de túlgondolják, miközben épp azt kezelik lazán, amit megfontoltan kéne. Próbálnak megfelelni, jól viselkedni, közben valahogy boldognak lenni, ám ez sehogy sem sikerül.

Tarnóczi Jakab rendező és Varga Zsófia dramaturg jól bevált párosa magyarította a Nobel-díjas szerző, Gerhart Hauptmann drámáját – ha nem tudnánk a német eredetiről, fel sem tűnne, hogy a szereplők németek voltak, és száz évvel ezelőtt éltek. (A Boronkay Soma nyers fordítását felhasználó szöveget nem csak a mára, de konkrétan a szereplőkre is hangszerelték.) Örök igazság, hogy minden változik, de érzelmeink, s így emberi kapcsolataink mozgatórugói évezredek óta változatlanok. Az ifjú férj frissen doktorált filozófus, esetünkben zenész (Lengyel Benjámin), a barátja, Barna festő, most filmes (Béres Bence), a csábító Anna pedig eredetileg párizsi diáklány. A szülők (Pelsőczy Réka és Rajkai Zoltán) mindkét változatban mezőgazdasági termelésből élnek. De hőseink bármelyik korban is űzzék értelmiségi vagy kétkezi hivatásukat, hasonló érzelmi nehézségeken mennek át.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?