Először úgy tűnt, hogy közel felére csökken idén a folyóiratok támogatása, miután a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) lényegében bekebelezte a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA). Az idei szubvencióról szóló első határozat szerint 350 millió forintot ígért az NKA igazgatósága, amit végül az egyes kollégiumok saját forrásaikból – máshonnan elvonva – összesen 158 millióval növeltek. De az 500 milliós összeg így is messze alatta marad a korábbi évek 7-800 milliós dotációjának. Az NKA azonban nem csak jelentősen kevesebb közpénzt osztott szét, de az utóbbi években már megszokott módon későn írták ki a pályázatokat, ráadásul megszűnt az önálló folyóirat-kollégium, így az összművészeti lapok nem találták helyüket az egyes művészeti ágakat dotáló kollégiumok között.
A Színházművészet Kollégiumának döntése jelentős változást hoz a színházi lapok életébe. A Csizmadia Tibor által vezetett testület 18,7 millió forintot adott laptámogatásra, 9 milliót pedig internetes folyóiratokra. A szakmai szervezetek által delegált Szabó László (kulturális menedzser, a Magyar Teátrumi Társaság titkára), az MMA-s Császár Angela (színész) és Cseke Péter (színész, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója), valamint a miniszteri hatáskörben kinevezett Láposi Terka (színházpedagógus, a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője) és Lőrinczy György (a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az Emmi Színházművészeti Bizottságának tagja) az alábbi döntést hozta.
| ||
Színház
Tompa Andrea kritikus, a Színház főszerkesztője – és lapunk külső munkatársa – szerint a folyóiratok támogatását több lépcsőben zilálták szét és morzsolták fel, most pedig a demoralizálás következik. Szétverték a folyóirat-kuratóriumot, előzetes egyeztetés és bármilyen felmérés nélkül megszüntették a „kiemelt” folyóiratok 3 éves pályázati rendszerét, erősen csökkentették a finanszírozási kereteket és késve írták ki a pályázatokat. A Színházművészeti Kollégiumhoz pályázók április 19-én tudták meg, mennyi pénzből gazdálkodhatnak 2016-ban – a Színház évi 6 lapszámra kapott támogatást, miközben 5 szám már megjelent vagy nyomdában volt.
| ||
„Lehet, hogy csak keveseknek fontos terület ez, de sok régi független műhely tartozik ide – fogalmazott Tompa. – Most a független tartalmak előállításának válságos korát éljük. Lassan csak a propaganda és pr-tartalom áll meg a piacon meg a nyilvánosságban. A politikának propagandára, a színházaknak pr-szövegekre van szükségük. Kritikai szemléletre, elemző nézőpontra egyre kisebb az igény. A színházak a tao szorításában élnek, az eladott jegyek száma, a nagy előadássorozatok a fontosak. Ebben a rendszerben egy kritikai, elméleti lappal megjelenni irtó nehéz.”
2015-ben 16,5 milliós támogatást kaptak az NKA-tól, amit több mint 6 millió forintos reklám- és eladási bevétellel tudtak kiegészíteni. Idén a fenti döntés következtében 7 lapszámnyi pénze van a Színháznak, így a júniusi dupla szám az utolsó egy ideig. „Nem papírra nincs pénzünk, hanem a szellemi termék előállítására. Mert ez nem reklámújság, a munka nagy része láthatatlan: hosszú ideig készülnek elemző anyagok, olykor hónapig dolgozunk egy cikkel. Az online semmivel sem kerül kevesebbe, ez az NKA tévedése” – mondta a főszerkesztő. A netes változatot még év végéig meg tudják tartani egy szerkesztővel és egy ügyvivővel, mindenki másnak felmondanak, a folytatás pedig bizonytalan. Megpróbálnak egyéb lehetőségeket keresni, mecénások vagy közpénz után kutatnak, hogy biztosítani tudják a folyamatosságot és az átlátható működést.
Ellenfény
| ||
„Az Ellenfény gyakorlatilag fél éve nem működik” – mondta el kérdésünkre Sándor L. István, a 20 éves lap főszerkesztője. Amikor érzékelték, hogy nem fogják időben kiírni az idei pályázatokat, megelőzve a bajt, a 2015-ös számok “széthúzásával” azt a látszatot keltették, mintha működnének. A 2015-ben 12 millió forinttal támogatott lapnak nem voltak tartalékai, nemigen voltak a pályázati pénzen túl egyéb forrásai a lapeladás kivételével, így nem tudták finanszírozni a működést. „Az utolsó bemutatók, amivel még foglalkozni tudtunk, tavaly októberiek. Az idei támogatások legkorábban május végére érkeznek meg. Amikor épp vége lesz az évadnak. Mi az a színházi és táncművészeti folyóirat vagyunk, amely épp évad közben nem tudott működni.” Sándor L. nem érti, miként történhetett, hogy az NKA ebben az évben csak a „nem kiemelt” folyóiratok keretét szánta az egész magyar folyóirat struktúrára, holott a „kiemelt” kategóriába tartozókra közel ugyanennyi pénz jutott eddig. „Olyan helyzet alakult ki, amiben csak rossz döntéseket lehet hozni. De az egyes szakmai kollégiumok teljesen másként viszonyultak a helyzethez. Míg a színház- és a táncművészeti kollégium alig emelte a keretét – az előbbi 21,35 millió helyett 27,7 millió forintot, az utóbbi 3,85 millió helyett 6,3 millió forintot osztott szét –, addig a képzőművészeti kollégium 23,8 milliós keret helyett 60 millió forintból, az iparművészeti kollégium 3,85 millió helyett 24,5 millió forintból, a szépirodalmi kollégium 85,05 millió helyett 144,2 millió forintból gazdálkodott” – jegyezte meg az Ellenfény főszerkesztője (a viszonyítás az idei folyóirat-támogatási keretjavaslatokra majd a kihirdetett keretösszegekre vonatkozik – C.D.). Sándor L. még reménykedik abban, hogy az NKA belátja a helyzet tarthatatlanságát, és kiegészítő támogatást ítél meg az aránytalanul kevéssé (vagy egyáltalán nem) támogatott folyóiratok részére. Ha ez nem történik meg, akkor az Ellenfénynek vissza kell térnie a kezdetekhez és negyedévi lappá kell változnia, amíg egyáltalán meg tud jelenni (a negyedéves periodikaként indult Ellenfény 2002-től évi 6, majd 2006-tól évi 8, 2007-től évi 10 lapszámmal jelent meg, nyáron szünetelt).
Revizor
| ||
Talán a többprofilú, a jelenlegi kollégiumi struktúra egyikébe sem besorolható lapok az igazi vesztesei az MMA-NKA konglomeráció eddigi működésének. Az elmúlt három évben a folyóirat-kollégium által az úgynevezett „kiemelt” folyóiratok közé sorolt, 9 éve működő kritikai portál 2012 és 2015 között évi garantált 11 millió forint támogatásból gazdálkodott, szűkösen. Az NKA új rendszerében a vegyes- vagy többprofilú lapnak szimplán nem volt hova pályáznia – hiába keresték az illetékeseket és kértek „útmutatást”: vagy válasz nem érkezett levelükre, vagy finoman ki lettek oktatva, „örüljenek, hogy ennyi támogatás is van”, akkor is, ha nekik épp nem jut. (A Revizor szerkesztői itt és itt írták kálváriájukról és terveikről.)
„Azt gondolom, hogy a számos egyéb területen is jelen lévő hozzánemértés, kapzsiság, cinizmus tombol itt is. Az NKA alapeszméje csodás volt, igazi demokráciához méltó – aztán az évek során számos rossz dolog történt vele… Az NKA szerkezete és működése sok sebből vérzett, de hogy benyelje az MMA – ami önmagában is egy rossz vicc, mind a szabályzatával, mind a tagságával, mind a duzzadó pénztárcájával, mind a semmittevésével együtt –, azt azért nem érdemelte meg” – vélekedett a Narancs kérdésére Csáki Judit kritikus, a Revizor főszerkesztője, lapunk korábbi munkatársa. Jelenleg támogatókat keresnek, elindították „crowd-funding” kampányukat, vagyis nem adják fel. „Tudom, hogy a civil finanszírozás nálunk számos okból gyerekcipőben jár: egyrészt nem vagyunk szolidárisak, nem vagyunk igazi demokraták, másrészt épp azoknak kevés a pénzük, akiknek fontos például a Revizor léte. De bizakodunk. És pályázni fogunk a miniszteri keretre, megindokolva, hogy miért. A miniszteri keret jó nagy, bőven elég a legnagyobb bűnök korrigálására. Aztán megyünk tovább: küzdünk azért, hogy változtassák meg a kollégiumi struktúrát, állítsák vissza a folyóirat-kollégiumot. Valami lesz, valahogy túléljük. Muszáj, hiszen eminens feladatunk, hogy továbbra is kritikai visszhanggal vegyük körül a kultúrának azt a részét, amelyet épp ki akarnak radírozni, el akarnak törölni.”
Van másik
| ||
Kerestük a Criticai Lapok főszerkesztőjét, Szűcs Katalin Ágnest is, hogy megtudjuk, mi történik a 25 éves lappal, de nem sikerült elérnünk. Szűcs egy korábbi nyilatkozata szerint nem most vált kétségbeejtővé a lap helyzete, a „megítélt 5 milliós támogatás a tavalyihoz képest »mindössze« 900 ezer forintos csökkenéssel »pusztán« a reményvesztést jelenti”.
Eltűnik vagy háttérbe szorul tehát a szakmai orgánumok jelentős része, míg bizonyos lapok vígan tovább élnek. Az a helyzet is előállhat, hogy a színházi lapok között a promóciós termékek kerülnek többségbe. Vidnyánszky Attila felügyelete alatt négy ilyen is működik: az általa vezetett Teátrumi Társaság lapjai, a Magyar Teátrum pint és online, illetve a Nemzeti Színház ingyenes kiadványa, a Nemzeti magazin és a Szcenárium című elméleti lap.
