Lemez

Dzsindzsa: Fuss

  • - minek -
  • 2016. augusztus 14.

Zene

Egy fúvós, egy bőgős, egy dobos: ez talán – mind a felállást, mind hangzását tekintve – a leginkább hagyományos, papíron feszes szigorúságot sugalló, valójában rendkívüli szabadságot nyújtó dzsesszformáció. A Dzsindzsa trió fiatal zenészei pontosan ismerik annak a titkát, hogyan lehet ebből a legtöbbet kihozni: a stopper szerint meglepően rövidnek tűnő, de tartalmas és módfelett dinamikus szerzeményeket játszanak, melyek markánsan magukon viselik például a hatvanas évek klasszikus dzsesszhagyományának nyomait, de akad mellette más is bőven. A nemes kocsmai/kabaréhagyományok, a népzenei elemek, a balkáni, karibi (calypso) témák, s néha akár a rockabilly lüktetése (mint a Koma című kis etűdben) harmonikusan simulnak bele a számok izgalmasan változatos szövetébe. A Dzsindzsa alapvetően három kiváló, sok formációból ismert zenész jutalomjátéka: Weisz Gábor szaxofonos, fuvolás (Fröccs, Double Weisz, Road Six Sax Quartet), Hock Ernő bőgős-basszer (a teljesség igénye nélkül: Jü, Less Is More, Hiketnunk, Zuboly) és G. Szabó Hunor dobos (Jónás Vera Experiment, WH, Borbély–Dresch Quartet, Balkán Jazz Projekt) tökéletesen egymásra talált. Szívvel-lélekkel muzsikálnak együtt, játszanak egymás alá, és annyi kis ötletet építettek be a közös munkába, amennyiből akár három lemez is kitelne. A Dzsindzsa úgy beszél a dzsessz formanyelvén, hogy nem csupán a műfaj elkötelezett rajongóinak szívét dobogtatja meg, hiszen a maga szellemesen improvizatív stílusával, finom iróniával, kellő érzékenységgel s néha kifejezetten punkos zúzással könnyedén levehet bárkit a lábáról.

PrePost, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?