A biotechnológiai cégek részvényindexe messze felülmúlja a hagyományosokét, a technológiai iparágat csakúgy, mint a gyógyszeripart, vagyis ha valaki ügyes, nagyobb esélye van sok pénzt keresni. Tavaly az összes tőkebefektetéseket tekintve a szoftveripart is megelőzve vezetett a biotechnológia. A trendkutatók azt mondják, hogy a jövő évtized elejére ez lesz a világ vezető iparága, bár az Egyesült Államok statisztikái szerint annak az esélye, hogy egy biotechnológiai ötlet sikeres termékké váljon, hat az egymillióhoz.
De miről is van szó?
A biotechnológiát nehéz pontosan definiálni, ugyanis nem egy szakterület, hanem sok tudományág összefoglalása - ide tartozik többek között a molekuláris biológia, a genomika, a proteomika, az immunológia stb. Sok meghatározással próbálkoztak már, egyik szerint a biotechnológia sejt- és molekulaszintű folyamatok alkalmazása problémák megoldása, illetve termékek előállítása végett. Ez kellően homályos ahhoz, hogy az égvilágon minden beleférjen. Ma körülbelül százötven olyan gyógyszer van a piacon - és egyre több lesz -, melyet a humán biotechnológia hozott létre (az első az inzulin volt), ennél azonban sokkal fontosabb, hogy körülbelül kétszáz különféle betegségre háromszázhetven olyan biotech gyógyszer van fejlesztés alatt, ami már az emberkísérletek stádiumában tart.
A biznisz tárgya tehát leginkább az egészség, de a megújuló energiaforrások alternatív felhasználása is dobogós helyezett. (Lásd Piros, fehér, zöld című keretes írásunkat.) Ma az újonnan piacra kerülő gyógyszerek nagy része nem gyógyszergyárban született, hanem valamilyen biotechnológiai cég kezdte el fejleszteni. Azoknak a szereknek, melyeket a patikában megveszünk - például fejfájás-csillapítóként -, nagy része ma már nem menne át az engedélyezési procedúrán, mivel egyre komolyabbak a hatóságok elvárásai a piacra kerülő új készítményekkel szemben. Ez a fejlesztés költségét több mint tízszeresére emelte az elmúlt tizenöt évben, így ma egy új terméket a piacra vinni átlagosan több mint egymilliárd dollárba kerül. Ennek köszönhetően a gyógyszeripar egyre többet költ, viszont a szigorodó követelmények miatt a piacra kerülő új gyógyszerek száma gyakorlatilag nem változik. Mindemellett a gyógyszeripar nagyágyúinak, az úgynevezett blockbuster gyógyszereknek, amelyek egymilliárd dollár feletti árbevételt hoznak, hetven százaléka generikussá válik a következő néhány éven belül, tehát a nagy cégek bajban vannak - ezért fordultak a biotechnológiai társaságokhoz.
"Ha az utolsó stádiumban, tehát éppen az engedélyeztetés alatt vagy előtt álló gyógyszerjelölteket vesszük, amelyeket már tizenéve fejlesztenek, kiderül, hogy a biotech cégeknek három-négyszer annyi ilyen projektjük van, mint a gyógyszergyáraknak. Ha a fejlesztések korábbi szakaszait vizsgáljuk, tehát az első vagy második klinikai fázisban lévőket, akkor már nyolcszoros az eltolódás a biotech javára. A világ jelenleg fejlesztés alatt álló száz legígéretesebb gyógyszeréből nyolcvanöt biotechnológiai cég kezében van" - mondja ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke.
Ebben bízik a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) is, hiszen a gyorsan növekvő ipari szektornak számító biotechnológia a kiemelt stratégiai ágazatok közé tartozik. "A gyógyszergyárak komoly problémákkal küzdenek, amit sokak szerint a biotechnológia fog megoldani, ezenkívül az öregedő társadalom és a meghosszabbodó átlagos élettartam húzza az ágazatot. Magyarország jelentős élettudományi hagyományokkal és az EU-hoz csatlakozott országok között a legfejlettebb biotechnológiai szektorral rendelkezik" - magyarázta Kóka János, miért lett ez a hazánkban még alig ismert iparág kiemelten támogatott.
A magyar biotech
A 2005 és 2010 közötti stratégiai tervek szerint száz-kétszáz új vállalkozásnak kellene létrejönnie, ráadásul ennyi idő alatt kívánják nemzetközi szinten elhinteni, hogy Magyarország feltörekvő biotechnológiai középhatalom (lehet).
A világtrendek, esetleg az orvosegyetemet végzett gazdasági miniszter saját érdeklődése mellett az uniós stratégia is motiválhatta a biotechnológia felemelését. A 2000-ben elhatározott, tíz évre szóló lisszaboni program szerint - amelynek hármas célrendszere: a versenyképesség javítása, a jóléti és a környezetvédelmi vívmányok megőrzése - 2007 és 2013 között az uniós intézmények és a tagállamok közös költségvetéséből és a nemzeti büdzsékből is többet kell szánni k + f-re, innovációra, az információs társadalom, a biotechnológia és a környezetvédelmi technológia fejlesztésére, mint eddig.
Mindez azt is jelenti, hogy a biotechnológiai eredmények melegágyát, a felsőoktatási intézményeket is kiemeltebben kell támogatni, hiszen a biotech vállalkozások java része egyetemi spin-offként (lásd keretes írásunkat) jön létre: az egyetemi kutatók között akad néhány tudós, akik kicsit kockázatvállalóbbak, és az sem érdektelen számukra, mennyi pénzük lesz a későbbiekben, így azt gondolják, hogy a saját kutatásaikra alapozva létrehoznak egy céget. Vagy maga az egyetem dönt úgy, hogy valamelyik találmányára vállalkozót vagy tőkét bevonva létrehoz egy spin-off vállalatot. Ez az, ami a GKM-nek is tetszik. "Nem az egyetemeket kell támogatni, hanem az egyetemi technológiatranszfer működését. Az a tapasztalat ugyanis, hogy 'jobban jár' az állam és az egyetem, ha a technológiatranszfer rendszerét maguk építik ki. Ha erre nem kerül sor, akkor megjelennek a külföldi szereplők, s menthetetlenül korai fázisban 'exportálják' a technológiákat" - óvta értékeinket a gazdasági miniszter. Jelzésértékű lehet azonban az is, hogy 2005 elején a szakma nemcsak inkubátorhálózatot és adókedvezményt, hanem hatékonyabb felsőoktatást is kért a tárcától.
Ha a spin-offosodást a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) vizsgáljuk, nehéz megállapítani, hány ilyen vállalat lehet. Buzás Norbert, az SZTE innovációs igazgatója szerint Szegeden a biológiatudomány területén nyolc-tíz vállalkozás működik vagy van alakulóban.
Az iparág leghatékonyabb fejlődéséhez arra lenne szükség, hogy egy helyen legyen az alap- és alkalmazott kutatás, tehát a tudás és az ipar, amely ezt megvásárolná. A Szilícium-völgyhöz hasonló high-tech központ kialakítására
akár Szeged is
alkalmas lehetne, hiszen az élettudományok területén a Tisza-parti város kiemelt helyet foglal el. Ennek az elképzelésnek van némi állami elismertsége is, amit jól mutat, hogy a tavaly létrehozott Pólus-program (lásd Soksarkúság című keretes írásunkat) létrehozásakor a város a "biopolisz versenyképességi pólus" nevet kapta - hogy ez mennyire volt gazdaságilag megalapozott, ne firtassuk. Eszerint az alkalmazott kutatást területi alapon szegmentálták (volna), vagyis oda helyezték, ahol az alapkutatás nagy tömegben jelen volt; valaha így és ezért jött létre a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány is, illetve annak szegedi Biotechnológiai Intézete. Ennek egyik célja már 1994-ben az volt, hogy biotechnológia-iparágat hozzon létre. Csekély tíz év, egy innovációs törvény és némi vállalkozásalapítási szabadság kellett ahhoz, hogy az elvárásokat megközelítően beinduljon - Magyarországon ugyanis a 2005. január 1-jétől hatályos innovációs törvény az egyetemek feladatává teszi a közfinanszírozási kutatási eredmények birtokbavételét, viszont nem ad eszközt az intézmények kezébe. Lehetőséget teremt az egyetemeknek arra is, hogy a szabadalmakat vállalkozások révén hasznosítsák, így egyrészt kiviszik az egyetemeket a reálszférába, másrészt a közalkalmazott kutatók tulajdonosai vagy tisztségviselői lehetnek e vállalatoknak. Mindeközben megnőttek a pénzek az alkalmazott kutatásban is, a mutatók közé bekerült a transzfer, a hasznosítás, így a tudósok és a piac is kezdi érezni, hogy érdemes tudás alapú cégbe fektetni.
Csakhogy a tudás alapú infrastruktúrával párhuzamosan - melyre most oly sokan adnának pénzt - a környéket, a régió fejlesztését sem lehet folyamatosan elnapolni. "Könnyű azt a példát hozni, hogy Turkuban hat hónap alatt felépült az, amiről mi három éve beszélünk. A tudás alapú gazdaság hívői most azt gondolják, kaptak egy hihetetlen nagy lehetőséget, amiből mindent ki kell csavarni. Azt a pénzt, amit erre szántak, józan visszafogottsággal kell a tudás alapú infrastruktúra és az ezt körülvevő közvetlen városi infrastruktúra fejlesztésére fordítani - ha valamelyik jelentősen megelőzi a másikat, valószínűleg egyikből sem lesz semmi" - hangsúlyozza Buzás Norbert.
Más kérdés, hogy vajon a biotechnológia
képes-e beváltani
a hozzá fűzött vérmes reményeket. Az emberek azt várják, hogy meggyógyítják a rákot és azokat a betegségeket, amelyeket eddig nem, illetve hogy személyre szabott terápia lesz aszerint, kinek milyen a genomja, minden szervezeti reakció figyelembe vehető és kezelhető. Ez még messze van - egyelőre nem tűnik biztosítottnak, hogy ezeket az ígéreteket az elkövetkező öt-tíz évben fogják betartani, különösen nem Magyarországon. Ha a biotechnológia nem képes előállni valami olyan megoldással, amivel legalább részben be tudja váltani ezeket a reményeket, a biotech lehet a következő dotcomboom-összeroppanás. Bár az emberi gének rendszerének ismerete, a teljes génkönyvtár elméletben igencsak leegyszerűsíti a gyógyszerkutatást, a szinte feldolgozhatatlan mennyiségű eredmény a gyakorlatban még nem váltotta be a genomprogramhoz fűzött reményeket. Az ismert génekkel ugyanis rengeteg olyan terület is ismertté vált, amely lehetővé teszi a molekuláris támadást, de a gyógyszerfejlesztések területén még túlnyomórészt a régi módszerek uralkodnak, és bár az elképzelések egyre pontosabban körülhatároltak, sokszor még mindig próba-szerencse alapon kutatnak hatóanyagok után a tudósok. A befektetők azonban teljesítést várnak, s ha ez nem következik be, akkor nem vesznek több részvényt, és a biotech csak nagy ígéret marad.
Piros, fehér, zöldA biotechnológia területei többféle rendszerbe is csoportosíthatók, az egyik ilyen a piros-fehér-zöld kategorizálás: a piros alatt értendő minden, ami humán diagnosztikához, gyógyászathoz, egészségügyhöz kapcsolódik, ez teszi ki a biotechnológia iparág nyolcvan százalékát a világban, akármilyen mérőszámmal mérjék is - akár árbevétellel, befektetett összeggel, kutatók számával, tőzsdei cégek számával. Az ipari, környezetvédelmi vagy fehér biotechnológia elsősorban azt jelenti, hogyan lehet a korábban vegyi úton előállított anyagokat mikroorganizmusokkal sokkal gazdaságosabban, környezetvédelmi szempontokat jobban figyelembe véve előállítani. A harmadik, a zöld biotechnológia ma még nagyon vitatott terület, de azt még a legkomolyabb ellenzői is elismerik, hogy a fejlődő világ éhínségére és alultápláltságára jelenleg nem ismert jobb megoldás, mint a szárazság- vagy fagytűrő, kórokozókkal szemben ellenálló növényfajták. Sajnos, miközben Észak- és Dél-Amerika, Ázsia és Ausztrália után utolsóként végre az Európai Unió is eljutott odáig, hogy a tudományos érvek előtt meghajolva engedélyezi a GMO-termékek előállítását, Magyarország épp az ellenkező irányba halad, és most igyekszik betiltani őket. |
Spin-offSpin-offnak nevezzük azt a céget, melyet az egyetem vagy valamely munkatársa alapított olyan találmány(á)ra, mely jogtisztán került a birtokába, vagy arra alapítottak egyetemen kívül álló emberek, hogy az egyetem valamelyik találmányát birtokba vegyék és hasznosítsák. |
SoksarkúságA területfejlesztés keretei között tavaly októberben döntötte el a kormány, hogy az ország versenyképességének növelése céljából "fejlesztési pólusokat" alakít ki. Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr és Székesfehérvár-Veszprém alkotja ezeket a sarkpontokat. A fejlesztési pólussá kijelölt városoknak az innováció és a gazdaság fejlesztését segítő programot kell kidolgozniuk, amelyek a 2007-2013 közötti időszakra készülő II. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiba épülnek majd be. A programok kidolgozásába bevonják a helyi gazdasági élet meghatározó szereplőit, a kutatóhelyeket, egyetemeket, képzési központokat, a végrehajtásban pedig a privát szférára is számítanak. Szeged esetében a konkrét cél az, hogy a város "Szeged-BIOPOLISZ néven nemzetközileg versenyképes gazdasággal, további bővülési potenciállal rendelkező pólussá váljék, amely elősegíti a környék magas hozzáadott értékű tevékenységek megjelenését a régió többi térségében is" (Területfejlesztési Operatív Program). Minthogy a dél-alföldi régió országos viszonylatban is magas tudáskapacitása ellenére sem képes jelentősebb nagyvállalatokat megtartani, versenyképessége egyre csökken. A program szerint azonban a biotechnológiára épülő ipar, illetve a hozzá kapcsolódó üzletágak intenzív fejlődést generálnak, melynek hála Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó, sőt generáló városai közé. |
