Ausztrál tengerpartot imitál pálmafákkal a siófoki Balaton-part egy idén nyáron ott forgatott amerikai filmben. A pálmákat Magyar Bálint kertészetéből „kölcsönözte” a stáb, a siófoki dísznövénykertész szerint azonban egy, legfeljebb két évtized múltán már tényleg pálmafák övezte Balaton-parton lehet majd sétálni.
Fagytűrők
Ma még azonban kuriózum Magyar Bálint siófoki pálma- és banánkertje, tavasztól őszig mini „esőerdővel”, hat méter magasra nőtt „banánfákkal” – a banán nem fa, a fűfélék, azon belül a gyömbérvirágúak rendjébe tartozik, pontosítja azonnal a szakember a közkeletű tévedést – és különféle fagytűrő pálmafajtákkal. „Fagytűrő pálma? Hát az nem a meleg mediterrán vidék növényzete? – csodálkoznak rá a kertemben sokan még ma is. Pedig, ha ilyen látványosan változik az éghajlat továbbra is, akkor nemsokára teljesen természetes lesz mifelénk. A ma még egzotikusnak mondott pálma vagy banán »jön felfelé«, délről északra, a kertekben már most is kezdik felváltani a ciprusfélék az egyre inkább kivesző tujákat. A mexikói jukka a mínusz 18 fokot is kibírja, az elmúlt évek magyarországi teleit már nagyszerűen átvészelték a különféle pálmák. Húsz-harminc éve még, ha belevágtam volna a banánok és pálmák termesztésébe, aligha jártam volna sikerrel, akkoriban majdnem minden télen befagyott a Balaton. Aki nem hisz a klímaváltozásban, szívesen látom a kertemben, és elmondom neki is: az örök napfényből, a Kanári-szigetekről hozott legyezőpálmát a tavaly nyári tikkasztó hőségben árnyékolnunk kellett, mert ropogósra sültek a levelei.”
A kertésznek van fagytűrő banánja, amely ráadásul még terem is. Magyar Bálintnál az elmúlt években rendszeres a banánszüret, de nem az idehaza közismert sárgából, hanem a vaníliaízű kékből meg a pirosból. „Gyerekkoromban csak ilyentájt, karácsony előtt jutottunk banánhoz, ha időben beálltunk a sorba. Azt hihettük, ez egy olyan gyümölcs, ami csak akkor terem messze innen, amikor nálunk tél van. Holott a banán folyton termő, ráadásul az a sárga változat, amellyel bennünket, európaiakat etetnek, odakint szinte takarmányszámba megy, de a vastag héja miatt jól szállítható, és mivel sokat terem, jól jövedelmez. Nálunk is ismert már a minibanán, amely sokkal édesebb, nem beszélve a kékről és a pirosról. Én a kékkel kezdtem még a pálma- és banánkertem előtt. Mindig is különleges növényeket szerettem volna, sokáig hajtottam a kék banánra, mire Thaiföldről sikerült szereznem. Másfél hónapig jött, Oroszországon keresztül, ahol hetekig várakoztatták. Feltettem a netre, sokan ráugrottak, egyre többen akartak ilyet. Így kezdődött.”
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
