Ingyenháló: Csak tiszta forrásba

szerző
Szigeti Szabolcs
publikálva
1998/6. (02. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Netscape Communications múlt negyedévi veszteségei bejelentésével szinte egy időben ígéretet tett: webböngészője, a Communicator következő verzióját a forráskóddal együtt ingyen fogja adni. A meglepetés nem az, hogy ingyen, hanem az, hogy forrással együtt. Miért ilyen hihetetlen ez? Mitől olyan értékes a forráskód?

A Netscape Communications múlt negyedévi veszteségei bejelentésével szinte egy időben ígéretet tett: webböngészője, a Communicator következő verzióját a forráskóddal együtt ingyen fogja adni. A meglepetés nem az, hogy ingyen, hanem az, hogy forrással együtt. Miért ilyen hihetetlen ez? Mitől olyan értékes a forráskód?

A forráskód az, amit a programozók írnak. Az a program, amelyet betölthetünk a gépünkbe és futtathatunk, ebből keletkezik egy fordításnak nevezett művelettel. A forrás tulajdonképpen felfogható úgy is, mint a program "tervrajza". A programot csak az tudja megváltoztatni vagy továbbfejleszteni, aki birtokolja a forráskódot. Ebből következik, hogy legtöbb esetben a forrás top secret, hiszen tanulmányozásával a konkurencia is könnyedén megértheti és lemásolhatja az alkalmazott megoldásokat. A Netscape bejelentése legalább annyira meglepő, mintha a Coca-Cola ezentúl minden üvegre rányomtatná az ital receptjét.

Az ötlet, hogy a program mellé a forrást is mellékeljük, nem új. A legtöbb egyetemi és kutatóintézeti fejlesztés ilyen. A

Free Software Foundation

(FSF) pedig már évek óta azon igyekezik, hogy lehetővé tegye a minden tekintetben szabad programok használatát. Céljuk az "ötletek szabadsága", a programban használt algoritmusok, trükkök mindenki számára nyilvánossá tétele. Ez csak úgy lehetséges, ha a forrás mindig elérhető. Létrehoztak egy speciális copyright szöveget (General Public Licence, GPL), amely kiköti, hogy a programhoz vagy az abból továbbfejlesztett bármely más termékhez minden körülmények között adni kell a forrást, tehát az egyszer szabaddá tett programot nem engedi "elüzletiesedni" (lásd: Szoftver-felszabadítás, MaNcs, 1996. március 21.).

Sok szabad program nagyon jó minőségű, ami nem is meglepő, hiszen - a forráskód birtokában - sokan fejlesztik egyszerre, és több szem többet lát alapon hamar felfedezik és kijavítják a hibákat. Minden felhasználó egyben potenciális fejlesztő is, ezért saját igényeiket gyorsan megvalósíthatják. Az elképzelés érthető módon nem aratott túl nagy sikert a nagy szoftvergyárak körében. Õk inkább megtartják maguknak azt a lehetőséget, hogy eldöntsék, mikor és mit fejlesztenek termékükben, és néha egészen kétes minőségű szoftvereket kényszerítsenek a felhasználókra.

Az Internet elterjedése a szabad szoftverek népszerűségét hozta, mert a programokat könnyű terjeszteni a hálón, és a fejlesztők állandó kapcsolatban lehetnek egymással. Tulajdonképpen maga a világháló is szinte kizárólag szabad programokra épült, és csak néhány éve lepték el olyan rendszerek, amelyeknek készítői a "forradalmi újdonság" jelszava alatt próbálnak pénzt kicsikarni olyasmiért, ami negyed évszázadon keresztül - ne feledjük, az Internet 1969-ben keletkezett - közkincs volt.

Ehhez a hagyományhoz készül visszatérni a Netscape, amely döntésének bejelentésekor az Apache-re, a Linuxra és a FreeBSD-re hivatkozott. Előbbi a legtöbb helyen használt webszerver, utóbbi kettő pedig operációs rendszer. Mindhárom program közös vonása, hogy szabad szoftverek és a hálózat anarchiájában "fejlesztődnek". A Netscape illetékesei hangsúlyozták: céljuk az, hogy sok fejlesztő számára lehetővé tegyék a fejlesztést, így jobban kielégítve az egyéni igényeket, és nem felejtették el ismét megjegyezni, hogy ez nem a Microsofttal vívott böngészőháború elvesztésének beismerése, mert a Netscape-nek már régen nem a böngészők a fő termékei.

Kérdés, hogy valóban elhiggyük-e, hogy a Netscape - amelyet egyes fanatikus szabadszoftver-hívők

már-már microsofti méretű gonosznak

kezdtek látni - jót akar, vagy valami más bújik meg a háttérben. Tény, hogy a Netscape nem tudta legyőzni a redmondi behemótot, ezért más taktikához kellett fordulnia. Viszont az is igaz, hogy a böngészők közvetlenül tényleg nem sok pénzt hoznak. A Microsoft ingyen adja őket - legalább is egyelőre - és a Netscape termékeiért sem kell túl sokat fizetni. Annál több pénz van ezzel szemben a vállalati intranet (belső hálózati) alkalmazásokban, amelyeknek csupán a kezelőfelületét jelentik a böngészők. Sokat nyom a latban, hogy kinek a böngészője az ismertebb és elterjedtebb, amikor meg kell venni a borsos árú intranet programokat.

A böngészőprogramok fejlesztési költségei magasak, főleg a Netscape esetében. ők ugyanis nem csak a Windows alapú gépeket célozták meg, termékeik jó pár más platformon is futnak. Ha a pénzt közvetlenül nem hozó böngészőjüket szabad szoftverré változtatják, joggal bízhatnak abban, hogy a kevésbé elterjedt platformokon futó változatok vagy akár az egész böngésző fejlesztését átveszik a szabad szoftver hívei. Már csak azért is, mert ez a csoport nem különösebben rajong a Microsoftért, és sok mindenre hajlandó, ha Bill Gates ellen kell dolgozni.

Ha a Netscape ügyesen kézben tartja az így születő fejlesztéseket, és visszavezeti őket a saját hivatalos változatába, nagyon jó minőségű böngészőt teremthet. Sok programhibát meg lehet találni a forrás tanulmányozásával, így bizonyára csökken majd a problémák száma is. Különösen vonatkozik ez a hibák egyik nagyon kényes fajtájára: a biztonsági hibákra. Senki sem szereti, ha titkos adatait egy hibás program miatt mindenki megszerezheti, és az üzleti felhasználásban

az adatbiztonság

döntő. Egy rosszkor felbukkanó biztonsági rés sokmilliós szoftvereladásokat hiúsíthat meg. Emlékezhetünk, hogy micsoda szenzáció volt, amikor egyik vagy másik böngészőben adatvédelmi hiányosságokat fedezett fel a hálózat közössége, amely igencsak ügyes az efféle hibák megtalálásában.

Még nem tudni, milyen megkötést tesznek a forrás megszerzésére, de az eredmény mindenképpen egy jobb böngésző lesz. A Netscape egy, a GPL-hez hasonló licencet ígér, és valóban ez az egyetlen elképzelhető megoldás, tekintve, hogy csak ezzel lehet megakadályozni, hogy az ellenfél ellopja ötleteiket. Az azonban biztos, hogy ha a Netscape megtartja az ígéretét, akkor a cég imidzse minden igazi hálórágó szemében a pénzéhes harácsolással szembeállított szabadsággal azonosul. És mégis mindenki jól jár.

Szigeti Szabolcs

(pink@fsz.bme.hu)

szerző
Szigeti Szabolcs
publikálva
1998/6. (02. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...