A japán cégek több mint fele nem akar idén olimpiát

  • narancs.hu
  • 2021. február 16.

Sport

Egyre több japán van a júliusban kezdődő tokiói olimpia ellen.

A japán cégek több mint fele amellett van, hogy a kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt az idén nyárra tervezett tokiói olimpiát el kell halasztani, vagy törölni kell, legalábbis erre jutott egy friss felmérés.

A Tokyo Shoko Research február 1. és 8. között végezte a felmérést, amely több mint 11 ezer céget érintett. Az insidethegames.biz ismertetője szerint a megkérdezett vállalatoknak 56 százaléka foglalt állást az idei ötkarikás játékok ellen, míg ez az adat tavaly augusztusban 53,6 százalék volt.

A cégeknek csupán 7,7 százaléka vélekedett úgy, hogy a koronavírus-világjárvány miatt 2020-ról eleve 2021-re áttett olimpiát - amely megőrizte elnevezését, a Tokió 2020-at - teljes formájában és ebben az évben kell megrendezni, szemben az előző felmérés 22,5 százalékával.

A mostani válaszolók több mint 70 százaléka állította, hogy a játékok lemondása, vagy elhalasztása csekély hatással lenne a vállalat nyereségére.

A cégek közel 20 százaléka szerint az olimpiát korlátozott nézőszám mellett kell megrendezni, míg 17 százalékuk úgy látja, hogy az ötkarikás versenyekre nem szabad nézőket beengedni.

A Kyodo News múlt hónapban végzett felmérése szerint a japánoknak már 80 százaléka ellenzi a játékokat, ezen belül a megkérdezettek több mint 35 százaléka a törlést szorgalmazta, 45 százalékuk pedig az újabb halasztás mellett érvelt.

Az olimpia támogatottságának csökkenését mutató felméréssel egy időben látott napvilágot az a jelentés, amely szerint a világ legfejlettebb országai közé tartozó Japán gazdasági teljesítménye közel öt százalékkal csökkent 2020-ban a pandémia következményeként.

A 2021-es tokiói olimpiára július 23. és augusztus 8., míg a paralimpiára augusztus 24. és szeptember 5. között kerülne sor. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.