Sziget – Koncert

30 év múlva – Les Négresses Vertes

Zene

A francia zenekar 1987-ben alakult Párizsban, és az első albumuk rögtön igazi reveláció volt: az idén épp harmincéves Mlah-t a fúziós világzene alapalbumának tartják. A zenekar 2000 óta gyakorlatilag nem létezik, a tagok mindegyike máshol zenél (színházban, saját zenekarban vagy kísérőzenészként), de erre az emlékturnéra összeálltak. Az ötlet, hogy újra bemutassák a máig frissnek ható Mlah-t, Michel Ochowiak trombitástól jött, az eredeti zenekar öt tagját sikerült összehozni, csak a harmonikás és a dobos új.

De vajon a Les Négresses Vertes esetében mit érthetünk folytonosság alatt? Annak idején a zenekar baráti társaságból alakult, melynek központjában Helno (Noël Rota), a karizmatikus énekes állt. Ám őt csak az első két lemezen hallhatjuk (ő írta a dalokat is), 1993-ban heroin-túladagolásban meghalt. Emlékére – akárcsak a kilencvenes években – most is egy néma mikrofon áll a színpad szélén. Ám annál szebben, amilyen lendülettel és alázattal a dalait most bemutatták, nemigen lehetne tisztelegni az emléke előtt. Nem jött új énekes: a tagok felváltva énekelnek, és ez teszi az egészet igazán lendületessé. A Les Négresses Vertes – A Zöld Néger Nők – név egy régi francia dalra utal, s amikor ez a „névadó” szám, a La danse des négresses vertes felcsendül, az amúgy sem passzív közönség is új erőre kap. De ez már csak a „fokozhatatlan” fokozása, slágerek keverednek roma, spanyol és arab dallamokkal, a punkhatásokat sem nélkülözve. Zárásképp az 1991-es Sous le soleil de Bodega című szám csendül fel, Helno talán legismertebb szerzeménye. A Les Négresses Vertes tagjai 1987-ben még nem tudtak rendesen zenélni – cirkuszosok, utcazenészek voltak –, és elsősorban azért jöttek össze, hogy egymást szórakoztassák. Ma már persze profik, de hozzáállásuk az egészhez – hogy egyszerűen csak jól érezzék magukat – mintha semmit nem változott volna az elmúlt harminc évben.

Sziget, Világzenei Színpad, augusztus 10.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?