Betonretró – kiállítás

  • 2012. április 24.

Snoblesse

Vessünk véget a beton kriminalizálásának! A beton szép, a beton jó – erről is szól a múltba néző, de a jövőbe is tekintő betonügyi kiállítás.


Rossz híre van a betonnak – abban, hogy ez így alakult, alighanem a magyar ember régi keletű, de teljességgel megalapozott lakótelepi panelélményei járnak élen. A Kortárs Építészeti Központ szakmai nappal bővített kiállítása, ha nem is a beton széles körű megkedveltetését tűzte ki célul, de tehet talán valamit, hogy e sok vádpontban ártatlanul elmarasztalt építőanyag visszanyerje renoméját. Ehhez a mai betontechnikákat tárgyaló szakmai előadásokon túl nagymértékben hozzájárulhatnak az elmúlt évtizedek hazai betonépítészetének gyöngyszemei, mint például a Zalotay Elemér tervezte szputnyikfigyelő állomás, az egri buszpályaudvar vagy a tihanyi rév betonrengetege.

Figyelmébe ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.