MaNcs 35. évf. 16. sz. (2023-04-19)
A Várkert Bazárban tartották hétfőn a Fidesz Parlamenti Szalon című rendezvényét. Az egybegyűlteket Kocsis Máté frakcióvezető köszöntötte, nívós szórakoztatásukról a kormányoldalon futtatott fiatal énekesnő gondoskodott, az est fénypontja pedig Szijjártó Péter külügyminiszter beszéde volt.
Csináljunk leltárt! Igenis, főnök. Vállalatbirodalom? Megvan. Bankcsoport? Kipipálva. Magánhadsereg? Persze, persze, de hagyjuk már ezeket a materiális szarságokat, nézzük inkább a lélek, a szellem javait, vessük vigyázó szemünket az emelkedettségre.
M237 Svájcból érkezett magyar földre, ahol valamikor április közepén lesből, a védekezésre vagy a menekülésre esélyt sem adva neki, lelőtték. Ezt, mármint hogy Graubünden kanton szülöttét veszejtette el a magyar puska, onnét tudjuk, hogy M237-et egy éve GPS-jeladóval szerelték fel, és ez idő alatt három országban is megfordult, mielőtt Magyarországra érkezett.
Az oroszok Ukrajna ellen indított katonai inváziójának, az ukrán–orosz háborúnak Európára nézve számos súlyos gazdasági következménye van. Ezek közül az energiaválság okozta a legtöbb fejtörést az uniós gazdaságok és háztartások számára, de rögtön utána az élelmiszerárak robbanásszerű megugrása említhető.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján hangzott el, hogy Magyarországnak egy-két éven belül félmillió új munkavállalóra lesz szüksége. A kormányzati gazdaságpolitika legfőbb képviselői (miniszterelnök, gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, pénzügyminiszter) által egybehangzóan tett kijelentés a már ma sem laza magyarországi munkapiac számára azt az üzenetet hordozza, hogy tartós munkaerőhiányra kell készülni. Ennek nyilvánvaló következménye lehet, hogy a megfelelő munkakínálat híján a nominális béremelkedés követi a 25 százalék fölé ugrott, Európa-rekorder magyar inflációt.
Azokból a városokból, ahol nincs felsőoktatási intézmény, menekülnek a törekvő fiatalok, s ez egész térségek fejlődését vetheti vissza. A magyar vidék kiürülésének aggasztó tünetéről a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának matematikus–közgazdász egyetemi tanárát kérdeztük.
Már 2006-ban polgármester akart lenni Nyírmártonfalván Filemon Mihály agrárvállalkozó, de csak 2019-ben jött össze neki, 19-cel kapott több szavazatot elődjénél. A lomb nélküli lombkoronasétány gazdája most zárt ajtók mögött azt kérte az önkormányzati dolgozóktól, védjék meg őt. Azt is megmondta, kiktől.
Az új magyar atomerőmű megvalósulásáról és az orosz részvétel melletti kitartásról biztosította közönségét a húsvétkor Moszkvából visszatért magyar külügyminiszter. Pedig az oroszok talán már nem is akarnak itt új blokkokat építeni, és helyettük más sem fog. Mindez nagyon sok pénzünkbe kerülhet, és még áram sem lesz belőle.
Évtizedek óta ömlenek az Európai Unióból érkező támogatások az országba. Arról viszont keveset beszélünk, hogy jól hasznosultak-e a Magyarországra zúdított eurómilliárdok.
Mit jelent egy futóverseny a háborúban? Lehet pusztán sport, vagy kell lennie valamilyen mögöttes célnak? És támogathatjuk-e az ukrán hadsereget?
E csoportos kiállítás a közösség, illetve az egyén önrendelkezési jogával, szabadságával és függetlenségével foglalkozik, fókuszában pedig az autonómia jogi értelemben vett változása és képlékenysége áll.
Kövér László kijelentése, úgy tűnik, aktuális maradt. Na nem azért, mintha bármiféle köze lenne a 21. századi gondolkodásunkhoz, hanem azért, mert továbbra is mindenkinek véleménye van arról, hogy mi történjen a hálószobánkban.
Rövidke utazással kezdjük mi is. Bár a Stúdió K előterében gyülekezünk, maga az előadás nem ott látható: átkalauzolnak minket egy lakás(színház)ba. Végigsétálni a Ráday utca lassan élettel megtelő teraszai között egészen más most, mint az odaúton.
Sokak első gondolata lehet, hogy egy vidék tematikájú műsornak mindenképpen országos lefedettségűnek kellene lennie. Számukra a jó hírünk: azzal, hogy a legnépszerűbb kormánykritikus csatornát az online térbe száműzte a hatalom, egyben országos rádiót is faragott belőle.
Az alig kétszáz oldalas kisregény egy, a holokauszt, majd a Rákosi- és a Kádár-korszak által megtépázott család történetét vázolja fel. Diszfunkcionális közösséget látunk, a generációs elhallgatás és a hazugságok világát, de azt a kitörési lehetőséget is, amellyel a főhős kárpótolhatná magát. Egyúttal az elbeszélő azt is megmutatja, hogy az állam utólagosan képtelen kompenzálni az egyént, vagy ha tesz is valamit, az inkább nevetség tárgya lesz.
Minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll, és itt az ideje ezt fenyegetésnek venni. Persze akadnak, akik minden egyenjogúsági próbálkozásra feminácit kiáltanak. Igazuk is van, világunkban számos probléma van, amelynek megoldásához férfiak kellenek – akik e problémák jó részét maguk okozták.
Micsoda romantika! Néhány elszánt amerikai, elkínzott, de szenvedélyes európai menekült és a jó ügyekkel szimpatizáló diplomata 1940-ben a napfényes Marseille-ben egy hotelszobából a nácik által üldözött értelmiségieket és művészeket menekít az akkor még semleges Egyesült Államokba.
Ismét Csehov-hősnőként áll a színpadra. A pályáján folyamatosan jelen lévő Csehovról, a beszüremlő közéletről és az életkorral érkező, illetve elvesző lehetőségekről is beszélgettünk.
A Dokk.hu című irodalmi portál alapítója, szerkesztő, újságíró és programozó. A most megjelent Kívülálló című regénye apropójából beszélgettünk az alkotói folyamatokról, közérzeti kérdésekről és a valódi választások erejéről.
Számára a munka az első kottafejtől a koncert utolsó hangjáig tart, és nem bérel magának szobát a zene elefántcsonttornyában. Május 9-én a Magyar Zene Házában hallhatjuk saját szerzői estjét, ahol vonósnégyesre és vonószenekarra írt műveinek ősbemutatója mellett egy Mozart-hegedűversennyel is fellép.
A Karabély együttessel zenélte végig a kilencvenes éveket, de sokan a 2013-ban készült Forradalom van a mi utcánkban című dalát ismerik, amelyet szólóban adott elő a Dunán evezve. A Halk együttest 2016-ban alapította, nemrég jelent meg tripla lemezük, a Szellemvasút, amelyen egy rádiójáték is helyet kapott.
A kifogástalan ízlésű szakácsnő nem hajlandó behódolni a kevésbé tehetséges, viszont a trendeket készséggel kiszolgáló séfnek.
A hegedűs házaspár a végén, a negyvennegyedikkel kezdi az 1931-ben, eredetileg pedagógiai célból született sorozatot, amelynek előadása a szerző szándéka szerint tetszőleges sorrendben megtörténhet.
Mi kell ahhoz, hogy egy egyszerű közúti összezördülés életeket felemésztő bosszúhadjárattá fajuljon?
E kötet olyan, mint egy meditatív lelki utazás az „Isten-kapcsolat” fogalma körül.
Dwight Frye, Roland Topor, Tom Waits – a Renfieldet játszók névsora színesebb, mint azoké, akik Drakula bőrébe bújtak.
Az előadás Julie Taymor 2002-es életrajzi filmjének kronológiáját veszi át.
Meghan Remy, a 4AD kiadó jelenkorának egyik legfontosabb előadója, aki másfél évtizedes, U.S. Girls néven űzött szólókarrierje alatt sokszínű, izgalmasan változatos, kiváló albumokban csúcsosodó életművet hozott létre.
Amikor Sztupa és Troché próbálták kijátszani a sátánjárást, ezer szemük lett és elefánti fülük, orruk a magasba emelkedett, úgy szimatoltak, rebbentek minden neszre, lopva, némán, lábujjhegyen léptek, pisszt jelző ujjuk a szájon.
Be kell-e tiltani a TikTokot? Az Egyesült Államok néhány törvényhozója épp erre akarná rábírni a Biden-kormányzatot. De mégis, miért? Azért, mert hülye lesz tőle a gyerek? Vagy mert ellopja a lelkünket, és odaadja a Kínai Kommunista Pártnak? De érdemes-e Iránról és Afganisztánról venni példát? És ha betiltják, mi lesz másfél milliárdnyi, többségében bizonyára jóhiszemű felhasználójával?
