mi a kotta? - Dallam, csupa nagybetűvel

  • .
  • 2008. október 2.

Trafik

"Barna Pianínó kézen fogta Pétert, átvezette egy másik, igen nagy terembe, ahol óriási méretű különös szerkezetet látott. Öt sín futott egymás felett, azokon kis autók szaladtak, úgy valahogy, mint a Vidám Parkban.
Hol a síneken, hol pedig kis létrákon mászkáltak fel-alá. A pálya felett is, meg alatta is voltak ilyen létrafélék.

Az autók is különböztek. Mind gömbölyű volt, de némelyik fehér, a másik meg fekete. Volt olyan, amelyből egy magasra meredő rúd állott ki és olyan is, amelynek rúdjára egy vagy több zászlócska volt kitűzve." Nos, valóban, ez az idézet nem Adornótól, s nem is az ifjú Lukács Györgytől származik, de még csak nem is valamely élte fogytáig begrogozott, s ezért örökkön macskajajos német preromantikus vetette papírra. A fenti, a kottaírás alapjait magyarázgató részlet Robitsek Mórné, Chitz Klára népszerű mesekönyvéből, a Muzsikus Péter Hangszerországban című klasszikusból származik, mely mű az ötvenes évek óta immár több nemzedék csemetéi számára egyengette az utat a zenetanulás felé. Ajánlónkba pedig azért kerülhetett e mese, mert még 1962-ben Ránki György (képünkön) - a makámamester Romhányi József közreműködésével - gyermekoperát komponált a kisfiú történetéből, aki az egyszer hallott, majd elfelejtett szépséges DALLAM után nyomozva megismerkedik a szimfonikus zenekar mindahány hangszerével, s mellékesen békét is teremt Hangszer- és Gépzeneország között. S ennek a bájos darabnak a foglalatát vasárnap két matinén is előadják a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar szólistái (okt. 5., 11 és 15 óra, MűPa Fesztivál Színház), méghozzá a kiváló zenetörténész és lelkes elefántbarát Kovács Sándor műsorvezetésével.

Ám aki nagyon kíváncsi, már az előző este meghallgathatja Muzsikus Péterke kedves DALLAM-át, hiszen a Nemzeti Filharmonikusok szombaton tartják a Vásáry Tamás 75. születésnapját ünneplő hangversenyüket (okt. 4., 19.30., MűPa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem), s ott Chopin hangulatos, bár kevéssé vérforraló f-moll zongoraversenye mellett Beethoven IX. szimfóniája is felhangzik majd, benne a mesekönyvalakot olyanynyira fellelkesítő Örömódával.

Ez a hétvége amúgy is Beethoven és Ránki György jegyében telik majd. A Magyar Állami Operaházban ugyanis mindkettejüknek bemutatója lesz: Ránki híresebbik gyermekoperája, a Pomádé király új ruhája szombaton (okt. 4., 11 és 15 óra), míg a Fidelio vasárnap (okt. 5., 19 óra) kerül új produkcióban a közönség elé. Az elmúlt évek premierapályához képest idén valóságos dömping lesz operabemutatókból, s ezek sorában különösen izgalmasnak ígérkezik a Kovalik Balázs rendezésében és Fischer Ádám vezényletével, mások mellett Thomas Moserrel és a Nürnbergiből megismert Friedemann Kunderrel színre vonultatott Fidelio. A "szabadító operák" zsánerének korántsem első, ám szinte egyetlen örök éltű darabja ezúttal Gustav Mahler előtt is tiszteleg, hiszen az előadásban felcsendül majd a III. Leonóra-nyitány, amit még a dirigens és operaigazgató Mahler illesztett a mű zárójelenete elé, új távlatot adva ezzel a jogellenesen fogva tartott rab és az áldozatos hitves történetének.

Az elkövetkező napok egyéb rendezvényein természetesen Orgona királynő, Koncertzongora miniszterelnök, Hárfa kisasszony vagy épp a teljes Vonós család is szóhoz jut majd, s hogy ráleljünk a megfelelő hangversenyre, tartsuk észben Chitz Klára praktikus felismerését: "a hangszereknek általában este van a munkaidejük".

Figyelmébe ajánljuk

Az elszalasztott lehetőségek városa: fejlődik, vagy csődközelben van Szolnok?

  • Massay-Kiss Andrea

Jó pár kihívással kell szembenéznie annak, aki 2024-ben Szolnok polgármestere lesz: a megyeszékhelyen korábban elkezdett beruházások egy része a mai napig nem készült el, vagy egész egyszerűen ígéret maradt, a lakosság csökken, kevés az igazából versenyképes vállalkozás, megszűnt a város közlekedési csomópont jellege, nincs önálló felsőoktatási intézménye.