A fiatalokat és az idősebbeket egyaránt: a vékonyka kötet egy különös asszonynak, a „világ legszomorúbb boszorkányának” életéből villant fel epizódokat, a saját nőiességének felfedezésétől annak megélésén át a szépségének és a vágyainak az elengedéséig.
Miben rejlik a varázserőnk, mi tud leteríteni minket, hol vannak a határaink, kérdezik ezek a hosszabb prózaverseknek is beillő darabok.
Szegedi Katalin illusztrációin finom, elegáns, levegős vonalakkal jelenik meg Amália mindegyik alakmása. A képek alapszíne a piros. Ritkák a hideg árnyalatok, szinte csak a kettétört tükör és a jég kékje hasít bele az idillbe. Levélerek, a föld, a Hold, a Nap: Amália egylényegű velük, sugallják a képek. Haja csodás növények gyökere, bőre a tengervízbe oldódik. (Talán ez a könyv egyetlen hibája: néha túl evidensek a szimbólumai.)
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
