mi a kotta? - A harag napja

  • .
  • 2011. szeptember 15.

Trafik

Nem kétséges, a kezdet és a vég mély értelmű, s észrevétlenül egymásba átváltó jelenségein, az élet nagy és örök körforgásán akár a koncertprogramot szemlélve is kedvünkre elmerenghetünk. Mert hiszen amíg a múlt héten a Liszt Ferenc emlékére megrendezett idei Budapesti Nemzetközi Zenei Verseny nyitányával zártuk sorainkat, addig most a zongoraverseny záróeseményén kezdhetjük a heti műsor előszámlálását.
Így vasárnap előbb a szóló, majd azután a zenekari döntő vár a hangszer ifjú művészeire (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 18., három óra, illetve fél nyolc), hétfő este pedig immár a díjkiosztó gálaest következik (szeptember 19., fél nyolc).

Ámde kedd este már kevésbé formális lehetőségünk is nyílik majd arra, hogy a fentebb körvonalazott fogalmakkal szembesülhessünk, elvégre a Concerto Budapest koncertjének programja a legvégső kérdéseket fogja feszegetni (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, szeptember 20., fél nyolc). Méghozzá olyannyira az elevenünkbe vágó módon, hogy a fogvacogtató danse macabre, továbbá az e heti ajánlónk címéül választott igazság- és büntetésosztó nap emlegetése egyenesen mellőzhetetlen a Keller András által eldirigálandó hangversenyről szólván. A harag napja alatt természetesen nem Torgyán József 1992-es kisgazda tömegrendezvényét, s persze nem is Sándor Kálmán - 1953-ban Kossuth-díjat ért - tanácsköztársasági drámáját és filmalapját értjük, hanem az őseredeti Dies irae középkori dallamát. Merthogy ez a motívum Liszt Ferenc Haláltáncából éppúgy kihallatszik majd, akárcsak a Fantasztikus szimfóniából, amelynek utolsó, Boszorkányszombat című diabolikus tételébe Hector Berlioz szintén beleszőtte a gregorián hangzó közhelyét. A Liszt weimari korszakában befejezett zongoraversenyt, melynek szólistája ezúttal Bogányi Gergely lesz, egyébiránt egy pisai freskó látványa ihlette. Egészen pontosan a tréfás kedvű firenzei piktor és heccmester, Buonamico Buffalmacco 14. századi temetői freskóciklusa, s ennek A halál diadalát jelenetező központi részletét illusztráció gyanánt ímhol mutatjuk is - már a második világháború sajnálatos pusztításának nyomaival. E két, 19. századi klasszikus elé a komor színekben játszó műsor egy kortárs művet sorolt: Thomas Adés 1997-es, Asyla című szerzeményét, amely elnevezésében megszentelt menedéket és bolondokházát egyszerre idéz.

Az elkövetkező napok további programjait immár minden különösebb okoskodás nélkül említjük fel, annál is inkább, mivel szombaton, Réfi Balázs Beethoven-játékát éppenséggel Farkas Zoltán zenetörténész kíséri majd az Appassionata szonátát ismertető előadásával a Bartók rádió Zenebeszéd című okos sorozatában (MR 6-os stúdió, szeptember 17., három óra). Míg hétfő este a fönnállásának 70. évfordulóját ünneplő Budapesti Kórus foglalja el a Szent István-bazilikát (szeptember 19., nyolc óra), a hely szelleméhez illő, egyszersmind roppant kiadós programmal: Kodály Budavári Te Deumát és Liszt Koronázási miséjét megszólaltatva.

Figyelmébe ajánljuk