Film: Félni, megyünk félni (Heizler N., Hevér G., Kardos R., Kocsis G., Znamenák I., másik Szőke A.:

Zene

Heizler N., Hevér G., Kardos R., Kocsis G., Znamenák I., másik Szőke A.: Papsajt

Heizler N., Hevér G., Kardos R., Kocsis G., Znamenák I., másik Szőke A.: Papsajt

Ha végigszaladunk a filmes alapműfajokon, nem biztos, hogy elsőre találunk olyat, ami ráhúzható lenne az alcímben jelzett alkotócsoport művére. Ez a munka egy tipikusan helyi érdekű (magyar) irányzat (alműfaj, műalfaj) gyöngyszeme: ún. seggberúgós film. A szakirodalomban (melyet gyakorta forgatok) közhasznú kifejezés egyfajta szerzői filmet takar, az a lényege, hogy ugyanazok sírnak és nevetnek (rugdossák farba egymást) a vásznon, mint a zsöllyében. Tapasztalataim szerint ez príma szórakozás - kizárólag érintetteknek, alkotóknak és ilyen-olyan üzletfeleiknek. "Nézd már a hülye Döncit, milyen hülye, éppen, mint az életben."

Mármost, ha az adott esetben komolyan vesszük a filmrendezők számosságát, távolról sem jelentéktelen közönségsikert kell prognosztizáljunk. Szülők, szeretők, tanárok és pályatársak megtisztelő jelenlétére számítunk!

A seggberúgós mozit -persze egy jelentősebb szakmai megalapozottság birtokában -két markáns irányzatra oszthatjuk föl. Vannak a vidám és a szomorú nekiveselkedések.

Hogy melyek ezek, azt legkönynyebben a szereplők tudatmódosítási szokásait megfigyelve dönthetjük el. Ha tehát a vásznon megjelenők a mértékletes alkoholfogyasztást és/vagy a könnyű drogokat preferálják, akkor alighanem vidám seggberúgós film jut a nézőnek osztályrészül, viszont a rendszeres sárga földig esedékes leittasodás és/vagy a kemény drogok használata esetén biztosra vehető: nagyon szomorú seggberúgós filmmel lesz dolgunk.

A Papsajtban gyomorkeserű, laza fröccs és üveges sör járja, tehát meg kell szakadni a röhögéstől. A fiúk - a kellemes együttlét jegyében - ücsörögnek a kocsmában, és mutogatnak egy képzeletbeli leporellót, melyre legkedvesebb élményeiket kasírozták föl.

Az milyen volt, amikor volt egy motrom, elvittem egy csajt motorozni az erdőbe, és ráutaló magatartást tanúsítottam. De az nem akarta. Erre fogtam és ott hagytam, a kerek erdő közepiben, mennyél haza, ha bírsz. Jó, mi?

Apám, én ha filmet csinálok, és abban lesz valami baleset, és akkor majd kiszállnak a mentők, a mentőorvos az akkor a Kulka János lesz, tudod, a Magenheim doktor. Jó, mi?

Ja, tök jó!

Márpedig ha egy filmnek ennyi rendezője van, az ennyiszer ennyi remek, lendületes kaland, sztori. Csak le kell ülni a kocsmában egy asztal mellé, és ami belefér, nyomatni, lesz nagy röhögés hajnalig.

A Papsajt alkotói így is járnak el. Lesír a vászonról, hogy milyen remekül mulatnak, ami csak helyeselendő. S mert köztük van Znamenák I. is, filmes idézetek nélkül sem maradunk. E heti találós kérdésünk, melyik klasszikussá vált magyar filmből idéz nagy kedvvel a Papsajt. Önök nyertek, önök mindig nyernek.

Összegezve: nyilvánvalóan minimális költségvetésből (no budget) igazi örömfilmet láthatunk, súlyos eszmei mondanivalóval súlyosbítva. Ezen veretes mondandót pedig a mű címe hordozza, tehát azt sem vethetjük a művészek szemére, hogy zsákbamacskát árulnak. Ellenkezőleg, ők szólnak előre.

Nem minden papsajt, de filmet csinálni speciel az. Ezt a filmet konkrétan. Mindazonáltal a műegész egy nyitott kérdést mégis hagy maga után. Jelesül azt, hogy vajon mire föl vetítik ezt a tárgyat fizetős mozielőadások keretében, úgyszólván teljesen nyilvános helyen? Miért kell magánügyeket közönség előtt intézni? Jobb az ilyet otthon, szerintem.

Turcsányi Sándor

Forgalmazza az Új Budapest Filmstúdió Kft.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?