cyberhírek

  • .
  • 2007. október 25.

Tudomány

cyberhírek
DIGITALIZÁCIÓ Digitális világkönyvtárat hoz létre az UNESCO az amerikai Kongresszusi Könyvtár és számos további könyvtár közreműködésével. A projekt célja az, hogy ingyenesen az internetezők rendelkezésére bocsássa a világ könyvtáraiban fellelhető ritka könyveket, dokumentumokat, filmeket, fotókat, hangfelvételeket, és ezzel elősegítse a kultúrák közötti megértést.

ENERGIATAKARÉKOSSÁG Az Európai Bizottság szerint Magyarország éves áramfogyasztásának megfelelő mennyiségű energia vész kárba az Európai Unióban az összes kikapcsolt, de készenléti állapotban tartott elektromos berendezés miatt. A hagyományos villanykörték lecserélésére már határidő is van: 2015-től az EU-ban mindenütt csak energiatakarékos égőt lehet majd használni.

HOLDSZONDA Japán után Kína is Hold körüli pályára tervezett űrszondát bocsát fel október végén. A Holdistennő névre keresztelt űreszköz feladata az égitest felszínének feltérképezése és a Hold porának elemzése lesz. A következő lépésben ember nélküli holdjárművet, 15 éven belül pedig embert is küldenének a Holdra.

TARTALOMSZÛRÉS A szerzői jogokkal védett tartalmak kiszűrésére és automatikus eltávolítására alkalmas filtert mutatott be a YouTube. Az amerikai cég abban bízik, hogy kiengesztelheti a kalózmásolatok miatt tiltakozó film- és televízióstúdiókat.

KERESÕMOTOR Percenként 1,4 millió kulcsszóra vagy kifejezésre keresnek rá az internetezők világszerte. A Google keresőmotorja a legnépszerűbb: tíz közül hat keresést ezen keresztül bonyolítanak a felhasználók. A második leggyakrabban használt kereső a Yahoo, a harmadik pedig a Kínában piacvezető Baidu.

ALZHEIMER-KÓR A Stanford Egyetem kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel már évekkel az első tünetek jelentkezése előtt kimutatható a vérből az Alzheimer-kór. A módszer a vérben levő fehérjék közti kommunikációt figyeli.

Idegen civilizációk nyomában Bekapcsolták a földön kívüli élet rádiójeleit kutató SETI Intézet (www.seti.org) új rádióteleszkóp-rendszerét: a Microsoft-társalapító Paul Allen 25 millió dolláros támogatásával megvalósult Allen Telescope Array (ATA) a világ legnagyobb ilyen berendezése lesz - adta hírül az Index. Az ATA 42 rádióteleszkópja egymillió csillagrendszerre figyel, működtetői azokra a jelekre koncentrálnak, amelyek nem már ismert, természetes rádióforrásokból, tehát esetleg más intelligens lényektől származhatnak. A rádióteleszkópokat kezelő SETI Intézet és a Berkeley Egyetem rádiócsillagászati laboratóriumának csillagászai azt remélik, hogy legkésőbb 2025-ig észlelnek ilyen rádiójeleket. Az ATA nagyságrenddel megnöveli az esélyünket arra, hogy rátaláljunk a földön kívüli élet nyomára, és könnyen lehet, hogy valóban találunk más intelligens lényt az univerzumban - írta közleményében Seth Shostak, a SETI Intézet vezető csillagásza. A SETI és a Berkeley további szponzorokat keres, mert a teljes, 350 teleszkópból álló rendszer megépítéséhez még 25 millió dollárra van szüségük.

Vitorlás teherszállító Sárkányvitorlákkal modernizálná a tengeri áruszállítást egy német hajózási vállalat. Stephan Wrage hamburgi mérnök találmánya, a kormányozható siklóernyő megérett a kipróbálásra: november elején indul útnak a Beluga SkySails Brémából, hogy az Atlanti-óceánt átszelve Észak-Amerikába hajózzon. A százhatvan négyzetméter felületű sárkányvitorla robotpilótája a kötélzet segítségével arra kényszeríti a vitorlát, hogy emelkedő, illetve zuhanórepülésben feszüljön neki a tenger fölött áramló levegőnek. Ezáltal olyan relatív sebesség alakul ki, amely jóval meghaladja a mindenkori szél erejét. Ez hatalmas húzóerőt jelent, amely tehermentesíti a hajómotort. A Beluga üzemeltetője, egy brémai hajóstársaság arra számít, hogy a novemberi út során 15-20 százaléknyi üzemanyagot lehet majd megtakarítani. Ez napi 4-5 tonna dízelolajat jelent - vagyis napi 1500 dollárral alacsonyabb üzemeltetési költséget. Emellett minden el nem égetett tonna gázolaj körülbelül három tonnával csökkenti a Beluga szén-dioxid-kibocsátását. A világtengereken közlekedő kereskedelmi hajók a Föld légkörébe jutó szén-dioxid három százalékáért felelősek.

Magasabb lett a Mont Blanc A klímaváltozás miatt két év alatt 2,15 méterrel lett magasabb Európa csúcsa: jelenleg 4810,9 méter magas a Mont Blanc. Meteorológusok szerint a változást a hegy csúcsán található jégtömeg növekedése okozza, azt pedig a klímaváltozás: az egyre magasabb hőmérsékletű csapadékot tartalmazó felhők miatt a nyári havazások során a hó 4000 méter felett jobban tapad a hegyekre, kevésbé olvad el, és növeli a hegycsúcsok magasságát és terjedelmét. Vagyis miközben 3000 méter alatt a hó fokozatosan olvad, és eltűnésének veszélye fenyeget, addig a 4000 méter feletti csúcsokon egyre vastagabb lesz a jég- és a hótakaró. A Mont Blanc hivatalosan 4807 méter magas, de 2001 óta negyedszerre mértek ennél magasabb értéket a kutatók.

Újabb Watson-botrány Bocsánatkérése ellenére felfüggesztette James Watson orvosi Nobel-díjas amerikai genetikust vezetői tisztségéből a New York-i Cold Spring Harbor laboratórium igazgatótanácsa, miután a professzor óriási felháborodást váltott ki a The Sunday Timesnak adott nyilatkozatával, amely szerint az afrikai feketék "kevésbé értelmesek", mint a fehérek. Watson nyilatkozata szerint rosszak az afrikai kontinens kilátásai, mert "a Nyugat abból indul ki segélyezési és fejlesztési politikájában, hogy az afrikaiak intelligenciája megfelel a miénknek, holott minden vizsgálat ellentmond ennek". A londoni Science Museum a nyilatkozat miatt lemondta az amerikai tudós előadását, a bojkotthoz számos más intézmény és kutató is csatlakozott. Watson kisvártatva megkövette mindazokat, akik "azt szűrték le szavaiból, hogy Afrikát mint kontinenst, valamiképpen genetikailag alsóbbrendűnek tekinti". A tudós nem először kelt feltűnést megbotránkoztatásra alkalmas kijelentéseivel. 1997-ben azt hangoztatta, hogy minden terhes nőnek joga van magzatának elhajtatására, ha az embrió genetikai vizsgálatából kiderül, hogy a gyermek homoszexuális hajlamú lesz. Egy másik nyilatkozatában a színes bőrűek felfokozott libidójáról elmélkedett. Watson a 2004-ben elhunyt Francis Crickkel együtt írta le 1953-ban a DNS kettős spirál szerkezetét, a szerzőpáros a röntgenkrisztallográfia módszerének kidolgozójával, Maurice Wilkinsszel együtt kapta meg 1962-ben az orvosi Nobel-díjat.

Figyelmébe ajánljuk

Az elszalasztott lehetőségek városa: fejlődik, vagy csődközelben van Szolnok?

  • Massay-Kiss Andrea

Jó pár kihívással kell szembenéznie annak, aki 2024-ben Szolnok polgármestere lesz: a megyeszékhelyen korábban elkezdett beruházások egy része a mai napig nem készült el, vagy egész egyszerűen ígéret maradt, a lakosság csökken, kevés az igazából versenyképes vállalkozás, megszűnt a város közlekedési csomópont jellege, nincs önálló felsőoktatási intézménye.