Pálmafák a Balaton partján

Lesz magyar narancs!

Tudomány

Sőt, már most is van. A balatoni klíma banánt is érlel, még­pedig nem akármilyet: kék meg piros színűt.

Ausztrál tengerpartot imitál pálmafákkal a siófoki Balaton-part egy idén nyáron ott forgatott amerikai filmben. A pálmákat Magyar Bálint kertészetéből „kölcsönözte” a stáb, a siófoki dísznövénykertész szerint azonban egy, legfeljebb két évtized múltán már tényleg pálmafák övezte Balaton-parton lehet majd sétálni.

Fagytűrők

Ma még azonban kuriózum Magyar Bálint siófoki pálma- és banánkertje, tavasztól őszig mini „esőerdővel”, hat méter magasra nőtt „banánfákkal” – a banán nem fa, a fűfélék, azon belül a gyömbérvirágúak rendjébe tartozik, pontosítja azonnal a szakember a közkeletű tévedést – és különféle fagytűrő pálmafajtákkal. „Fagytűrő pálma? Hát az nem a meleg mediterrán vidék növényzete? – csodálkoznak rá a kertemben sokan még ma is. Pedig, ha ilyen látványosan változik az éghajlat továbbra is, akkor nemsokára teljesen természetes lesz mifelénk. A ma még egzotikusnak mondott pálma vagy banán »jön felfelé«, délről északra, a kertekben már most is kezdik felváltani a ciprusfélék az egyre inkább kivesző tujákat. A mexikói jukka a mínusz 18 fokot is kibírja, az elmúlt évek magyarországi teleit már nagyszerűen átvészelték a különféle pálmák. Húsz-harminc éve még, ha belevágtam volna a banánok és pálmák termesztésébe, aligha jártam volna sikerrel, akkoriban majdnem minden télen befagyott a Balaton. Aki nem hisz a klímaváltozásban, szívesen látom a kertemben, és elmondom neki is: az örök napfényből, a Kanári-szigetekről hozott legyezőpálmát a tavaly nyári tikkasztó hőségben árnyékolnunk kellett, mert ropogósra sültek a levelei.”

A kertésznek van fagytűrő banánja, amely ráadásul még terem is. Magyar Bálintnál az elmúlt években rendszeres a banánszüret, de nem az idehaza közismert sárgából, hanem a vaníliaízű kékből meg a pirosból. „Gyerekkoromban csak ilyentájt, karácsony előtt jutottunk banánhoz, ha időben beálltunk a sorba. Azt hihettük, ez egy olyan gyümölcs, ami csak akkor terem messze innen, amikor nálunk tél van. Holott a banán folyton termő, ráadásul az a sárga változat, amellyel bennünket, európaiakat etetnek, odakint szinte takarmányszámba megy, de a vastag héja miatt jól szállítható, és mivel sokat terem, jól jövedelmez. Nálunk is ismert már a minibanán, amely sokkal édesebb, nem beszélve a kékről és a pirosról. Én a kékkel kezdtem még a pálma- és banánkertem előtt. Mindig is különleges növényeket szerettem volna, sokáig hajtottam a kék banánra, mire Thaiföldről sikerült szereznem. Másfél hónapig jött, Oroszországon keresztül, ahol hetekig várakoztatták. Feltettem a netre, sokan ráugrottak, egyre többen akartak ilyet. Így kezdődött.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?